A háború 109. napján is folytatódnak a harcok Kelet-Ukrajnában. Az ukrán vezetés egyre nyíltabban ismeri el, hogy súlyos veszteségeket szenvednek el. Azt egyelőre tagadják, hogy Szeverodonyeck városában – itt folynak most a legdurvább harcok – már csak egy vegyiüzem lenne ukrán kézen, ám a nagyon hasonló kép bontakozik ki előttünk, mint amit Mariupolban és az ottani Azovsztal üzem esetében láttunk.
Hatalmas tüzet okozott az orosz ágyútűz egy szeverodonyecki vegyü üzemben. A városban folyamatosak a harcok, az oroszok házról házról veszik be vagy tarolják le a várost.
Ukrán közlések szerint a lángok az Azot üzemben törtek ki, a megsérült vezetékekből soktonna olaj szivárgott ki a detonáció miatt. Állítólag a létesítményben 800 civil tartózkodik.
Az ukránok már azt is elismerik, hogy Szeverodonyeck nagy része orosz kézen van – az oroszok szerint az összes lakónegyedet ellenőrzésük alatt tartják.
Az ukrán vezetés elmondása szerint az utcai harcokban győzni tudnak, ám az ellenséges tüzérség emeletről emeletre, épületről épületre pusztítja el az katonák által fedezékként használt házakat.
“Tehát, amikor kiszorítjuk az ellenséget az egyik utcából, elkezdi használni a harckocsikat és a tüzérséget, és házról házra megsemmisíti a területet”
mondta Luhanszk megye ukrán regionális vezetője. Szeverodonyeck és a szomszédos Liszicsanszk város elvesztésével egész Luhanszk megye orosz kézre kerülne. Ez pedig újabb taktikai dilemmákat vetett fel.
Az elmúlt napokban arról érkeztek hírek, hogy egyre több a vita a kijevi politika vezetés és a katonai vezetés között. Az előbbiek nem engedték, hogy a katonai vezetés idejében visszavonja csapatait a Szlovjanszk-Kramatorszk, jobban védhető vonalra. Az orosz harapófogó szorításában azonban ez oda vezetett, hogy a Szeverodonyeckben harcolókhoz csak iszonyatos veszteségek árán (ellenséges tüzérségi tűz zápora alatt) lehetett újabb katonákat, muníciót és ellátmányt küldeni. Ezért nőtt meg jelentősen mind az elesett katonák, mind a sebesültek száma.
Az ukránok azt ismerik el, hogy naponta 100-200 ukrán katona hal meg Kelet-Ukrajnában a fronton, a sebesültek száma 500. Megfelelő kiképzéssel azonban naponta csak pár tucat katonát tudnak a frontra vezényelni, így a pótlás enyhén szólva is nehézkes. Az orosz felőrlő stratégia hatékonynak látszik, Ukrajna pedig, úgy tűnik, elveszítheti hadserege legtapasztaltabb, legütőképesebb egységeit.
Kijev egyre durvább politikai döntésekbe hajszolja bele. Meg nem erősített hírek szerint már behívták a 18-60 éves férfiakat, és olyan hírek is keringenek, hogy a 16-18 éves fiatalkorúakat is mozgósítaná Kijev, sőt, a hajadon nőket is – nőket még Hitler sem sorozott be…
Nem hivatalos megállapodás a NATO-ban
Közben Nyugat-Európa már messze nem olyan lelkes a fegyverszállítmányok terén, mint volt. Nemrég a spanyolok jelentették be, hogy 40 Leopard 2 típusú tankot adnának át az ukránoknak. Csakhogy ehhez a gyártó ország, vagyis Németország engedélyére lett volna szükség. Végül a spanyolok visszakoztak, állítólag még kormányszinten sem volt politikai megállapodás arról, hogy ilyen szállítmányt küldjenek Ukrajnának – vagyis valaki politikai PR kedvéért szivárogtatta ki idejekorán az információt.
Beszédes azonban, hogy a Der Spiegel szerint Berlin figyelmeztette Madridot, hogy a NATO tagállamok között van egy nem hivatalos megállapodás arról, hogy Kijev nem kap tankokat a nyugati szövetségesektől.
A spanyolok most 10 másik tank átadásáról beszélnek a sajtóban, de ezek olyan állapotban vannak, hogy hónapokig tart, mire bevetésre alkalmassá teszik őket – kérdés, hogy van-e ideje ezt megvárni az ukránoknak.
Egyes hírek szerint európai csúcsvezetők látogatnának Kijevbe még a június végén esedékes G7-es csúcs előtt. Szintén sokat elárul a delegáció összetétele: Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és Mario Draghi olasz miniszterelnök. Valószínűleg nem azért utaznak oda, hogy a háború folytatására bíztassák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt…
KÖrkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
