Készül a kormány a vagyonadó bevezetésére.
Készül a kormány a vagyonadó bevezetésére.
A készülő szabályozás szerint nemcsak az ingatlanok, hanem a céges részesedések, megtakarítások, gépjárművek és más vagyonelemek is bekerülhetnek az új adó alapjába. A jogszabálytervezet néhány héten belül társadalmi egyeztetésre kerülhet, így egyre több részlet rajzolódik ki a Tisza-kormány egyik legfontosabb adópolitikai vállalásáról.
A vagyonadó bevezetését már a választási programjában vállalta a Tisza, az adónem részleteinek kidolgozása pedig a kormányváltás után felgyorsult. A Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára, Kövesdy Attila szeptember 22-én azt közölte, hogy a jogszabálytervezet néhány héten belül társadalmi egyeztetésre kerülhet. A kormány terve szerint az egymilliárd forintot meghaladó vagyonra 1 százalékos, évente fizetendő adó vonatkozna.
A Tisza programjában az 1 százalékos vagyonadó az igazságosabb közteherviselés részeként szerepel. A párt hivatalos programja szerint az egymilliárd forint feletti vagyonokra terjedne ki az új teher.
A kormányzati kommunikáció szerint a vagyonadó adóalapja a lehető legszélesebb lenne. Kövesdy Attila szerint az ingatlanok és céges részesedések mellett ingóságok, illetve belföldi és külföldi vagyonelemek is bekerülhetnek a körbe. Az államtitkár szerint részletes értékelési szabályokra lesz szükség, különösen az ingatlanok és a vállalkozások értékének meghatározásához.
A Világgazdaság által megismert, egyelőre még nem végleges részletszabályok szerint a belföldi magánszemélyek teljes, belföldi és külföldi vagyonát vizsgálnák.
A tervezett adókörbe az ingatlanok és ingóságok mellett a gépjárművek, a készpénz és a bankszámlán tartott pénz, az értékpapírok és más befektetések, a társasági részesedések, követelések, kriptoeszközök, valamint egyes biztosítási és vagyoni értékű jogok is bekerülhetnek.
A külföldi magánszemélyek esetében a tervek szerint szűkebb lenne az adókötelezettség: rájuk a Magyarországon található ingatlanvagyon után vonatkozna az adó.
A tervezett adó nem egyszerűen a vagyonelemek bruttó értékét venné alapul. Az adóalapot az év végén fennálló vagyon értékéből, a jogszabály szerint elismert és megfelelően igazolt tartozások levonása után állapítanák meg.
A levonható tételek között szerepelhetnek a jogszabályon, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozaton alapuló tartozások, illetve az adóköteles vagyon megszerzéséhez, létrehozásához vagy értéknöveléséhez közvetlenül kapcsolódó banki hitel- és kölcsöntartozások.
A sajtóban ismertté vált tervezet ugyanakkor bizonyos, kisebb értékű személyes vagyontárgyakat mentesítene. Nem kellene például figyelembe venni az egyenként legfeljebb egymillió forint értékű, személyes használatot szolgáló ingóságokat, illetve a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat. A műtárgyak és gyűjtemények ez alól kivételt jelenthetnek.
A tervek szerint a legfeljebb tízmillió forint számított értékű személygépkocsik sem növelnék az adóalapot. Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy egy tízmillió forintnál drágább autó már bekerülhet a vagyonadó szempontjából figyelembe vett vagyonba, függetlenül attól, hogy az adott jármű a hagyományos értelemben luxusautónak számít-e.
A kettős adóztatás elkerülése is fontos része lehet a szabályozásnak. A kormányzati tájékoztatás szerint a nemzetközi egyezmények alapján egy másik államban adóztatható vagyonelemek esetében figyelembe kell venni az adott ország adóztatási jogát.
A tervek szerint az adózónak lehetősége lenne bizonyos, már megfizetett közterhek beszámítására is. Így az adóköteles ingatlan után megfizetett helyi adó, illetve a gépjármű után megfizetett gépjárműadó csökkenthetné a fizetendő vagyonadót, hasonló külföldi adók pedig szintén figyelembe vehetők lennének.
A vagyonadó nem egyszeri teher lenne, hanem évről évre megjelenő kötelezettség. A jelenlegi tervek szerint az adóalany önadózással állapítaná meg az adót, az adott év utolsó napján fennálló vagyoni helyzet alapján.
A bevallást a következő év augusztus 31-éig kellene benyújtani, és eddig az időpontig kellene megfizetni az adót is. Ez azt jelenti, hogy ha a szabályozást még 2026-ban elfogadják és a hatálybalépés a tervek szerint alakul, az első tényleges befizetések 2027-ben jelenhetnek meg.
A vagyonadó költségvetési hatásáról egyelőre nincsen végleges hivatalos számítás, ugyanakkor már készültek piaci becslések. A Joint Venture Szövetség és az Opten modellezése szerint az egymilliárd forint feletti cégvagyonnal rendelkező magánszemélyek köre mintegy 6400 fő lehet, és a cégvagyonuk összesített értéke megközelítheti a 30 ezer milliárd forintot.
A JVSZ becslése alapján az elméleti maximális éves adóbevétel mintegy 600 milliárd forint lehetne, ebből körülbelül 300 milliárd származhatna cégvagyonból, további 300 milliárd pedig ingatlanokból és pénzügyi megtakarításokból. Ez azonban modellezett, nem pedig végleges költségvetési bevételi adat.
A Világgazdaság azt tudakolta a Pénzügyminisztériumnál, hogy mekkora bevételt remélnek az adótól, illetve kiknek, hogyan és milyen tételek után kellene megfizetnie a közterhet – egyelőre nem érkezett válasz.
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
