Az asztronauták holttestében rejtőző mikrobák évezredekig életben maradhatnak az űr sötétjében, majd egy bolygóra zuhanva új bioszférát alapíthatnak.
Előbb vagy utóbb bekövetkezik az elkerülhetetlen, űrhajósok fognak meghalni a világűrben. Lehet, hogy egy marsi küldetés, lehet, hogy egy csillagközi utazás, lehet, hogy egy űrséta torkollik tragédiába, de történjen bármi, minimális az esélye, hogy az asztronauta holtteste visszakerül a Földre, és otthon helyezik végső nyugalomra. Sokkal valószínűbb, hogy a holttest évtizedekig, de akár évezredekig bolyong majd az űr sötétjében, végül pedig a napba vagy valamelyik másik csillagba zuhan, és porrá ég. Annak is van azonban valamennyi esélye, hogy egy bolygón köt ki. Az Astronomy Magazine szakértői ez utóbbi lehetőség következményeit vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy kedvező körülmények közé kerülve az emberi holttestek akár új élet megalapozói is lehetnek.
Az űrhajósok maradványaiból kétféleképp is virulhat új élet. Az egyik lehetőség, hogy a test táptalajként szolgál a benne élő mikrobák számára, így az apró lények életben maradhatnak, amíg új otthont nem találnak maguknak. A másik pedig az, hogy elpusztulnak, de a holttest molekuláiból az idegen bolygón teljesen új élet fakad.
A legfőbb kérdés tehát az, hogy képesek lennének-e túlélni a mikrobák a világűr ellenséges körülményeit. Gary King, a Louisianai Állami Egyetem mikrobiológusa szerint a válasz igen. A tudós szerint a testünk tele van olyan mikrobákkal, amelyek szélsőségesen hideg és száraz körülmények között is életben tudnak maradni. Találtak már olyan baktériumokat a Földön, melyeknek egymillió évet is sikerült átvészelniük az örökké fagyott talajban. Ha a tragédia egy Mars-küldetés során történne, és a holttest a vörös bolygón érne talajt, a baktériumok egy része biztosan életben tudna maradni. Ismerünk olyan mikrobákat is, melyek minimális nedvességgel megelégszenek, és a világűrben lévő sugárzást is jól bírják.
Ez esetben inkább az a kérdés, hogy miként vészelnék át a becsapódást. Amennyiben egy szkafander belsejében kellene belépniük a Mars vagy más bolygó légkörébe, valószínűleg elégnének, de ha egy űrhajóban lenne a holttest, a burkolat elég védelmet nyújthatna az apró élőlényeknek a magas hőmérséklet ellen. Ha a jármű széttörne a felszínen, a mikrobák előtt nyitva állna az út a planéta benépesítése felé.
Az is fontos körülmény, hogy a holttest megfelelő viszonyokat tud-e biztosítani az apró élőlények számára az akár évezredekig tartó utazás során. King szerint ez sem jelenthet akadályt, mivel az emberi test oszlása az űr hidegében kifejezetten lassú folyamat, így a holttest baktériumnemzedékek ezreinek biztosíthatna elegendő tápanyagot. Ráadásul a mikrobáknak valószínűleg nedvességre és fagypont fölötti hőmérsékletre sem lenne szükségük a túléléshez, mivel azt már földi körülmények között is megfigyelték a kutatók, hogy hidegben, víz hiányában a baktériumok kiszáradnak, és ebben az aszalt állapotban meglepően hosszú ideig életképesek maradnak. Amikor legközelebb víz éri őket, sérülések nélkül ébrednek fel a tetszhalott állapotból.
A mikrobák túlélési esélyeit leginkább az befolyásolja, hogy mennyi időt töltenek a világűrben a holttestbe zárva. King szerint a naprendszeren belüli hányattatások valószínűleg nem lépnék túl a tűréshatárukat, így lényegében bármelyik bolygóra vagy holdra eljuthatnának. Egész más a helyzet akkor, ha csillagközi utazásról beszélünk, mert akkor több millió évet kellene átvészelniük. Ebben az esetben azon áll vagy bukik az életben maradásuk, hogy megfelelő védelmet találnak-e a világűrből érkező sugárzás ellen. Ekkora védelmet jelenleg egy űrhajó sem tudna biztosítani, de ez nem jelenti azt, hogy a jövő járművei nem lesznek felvértezve megfelelő védelemmel.
És mi történik akkor, ha a mikrobáknak mégsem sikerül túlélniük az utazást? Az Astronomy Magazine-nek nyilatkozó tudósok szerint az emberi holttest még ebben az esetben is elindítója lehet az idegen életformák kialakulásának. Jack Szostak, a Harvard Egészségügyi Egyetem Nobel-díjas genetikusa és Lee Cronin, a Glasgow-i Egyetem vegyésze, akik az élet keletkezését tanulmányozzák, egyetértenek abban, hogy a holttestből kiszabaduló molekulák hatalmas lökést adhatnának az élet kialakulásának egy olyan bolygón, ahol eleve kedvezők a körülmények. A mikrobák önmagukban nem állnának össze élő sejtté, de ha sok szerves anyag lenne a környezetükben, az élet kialakulásának folyamata lejátszódhatna.
Persze ilyen esetekben egyetlen holttest nem lenne elegendő. Ha azt feltételezzük, hogy egy hatalmas szerves óceánba zuhannak az űrhajós maradványai, akkor a belőle kiáramló anyagok gyorsan szétoszlanának. Az élet kialakulása szempontjából az lenne ideális, ha egy űrhajó a teljes legénységével zuhanna bele egy kisebb tóba, ahol a szerves anyagok nem folynának szét, és megfelelő sűrűségben lehetnének jelen ahhoz, hogy fellobbantsák az élet szikráját.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
