Az etruszk kultúra egy rendkívüli darabja tér vissza a nagyközönséghez. Végeztek Carlo Ruspi művének restaurálásával, így újra látható lesz a vatikáni Gregorian-Etruszk múzeumban.
75 év után állítják ki újra az olasz festő, Carlo Ruspi (1798-1863) festményét, amely a Campanari-sír azonos méretű másolata. Restaurálását nemrégiben fejezték be, és mostantól állandó kiállítási darab lesz a Vatikánban található Gregorián-Etruszk Múzeumban – ezt XVI. Gergely pápa alapította, 1837-ben.
A régész és fiai
1825 és 1845 között Vincenzo Campanari archeológus és fiai – Carlo, Secondiano és Domenico – számos ásatást végeztek Dél-Etrúriában, és rendkívüli jelentőségű lelőhelyeket tártak fel. (Etrúria nagyjából a mai Toszkánát fedte le.) A régészettel foglalkozó család legfontosabb érdeme az etruszk civilizáció széles körű ismertetése volt. Ezt bizonyítottan ők hozták elsőként a nemzetközi kulturális érdeklődés középpontjába.
Vincenzo 1829-ben kezdte ásatásait Vulciban. Az itt talált tárgyak közül számos darabot kiállítottak a British Múzeumban is. Legnagyobb eredményét 1839-ben érte el: Carcarello nekropoliszában felfedezte a Vipinana-sírt. Ennek belsejében több mint húsz szarkofágot talált, amelyeket saját kertjében állított ki. Campanari ezzel voltaképpen létrehozta az első etruszk múzeumot. Rá egy évre meghalt.
Az eredeti sír megsemmisült
A Campanari-sír is róluk kapta nevét. Ezt 1833-ban fedezte fel a középső fiú, Secondiano. Ám a lelet röviddel megtalálása után megsemmisült, amikor megpróbálták leválasztani róla a festményeket. Csupán egy életnagyságú másolat maradt fenn róla, amely az alvilág istene, Hádész és felesége, Perszephoné jelenetét ábrázolja. A képet Ruspi készítette 1835 és 1837 között.
Sajnos a festményciklus többi része csak rajzokból ismert. Carlo Ruspi alkotása azonban mostantól ismét megtekinthető – adta közre a Quotidiano Arte kulturális portál.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
