Ha kell, elmegyünk a falig – jövőre is vétózhatunk a NATO-ban, amíg csak Ukrajna korlátozza a magyar nyelvű oktatást

Ha kell, elmegyünk a falig – jövőre is vétózhatunk a NATO-ban, amíg csak Ukrajna korlátozza a magyar nyelvű oktatást

A decemberre tervezett NATO–Ukrajna védelmi miniszteri találkozó után további hasonló csúcstalálkozókat vétózhat meg jövőre a magyar kormány, amennyiben Kijevben nem módosítják az oktatásban használt kisebbségi nyelvekről szóló törvényt (vagy, ahogy a magyarban kissé tévesen elterjedt: nyelvtörvényt) – mondta a Magyar Nemzetnek egy kormányzati illetékes. Mint ismert, a magyar kormány azután jelentette be, hogy blokkolja Ukrajna európai integrációs törekvéseit, amikor az ukrán parlament, a Rada olyan jogszabályt fogadott el, amelyik kimondja: az általános iskola ötödik osztályától kezdve bizonyos tárgyakat a nemzetiségi kisebbségek oktatási intézményeiben is ukránul kell tanítani. Hogy melyeket és milyen óraszámban, arra a jogszabály nem tér ki, azt a törvény végrehajtási rendeletében határozná meg az ukrán oktatási minisztérium.

„Jelenleg az a magyar pozíció, hogy ha kell, elmegyünk a falig is, és júliusban is vétózunk” – mondta a lap informátora. Ezt egyébként viszonylag egyszerűen meg lehet tenni, a NATO előzetes döntéshozatali mechanizmusa ugyanis azon alapul, hogy a tagállamok informálisan megállapodnak az egyes ülések helyében, idejében is napirendjében. Pontosabban mindig van néhány tagállam, amelyik ezeket kezdeményezi, majd az információkat köröztetik a többiek között, és általában csak azok szólnak, akiknek kifogásuk, módosítási javaslatuk van, minden más esetben a „hallgatás: beleegyezés” elve érvényesül. Csendtörésnek nevezik, ha valaki valamiben nem ért egyet, eddig jellemzően Görög- és Törökország folyamodott ehhez az eszközhöz, szintén jellemzően olyan ügyekben, amelyik a másik számára fontos volt.

Hírdetés

A levéllel kapcsolatban az informátor azt mondta, természetesen a magyar kormány nem örült neki, de tudják, hogy a kezdeményezés a német külügyminisztériumé volt, ezért „tőlük nem is vártak mást”, viszont a kormányban fontosnak tartják, hogy az Egyesült Államok, valamint a V4 többi tagja nem volt az aláírók között.

Jelenleg tehát ez a helyzet, biztos csak annyi, hogy amint egyre közelebb lesz a júliusi NATO-közgyűlés időpontja, úgy nő majd a politikai nyomás Magyarországon és Ukrajnán is, hogy megoldást találjanak az ügyben.

(MNO nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »