Komárom jeles szülöttje és díszpolgára Jókai Mór, akinek az életműve hatalmas kincs az egyetemes magyar irodalom számára. A kettészelt városban sokféleképpen éltetik a Jókai-kultuszt, s intézmények is viselik az író nevét. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal közösen február 18-án, az író születésének 198. évfordulóján a Kultúrpalota dísztermében 17. alkalommal adta át a Jókai-díjat irodalmi pályázata győztesének.
Az ünnepségen Keszegh Margit, az egyesület elnöke üdvözölte a jelenlevőket. „Komárom adott nekünk téged, s te egy világot adtál nekünk cserébe…” – idézte Tuba János egykori országgyűlési képviselő szavait, aki komáromi földet vitt Jókai sírjára a Kerepesi temetőbe. Hozzátette, tisztelegjünk Jókai emléke előtt, aki a poéták hazájának és Magyar Olümposznak nevezte az író szülővárosát.
Értőn kell tanítani…
A 2017-es Jókai-díjas debreceni irodalmár, Arany Lajos a Volt. Van. Lesz. Jókai Mór örök időszerűsége címmel tartott előadásában a komáromi írófejedelem műveinek mindenkori aktualitását bizonyította.
Azokban a magyarság életén, értékein keresztül egyetemes értékekre mutatott rá, s az alakjai ábrázolása során lélektani hitelességgel rajzolta meg az emberlény örök tulajdonságait, mindenkori konfliktusait, misztériumait… Azokban a képzelet és a valóság szimbiózist alkotva ölelkezik egymással. Jókai benne élt az alakjaiban, benne élt a természetben, benne élt az anyanyelvünkben is, így alkotott egy nagy világot
– fogalmazott. Üzent azoknak is, akik a Jókai-életművet ki akarták vetetni a magyarországi tananyagból.
„A legnagyobb magyar prózaíró alkotásai nem évülnek el. Az ezerszínű elbeszéléseit, máig eleven erejű, gazdag publicisztikáját majd később is olvassák, száz-kétszáz év múlva is a legolvasottabb, nagy esztétikai értékű magyar művek között lesznek. Minél több művét olvassuk, annál közelebb kerülünk az ember, önmagunk és a világ megismeréséhez is, s közben gazdagodik a szókincsünk. Értőn kell tanítani páratlan írásművészetét…!” – mondta.
Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy a Magyar Kultúra Lovagja cím adományozása mellett az irodalmi értékek közkincs-csé tételét, nemzetegyesítő kulturális rendezvények megvalósítását, emlékoszlopok emelését és kiadványok megjelentetését is feladatuknak tartják.
Irodalmi pályázattal egyesíteni a magyarságot
Petőfi Sándor alakja Jókai Mór írásai-ban címmel írták ki tavaly a pályázatot. A jeligés művekből hagyományosan a magyar kultúra napján választotta ki a zsűri a legjobbnak ítélt művet, s döntött egy további pályázó jutalmazásáról. Az elmúlt években a Jókai-díj elkerült Magyarországra, Szlovéniába, a Vajdaságba és Erdélybe is, de voltak díjazottak a Felvidékről, így Komáromból is.
Az esemény fénypontjaként Keszegh Margit Nick Ferenccel együtt jutalmazta a legjobb pályaművek alkotóit.
Az arany oklevelet és Jókai Mór kezének márványlapon elhelyezett, bearanyozott gipszmásolatát már másodszor vehette át a magyarországi Martfűn élő nyugalmazott irodalom- és zenetanár, Rőszerné Fodor Ágnes. Az eredeti műalkotást még Jókai Mór életében Donáth Gyula szobrászművész készítette, annak másolata pedig Miskédi György, bánki műköves mester munkája.
A tatabányai Borka Zsuzsanna munkáját arany díszoklevéllel ismerték el. Hagyományosan a díjátadás után hirdették meg a Jókai-díj következő évfolyamának témáját: Nemzeti dalaink, a Himnusz és a Szózat párhuzamos története. A legfeljebb 25 oldal terjedelmű munkákat 2023. október 31-ig várják a pályázat kiírói. Egyben remélik, hogy azok között magyar nyelv és irodalom szakos felvidéki egyetemisták, tanárok, tollforgatók is lesznek.
A kétszeres Jókai-díjas Rőszerné Fodor Ágnes
A díjazott tanár lapunknak elmondta, a pályázati téma – Petőfi Sándor alakja Jókai Mór írásaiban – kapcsán elgondolkodott, vajon erről a tankönyvekben olvasottakon kívül mi újat lehet írni?
Félig tollforgatóként, félig muzsikusként rájöttem: Kodály Zoltánnak igaza volt abban, hogy a kultúrát nem elég az elődeinktől örökölni, s örökségeként csak behelyeznünk valahová. Minden nemzedéknek újra kell azt teremteni, megszerezni magának, mert anélkül elpárolog az örökségünk. Ezt tudatosítva, Petőfi születésének bicentenáriuma kapcsán kutatni kezdtem, hogy Jókainak köszönhetően mivel gazdagodott a költő alakrajza, s mindazt, amit találtam, a pályaművemben tettem közzé
– mondta el.
Az irodalmi pályázat idei győztese nyugalmazott irodalom- és zenetanár, Rőszerné Fodor Ágnes megkoszorúzta a Berecz Gyula által készített Jókai-szobrot.
„Bár saját köteteket nem adtam ki, de azt mindig örömmel fogadtam, hogy a számomra kedves Jókai-pályázat során az írásaimat megjelentették a csoportos antológiákban. A kiírt témák ugyanis megmozgatták a képzeletemet, s írásra inspiráltak. A bíráló bizottság értékelése alapján először 2018-ban kaptam meg a Jókai-díjat. Bár a kiírás értelmében annak birtokában három éven belül senki sem nyerheti el ismét a díjat, mégis a következő években is beadtam a pályamunkámat, mert nem csak a fődíj motivált. Mivel azokat a zsűri ismét nagyon jónak találta, különdíjat alapított, amit a létrehozása óta minden évben, vagyis háromszor én kaptam meg. Miután pedig az idén kétszeres Jókai-díjassá váltam, úgy döntöttem, hogy több pályaművet már nem küldök. Keszegh Margit elnök asszony közölte velem, hogy nem szeretne tőlem megválni, s a továbbiakban talán majd a bíráló bizottság tagjaként hasznosítom az irodalmi ismereteimet, tapasztalataimat” – nyilatkozta Rőszerné Fodor Ágnes.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
