Kilenc ország karitászszervezete küldte el képviselőit a Katolikus Karitász által február 5. és 7. között megrendezett budapesti partnertalálkozóra, melyen a résztvevők megosztották tapasztalataikat, keresték a lehetőségeket, hogy hatékonyabban segíthessék az ukrajnai háborús helyzet miatt menekültté vált embertársainkat. A találkozó második napján tekintettünk be a programba.
A Caritas Polska szervezte őszi partnertalálkozó – az Ukrajnával szomszédos országok karitászszervezeteinek szakmai találkozója – arra sarkallta a Katolikus Karitászt, hogy Magyarországra is meghívja ezen országok segélyszervezeteinek képviselőit, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, jó gyakorlataikat az Ukrajnának való humanitárius segítségnyújtás területén.
Egy partnertalálkozó mindig egy-egy nemzeti karitász kezdeményezése. Meghívása az együttműködő szervezeteknek szól, azoknak, akiket támogatnak, s akiktől támogatást kapnak. „Fontos, hogy meghallgassuk egymást, tanuljunk egymástól, megosszuk a jó gyakorlatokat. Sok reményt viszek haza magammal. A találkozó megmutatta, milyen csodálatos az a támogatás, amit a segélyszervezetek nyújtanak, mert az valódi változást okoz az emberek életében. Szükség van erre a munkára, így a jövőben is keresni kell a megosztás alkalmait” – mondta kérdésünkre válaszolva Maria Nyman, a Caritas Europa főtitkára. Elismeréssel szólt a Katolikus Karitász munkájáról, hogy „újra és újra mennek, és viszik a segítséget; ott vannak az emberek mellett”.
A három nap során tartott előadások megerősítették, mennyire fontos a közös válaszok keresése a ma kihívásaira. „Hálózatként kell dolgozni, és hálózatként kell gondolkodni” – húzták alá az előadók az összefogás, együttműködés szükségességét.
Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Norvégia, Magyaroroszág és Ukrajna karitászszervezeteinek képviselői három napot töltöttek a magyar fővárosban. A konferencián részt vett Herczeg Anita, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete; előadást tartott Maria Nyman, a Caritas Europa főtitkára és a Catholic Relief Services képviseletében Sanela Imamovic.
A program szentmisével kezdődött, előadásokkal folytatódott a délelőtt folyamán; a délután pedig a műhelymunkáé volt.
A nyitó szentmise főcelebránsa és szónoka Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke volt. Koncelebrált Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Katolikus Karitász elnöke; Écsy Gábor, a Karitász országos igazgatója; Vyacheslav Grynevych Sac, az ukrán Caritas-Spes ügyvezető igazgatója; Andrásfalvy János SDB szalézi elöljáró; Sajgó Szabolcs SJ és Szijártó László, a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász lelkiigazgatója.
Mohos Gábor szentbeszédében a béke ajándékát kérte Istentől, Jézus békéjét. Rámutatott: a békétlenség forrása a bűn. Ha követjük Jézust, engedelmeskedünk parancsainak, rátalálunk a valódi békére, mely a szívekben kezdődik, ahogy az elveszítése is.
Lehetséges-e újraépíteni a békét azután, hogy az ember bűne ennyire lerombolta? – tette fel a kérdést a püspök. – Jézus nemcsak azt mondja, hogy ez lehetséges, de saját maga meg is teszi, s követőit is arra hívja, hogy békeszerzők legyenek.
Mohos Gábor azzal bátorította a katolikus segélyszervezet kilenc országból összegyűlt munkatársait, hogy szolgálatuk mennyire fontos lépés a béke irányában, mert ahol rombolás van, ott csak az érdek nélküli segítség, a szeretetből fakadó szolgálat tud a remény jelévé válni.
Spányi Antal püspök előadásában hangsúlyozta: a karitász az Úr rendelte feladat a keresztény ember számára. A jézusi főparancs cselekvő empátiát, tevékeny szeretetet kér tőlünk – ez tud tanúságtétel lenni a világ számára. A szolgálat akkor hoz eredményt, ha ebben Jézus velünk van, és a másik emberben meg tudjuk látni Jézust – hangsúlyozta a főpásztor. – Szükség van az erőt adó kegyelemre, közös válaszkeresésre, az összehangolódásra, az együttműködésre az országok között és a nem katolikus szervezetekkel is.
A Katolikus Karitász elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai helyzet hosszú távú segítségnyújtást igényel. Segítenünk kell ott, ahol a szükséget szenvedők élnek; jelen kell lenni az életükben, ugyanakkor imádkoznunk kell a békéért, azért, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a háborúzó felek – fogalmazott a püspök.
Vyacheslav Grynevych Sac, a Caritas-Spes ügyvezető igazgatója elmondta: egyáltalán nem voltak felkészülve arra az óriási pusztításra, amelyet a háború hozott életükbe. „Nem ugyanazok vagyunk, akik korábban. Minden megváltozott” – írta le helyzetüket. Szólt arról a belső fájdalomról, amit nap mint nap átélnek. Érkeznek halálhírek, az egyik munkatársuk fia is elesett, még a holttestet sem tudták hazahozni. „Ebben a helyzetben sokat jelent, hogy nem vagyunk magunkra hagyva, nap mint nap megtapasztaljuk a szolidaritást.”
A Caritas-Spes Ukrajna-szerte tart fenn központokat. 2023 ezek számának gyors növekedését hozta, tulajdonképpen az egész szervezet lényegében ekkor épült fel. Fő erényük, hogy helyben vannak önkénteseik, a központ az egyes plébániákon működő sejtek révén tudja eljuttatni a segítséget – ismertette a Caritas-Spes igazgatója. Két eset alapján mutatta meg, hogy életük „krízis krízis hátán”: a Nova Kahovka-i gát felrobbantása ivóvízválságot eredményezett, Lvovban pedig célzott dróntámadás semmisítette meg a központjukat.
Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos előadásában azt vázolta fel, milyen válaszokat ad Magyarország a menekültek helyzetének kezelésében, megkülönböztetve a kezdeti segítségnyújtást és a hosszú távú, fenntartható megoldásokat. A 2023 novemberi adatok szerint 6,2 millió ember menekült el a háborús területről, 3,6 millió a belső menekültek száma, 2,9 millió él szomszédos országokban, a legnagyobb számban Lengyelországban és Csehországban.
Magyarországon 40 ezer menekült igényelt ideiglenes védelmet. A hosszú távú segítségnyújtásban legfontosabb a szállás, munkavállalás biztosítása és az oktatáshoz való hozzájutás stabilitása. Jelenleg 5200 gyerek tanul magyar iskolákban, akik magyar nyelvtanításban is részesülnek. Lehetőség van a felsőoktatásban való részvételre, ehhez ösztöndíjat, diákszállást és egészségügyi ellátást kapnak. A közösségre találást két központ biztosítja, egy Budapesten, egy Nyíregyházán. A Safe in Hungary weboldal a tájékozódást biztosítja.
Maria Nyman, a Caritas Europa főtitkára elmondta: a háború kitörésekor az európai országokban jelen lévő szervezeteket összefogó központ számára alap, hogy éreztessék, „nem vagytok egyedül”. Folyamatos együttműködést alakítottak ki a tagszervezetekkel. „Közösség épült, és erősödik bennünk és köztünk” – mutatott rá annak értékére, hogy tanulnak egymástól, megismerik egymás jó gyakorlatait.
A központ feladata a főtitkár szerint elsősorban a koordináció, az intézményfejlesztés. Az eltelt időszakban erre koncentráltak, miközben figyelték a jelentkező igényeket, és igyekezetek ezekhez igazodni. 2022-ben Romániában, 2023-ban Varsóban tartottak partnertalálkozót. A főtitkár szerint a Karitász az egyik legjelentősebb segélyszervezet, mely felépítésénél fogva – a szubszidiaritás elve alapján – reagálni tud a helyi igényekre. „Ide meghallgatni jöttem” – mondta a Svédországból érkezett főigazgató.
Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese a segélyszervezet az orosz-ukrán háború kitörése óta végzett tevékenységéről adott tájékoztatást, levonva a tapasztalatokat.
Ebben a munkában támaszkodni tudtak korábbi – 44 települést érintő árvíz-, a vörösiszap okozta ipari katasztrófa – krízishelyzetek során szerzett tapasztalatokra. Ennek alapján három fázisban végzik a segélyezést: gyorssegély, megélhetést biztosító támogatások és integráció, utógondozás. Mindhárom módon jelen voltak és vannak a menekültek életében.
Magyarország tranzit területnek számít a menekültek számára. A határt átlépő több mint 4,2 millió embernek kellett azonnali segítséget nyújtani, és megszervezni Ukrajna területére segélyszállítmányokat. A háború kitörésének első félévében a krízisellátást kellett megszervezni, később ugyanezt szervezett módon felépíteni. 2022 nyarától állt fel az integrációs központ a lakhatási támogatások, nyelvi oktatás, munkaerőpiaci segítés, orvosi szűrések, szabadidős programok biztosítására. Ezen integrációs szolgáltatások nyújtása még évekig szükséges lehet – mondta Zagyva Richárd.
Megfogalmazta, egy karitatív szervezetnek nem lehet csupán az adatok és szabályok alapján segítséget nyújtani. Nagyon fontos az azonnali reagálás, a segítségnyújtásban a személyesség fenntartása. A Karitász a határátkelés nehézsége ellenére hangsúlyt fektet arra, hogy nem szállítmányozó céggel juttatja el az adományokat, hanem személyesen a szervezet munkatársai, önkéntesei biztosítják a szállítást. Écsy Gábor országos igazgató és Herczeg Anita jószolgálati nagykövet helyszíni jelenléte is az együttérzés, összetartozás üzenetet hordozza.
Maria Fedorial a Caritas Ukraine égisze alatt működő, a Chernivtsi Egyházmegyében létrehozott szervezetet képviselte. Elmondta: a román határtól 40 kilométerre fekvő egyházmegyében négy évvel ezelőtt kezdték kiépíteni a segélyszervezetet. Mára létrejött egy hálózat, segíteni tudják a hozzájuk érkező belső menekülteket lényegében ugyanazokon a módokon, amit minden karitászcsoport végez. Nagy számban közreműködő önkéntesnek köszönhetően tudnak pozitív változást elérni az emberek életében. Dicsérte a támogatókat: Korea, Finnország, Németország egy-egy kiemelt projektjük támogatója. Szervezetüket jellemezve hangsúlyozta alkalmazkodókészségüket, kreativitásukat és kitartásukat.
A Catholic Relief Services (CRS) képviseletében Sanela Imamovic elmondta, hogy a CRS 2015 óta van jelen Ukrajnában. A CRS munkamódszere, hogy figyel, meghallgat, felkészül, és időt szán a sürgősségi helyzetekben is kapcsolatépítésre. A CRS projektfelelőse kiemelte: fontosnak tartja a szakemberek képzését és a közös döntéshozatalt. „Ha bevonjuk az érintetteket a döntésekbe, messzemenően segítjük a hatékonyságot” – mondta.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
