Sikerült-e meggyőznie a magyar választókat? Mennyire elégedett az eddigi kampányával? Miért mondja azt, hogy a magyar ügyekben csakis akkor tudunk előbbre lépni, ha erőt mutat fel a közösség? Kit támogat a magyar párt a második fordulóban? Forró Krisztiánt, a Magyar Szövetség államfőjelöltjét kérdeztük.
Közeledik az államfőválasztás kampányának hajrája, a felmérések eredményei egyelőre nem azokat a számokat hozzák, amelyeket megfogalmazott. Hogyan értékeli ezt, mennyire elégedett az eddigi kampánnyal?
Azt látjuk, hogy a számok növekednek, és ez jó hír. Valóban, a cél a négy százalék, ugyanis, ha azt szeretnénk, hogy komolyan vegyenek bennünket felvidéki magyarként, akkor ehhez méltó eredményt is kell elérnünk. És ha azt akarjuk, hogy komolyan vegyenek bennünket a második körben, akkor az első fordulóban megfelelő eredményt kell hoznunk. A számokból is látszik, egyre inkább érzi a közösségünk, hogy az összetartásban van az erő.
Eredményeket mindig akkor értünk el, amikor a felvidéki magyarság összetartott, ez a cél most is. Az államfőválasztás első körének elsősorban nekünk, magyaroknak van tétje, hiszen csak a második fordulóban fog eldőlni, ki lesz az államfő.
A köztársaságielnök-választás első fordulójában a magyarok részvételi aránya, az elért eredmény nagyban befolyásolja majd az európai parlamenti választás esélyeit is. Ott pedig mindenképpen az a cél, hogy visszaszerezzük a képviseletet az Európai Parlamentben.
Említette a részvételi arányt. Megbecsülhető-e, hogy március 23-án hányan fognak szavazni Dél-Szlovákiában, a magyarok mekkora arányban járulnak az urnákhoz? Ez perdöntő lehet az eredmény szempontjából.
Azt láttuk a legutóbbi választáson is, hogy nagyon sokan otthon maradtak, hiszen megosztott volt a közösségünk. Több párt indult, amely a magyarok szavazataiért szállt versenybe. A magyar választók egy része ezzel szembesülve nem döntött egyik mellett sem, inkább otthon maradt.
Most azonban csak egyetlen magyar jelölt van, aki indul a köztársaságielnök-választáson. Ez egy kiváló alkalom arra, hogy valóban összetartsunk, megmutassuk az erőnket, megerősítsük a közösségünket és az önbizalmunkat visszanyerjük.
Úgy érzi, sikerült meggyőzni a magyar választókat arról, helyes döntés volt, hogy elindult? Voltak olyan vélekedések is, hogy magyar államfőjelöltként eleve esélytelen Szlovákiában, emiatt felesleges volt rajtkőre állnia. A személyes találkozásoknak köszönhetően érzékelt ebben változást?
Teljes mértékben igen. Látom azt, hogy a találkozók elején még kétkedők az emberek, a beszélgetést követően azonban már pozitív a viszonyulásuk. A felmérések tendenciájából is az látszik, egyre többen értik, ahhoz, hogy a magyar közösséget Szlovákiában komolyan vegyék, önálló államfőjelöltet kell indítanunk.
Tizenegy jelölt indul, abból egyetlen magyar. Figyelembe véve, hogy egy nyolc és fél százalékos közösséget alkotunk, teljesen jogos, hogy van saját köztársaságielnök-jelöltünk.
Szomorú, hogy sokan úgy állnak hozzá, nem lehet magyar köztársasági elnöke ennek az országnak, pedig mi is ugyanolyan állampolgárai vagyunk Szlovákiának, mint bárki más. Mi is azt akarjuk, hogy sikeres legyen ez az ország. Szeretnénk, ha a régióink fejlődnének, ha az itt élő emberek békében élnének egymással, függetlenül attól, ki milyen nemzetiségű.
Lát arra esélyt, hogy ez a közvélekedés, miszerint Szlovákiában nem lehet közvetlenül választott magyar államfő, idővel megváltozzon?
Igen, én optimista vagyok. Lehet, hogy nem most vagy a következő alkalommal fog ez megtörténni, de mindenképpen azon kell dolgoznunk, hogy ez a felfogás megváltozzon. Néhány éve még azt sem gondoltuk volna, hogy nőt választanak az államfői székbe. Ne zárjuk ki annak lehetőségét sem, hogy a nemzeti közösségek soraiból kerüljön ki a köztársasági elnök.
Korábban úgy nyilatkozott, indulásának egyik legfőbb oka, hogy a magyar közösség megoldatlan problémáira szeretné felhívni a figyelmet. Ebben a tekintetben mennyire lehet elégedett a kampány eddigi heteivel?
Minden alkalmat kihasználok arra, akár a televíziós beszélgetésekben, akár az interjúk során, hogy felhozzam azokat a kérdéseket, amelyek számunkra fontosak. Ilyen például a kettős állampolgárság kérdése, vagy a magyarlakta régiók leszakadása mind infrastrukturális téren, mind a fejlesztések vonatkozásában.
Látjuk a népszámlálási adatokból, hogy ezekből a régiókból a legnagyobb az elvándorlás. De említhetném a Beneš-dekrétumokra hivatkozó földelkobzásokat is. Ezeket a témákat minden alkalommal felhozom, emlékeztetve arra, hogy bár a felvidéki magyar közösséget a második világháború után kollektív bűnösséggel sújtották, sokakat deportáltak a szülőföldjükről, máig itt élünk, és itt is akarunk maradni.
Lát partnereket a szlovák pártok, vagy akár elnökjelöltek körében, akikkel ezekről a kérdésekről nyíltan és őszintén lehet beszélni, a megoldás reményében felvetni a Beneš-dekrétumok vagy a kettős állampolgárság kérdését?
Azt látom, hogy ezekben a kérdésekben akkor tudunk majd előbbre jutni, ha erősek leszünk, ha valóban erőt tudunk demonstrálni. Mind a köztársaságielnök-választás első körében, mind júniusban az európai parlamenti választáson, később a helyhatósági és a parlamenti voksoláson. Ha van hozzá erőnk, tudunk partnereket találni és együttműködni. Erre jó példák a megyei testületek. A Magyar Szövetségnek van a legtöbb megyei képviselője a pártok közül. Bár a megyék határait számunkra kedvezőtlenül húzták meg, az erős képviseletünknek köszönhetően a szlovák pártok nem tudnak minket megkerülni, megyei alelnökeink vannak, és komoly beleszólásunk van az általunk lakott régiók ügyeibe.
Ha viszont nem tudunk erőt felmutatni, hamar félretesznek bennünket. Ezért kell március 23-án minél jobb eredményt elérnünk, hogy a második fordulóba jutott jelöltek számára fontosak legyünk.
Ha hihetünk a felméréseknek, sok magyar szavazna már az államfőválasztás első körében is szlovák jelöltekre. Ön ezt mivel magyarázza?
Nagyon fontos tudatosítanunk, hogy két körös lesz a köztársaságielnök-választás. Nem az első körben fog eldőlni, hogy ki lesz a köztársasági elnök, hanem a másodikban. Az első körben a mi szavazataink nem fognak hiányozni egyetlen szlovák jelöltnek sem, viszont az erőnk felmutatása szempontjából nagyon fontos, hogy az egyetlen magyar jelöltet támogassuk. A második körbe jutott jelöltek részéről pedig majd kíváncsian várjuk, mi az, amit a közösségünknek fel tudnak ajánlani.
Láttuk a múltban, például a mostani köztársasági elnök asszony részéről is, hogy bár a magyarok közül sokan támogatták, ezek után a megnyilvánulásaiban mégis nagyon gyakran megfeledkezett rólunk.
Ami nekünk fájt, és éppen ezért kell megmutatnunk, hogy nem lehet automatikusan számítani a magyar szavazatokra, ha nem vesznek bennünket komolyan.
Ön szerint a magyar választók a Magyar Szövetség felszólítását követnék, hogy a második fordulóban kire szavazzanak, vagy eleve a szimpátiájuk alapján fognak voksolni? Ezt azért kérdezem, hogy mennyire lesz tényleges alkupozíciójuk a második kört megelőzően?
Ha kellő erőt fogunk képviselni és a két jelölt között kiélezett lesz a verseny, akkor bízom benne, mindketten keresni fogják a lehetőséget, hogy minél több választót meg tudjanak szólítani. Ebben az esetben valóban mi lehetünk a mérleg nyelve. Ezért is fontos, hogy ne az első körben mondjuk ki, kit fogunk támogatni, mert ezzel a saját pozíciónkat gyengítjük.
Az első körben összpontosítsunk saját magunkra, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el, majd ezt követően kezdjük meg a tárgyalásokat közösségünk érdekében.
Fontos hangsúlyozni, ez a választás nem rólam szól, hanem elsősorban a felvidéki magyarokról.
Legyünk nagyon őszinték, az esélyes jelöltek közül (előzetes megnyilvánulásaik szerint), sem Pellegrini, sem Korčok nem mutatkozik nyitottnak közösségi jogaink bővítésére. Ebben az esetben nem az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Magyar Szövetség egyetlen jelöltet sem fog támogatni a második fordulóban? Feltéve, ha ön nem jut be…
Mindennek megvan a maga ideje. Bár Korčok kijelentéseinek köszönhetően nehezen tudom elképzelni, hogy a magyarok rá szavaznának, ez a kérdés most nincs napirenden, hiszen nem tudjuk, milyen eredménnyel zárul az első forduló. Nem tudjuk, hogy a két bejutó jelölt között mekkora lesz a különbség. Nagyon sok a kérdőjel és az ismeretlen tényező ezzel kapcsolatban.
Nekünk az a fontos, hogy a közösségünk számára a lehető legjobban tudjuk kihasználni a lehetőségeket.
Most is vannak ilyen lehetőségek, hiszen a magyar és a szlovák kormány közötti jó kapcsolatnak köszönhetően úgy tűnik, előre tudunk lépni a felvidéki magyarság ügyében. A tárgyalásainknak köszönhetően megmaradt a Kisebbségi Kulturális Alap, újra napirendre került a harminc éve várt kisebbségi kerettörvény, kihelyezett kormányülés lesz a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban, amely a régióink fejlődését segítheti. Van előrelépés, de a lehetőségek kihasználásához az kell, hogy helyzetbe kerüljünk. A köztársaságielnök-választás is egy ilyen lehetőség. És igen, a második kör előtt pedig várjuk, hogy a két jelölt milyen lépéseket tesz közösségünk és a régióink irányába. Utána pedig eldöntjük, hogy támogatjuk-e valamelyiket.
Az sem mellékes, mekkora mozgástere van a köztársasági elnöknek. Bár nagy a legitimitása, hiszen közvetlenül választják, de a jogkörei meglehetősen szűkre szabottak. Korábban úgy nyilatkozott, indokolt lenne bővíteni az államfő hatásköreit. Milyen irányba tenné ezt?
Jogos elvárás, hogy a köztársasági elnök jogkörei bővüljenek, hiszen a mandátumát közvetlenül a polgároktól kapja. Ezért is indokolt példul, hogy az államfőnek lehetősége legyen törvényjavaslatokat benyújtani a parlamentben.
Voksolási maratont élünk, hiszen az államfőválasztás két köre után néhány héttel európai parlamenti képviselőket választunk. A Magyar Szövetség is felállította a listáját, közzétette a programját. Milyen célokat fogalmaznak meg ezen a választáson?
A cél mindenképpen az, hogy visszaszerezzük a felvidéki magyarság képviseletét az európai színtéren. Öt évvel ezelőtt nem egész négyszáz szavazaton múlott a mandátumszerzés, de akkor még két magyar párt versengett egymással, mostanra már csak a Magyar Szövetség maradt a porondon. A választásnak erős listával indulunk neki, vannak a külügyekben jártas, tapasztalt jelöltjeink, szerepel rajta az Országos Tanácsunk elnöke, az alelnökünk és olyan rátermett fiatalok is, akik meggyőzően bizonyítják, hogy az ifjabb nemzedékekből is érkezik utánpótlás. Aminek nagyon örülök, minden harmadik jelöltünk a hölgyek közül került ki.
Fontosnak tartom, hogy a listavezetőnk, Berényi József által bemutatott program a nemzeti közösségek jogai mellett a legfontosabb európai kérdésekre is részletesen reflektál.
Ilyen, hogy csak néhány példát említsek, a mezőgazdasági termelők érdekeinek képviselete, az illegális migráció feltartóztatása és a tagállamok hatásköreinek megőrzése Brüsszel túlterjeszkedésével szemben.
Mivel a két választás időben közel esik egymáshoz, a kampány is párhuzamosan zajlik. Az európai témákra súlyt helyeznek az államfőválasztás kampányának a hajrájában is? Már csak azért is kérdezem, mert láthatóan a szlovák államfőjelöltek is egyre nagyobb teret szentelnek az európai kérdéseknek…
Ez teljesen érthető, hiszen a nemzetközi szerződések aláírása a köztársasági elnök hatásköre, és a külpolitika alakításában komoly szerepe van. Nem mindegy, milyen üzeneteket közvetít a köztársasági elnök. Ami az európai témákat illeti, a gazdák kiszolgáltatottsága, vagy akár az ivóvízbázis megőrzése, az elvándorlás lassítása, és a fiatalok lehetősegeinek bővítése mind olyan téma, amely szűkebb pátriánkat is közelről érinti. Ezeket a kérdéseket természetesen napirenden fogjuk tartani.
Azt szokták mondani, a poltikában leegyszerűsített üzenetekre van szükség, hogy a mondanivaló valóban célt érjen. Ha az államfőjelölti krédóját néhány mondatban kellene összefoglalnia, mit mondana?
Szerintem nagyon fontos tudatosítani, hogy a köztársasági elnöknek elsősorban a polgárok érdekeit kell szolgálnia, nem az ideológiai harcokba beleállni, és nem az a feladata, hogy az árkokat tovább mélyítse.
Éppen ellenkezőleg, egységet kell teremtenie a józanság és a polgárok hangját képviselve. Összekötő kapocs szeretnék lenni a két nemzet között, és előtérbe helyezni, hogy mi, magyarok ezer éve itt élünk, és még legalább ezer évig szeretnénk a szülőföldünkön megmaradni.
Megjelent a Magyar7 2024/11. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
