A lap a Pedagógusok Szakszervezetének információira hivatkozva kétségbeejtő adatot közöl:
a tavalyi tanévben több mint ötezer tanárnak szűnt meg a munkaviszonya.
Mint írják, idén szeptemberben, két héttel az iskolakezdés után a közszféra állásportálján tíz álláshirdetésből nyolc-kilencben pedagógust keresnek.
A kormány figyelmen kívül hagyja, mi kellene egy jó oktatássi rendszerhez
Az összeállítás kiemeli: Magyarország legutóbb 2015-ös PISA-eredmények nyomán szembesülhetett a kormányzati oktatáspolitika teljes csődjével. Ezekből kiderült, mennyire borzalmasan teljesít az oktatási rendszer a kulcstantárgyak tudásanyagának átadásában, valamint az ezekhez kapcsolódó készségek fejlesztésében.
Csődöt mondott a magyar oktatáspolitika?
Dúró Dóra, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az eredmények miatt Balog Zoltánnak távoznia kellene az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de legalábbis az oktatási ágazat éléről.A kormány sem szakmailag, sem politikailag, sem pénzügyileg nem becsüli meg az oktatási ágazatot – értékelt, bírálva, hogy nincs önálló oktatási tárca és nem adott a kiegyensúlyozott működéshez szükséges finanszírozási háttér.
A cikk felsorolja, hogy az oktatáskutatók és az oktatásközgazdászok szerint milyen kulcstényezőkre kellene koncentrálni egy működőképes oktatáshoz:
A lap egy tíz évvel ezelőtti tanulmányra hivatkozva rámutat:
a sikeresebb oktatási rendszerekben csak a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó középiskolások jutnak be a tanárképzőkbe, munkavállalóként pedig a más értelmiségi pályákon elérhető bérekkel versenyképes fizetést kapnak.
Ez köszönőviszonyban sincs a hazai viszonyokkal, ahol többnyire azok a diákok kötnek ki a tanári pályán, akiknek máshol már nem terem babér.
Elszabotált életpályamodell, éhbérért güriző pedagógusok
A lap rámutat, hogy Magyarországon ma alig van presztízse a pedagógusszakmának, és ezen az Orbán-kormány által bevezetett életpályamodell, illetve a vele járó nem túl nagyvonalú béremelés sem segített.
Előbbit a pedagógusszakma és az oktatásközgazdászok megkerülésével dolgozták ki, aminek következtében átgondolatlanul variálták át a forráselosztást.
A minőségi munkát ösztönző pótlékokat megszüntették, a bérfejlesztés pedig érzéketlen volt a pályán elért eredményekre, a megszerzett szaktudásra és az iskolai végzettségre. Ráadásul a fizetésemelésről szóló jogszabályokat többször is módosította a kormány, így végül nem is azt kapták a tanárok, amit eredetileg ígértek nekik.
Ennél fogva nincs mit csodálkozni azon, hogy egyre több a pályaelhagyó pedagógus, akik a versenyszférában, vagy külföldön keresik boldogulásukat.
Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke a lapnak elmondta:
„A pedagóguspálya klasszikus első generációs értelmiségi mobilitási út volt. Belépő a középosztályba.”
Mára viszont szerinte ez a mobilitási csatorna bezárult, Borsodból és Szabolcsból pedig szinte esély sincs arra, hogy valaki az oktatás révén verekedje ki magát a nyomorból.
1044 óra egy tanévben – túlterhelt diákok
Épp egy reggeli rádióműsorban volt szó az elmúlt napokban a diákok leterheltségéről. Egy szülő arra panaszkodott, hogy mióta megkezdődött a tanév érzi, hogy gyermeke egyre feszültebb. Elmondása szerint ezen meg sem lepődik, hiszen az órarendje alapján hét vagy nyolc órája van minden nap a nebulónak.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
