Bár a Foisor kórházban történt káoszért nem tehető felelőssé, Vlad Voiculescu leváltott egészségügyi miniszter utolsó baklövése valóban súlyos volt – egy olyan miniszteri rendeletet adott ki, a kormányfő előzetes értesítése nélkül, amely révén megváltoztatták a települések karanténkötelezettségi besorolásának szabályozását, és amelynek számos, potenciálisan jelentős gazdasági és politikai következménye lehet. Minimum bizarr, hogy a kormányfőnek a sajtóból kell értesülnie egy ilyen változásról – írja gyorselemzésében a kormányválság kapcsán Dan Tapalaga.
A G4media alapítója szerint Voiculescunak a rendeletről kötelező módon értesítenie kellett volna a kormányfőt és a koalíciós kormány többi tagját is. Ez nem egy udvariasági gesztus lett volna, hanem az adminisztratív felelősségvállalás minimuma – érvelt. Elég nagy politikai hibát ejtett ezzel Voiculescu, és mindez egy hibasorozat utolsó elemévé volt, miközben megromlott a viszonya a többi kormánytaggal. Jóindulat vezérelte, ami azonban „civilszervezeti attitűddel” párosult, így lett ő a kormányzás „bajcsinálója” – és már nehezen lehetett volna megmenteni – értékelte az események sorát az elemző.
Másfelől a kormányfőnek gyakorlatilag jól jött egy ürügy a szakításra egy olyan pillanatban, amikor az egészségügyi minisztérium háza táján akuttá váltak a problémák a járvány csúcsán. Egyik botrány jött a másik után, a Foisor, a Victor Babes kórháznál történt tragédia, és a televízióadók is jócskán felerősítették az egészségügyi miniszter elleni hadjáratot – egészen addig, amíg kvázi élő célponttá nem vált Voiculescu, az ellenzék szemében is.
Tapalaga ugyanakkor rámutat arra, hogy Voiculescu leváltása pont ugyanolyan módon történt, ahogyan ő járt el a miniszteri rendelet esetében: a koalíciós partnerek előzetes értesítése és a velük való egyeztetés nélkül, egyoldalú módon. Florin Cîțu „nem elegáns” gesztusa kiváltotta az első nagy politikai válságot, pedig még csak négy hónap telt el a PNL-USR-PLUS-RMDSZ kormányzás kezdete óta.
A miniszter leváltása – amit az USR-sek politikai agresszióként értelmeztek – ugyanakkor az elemző szerint erődemonstráció is volt a kormányfő részéről, lévén hogy Florin Cîțu a PNL vezetéséért verseng Ludovic Orbannal. Közvetíteni akarta tehát a iberálisok felé, hogy autoritása van, hogy kemény, és hogy ténylegesen is ő a kormány feje. Tudja, hogy négyhónapi kormányzás után minimális a koalíciós szakadás veszélye, hiszen a koalíciós pártok épp hogy benépesítették embereikkel a kormányt, a minisztériumokat, a területet. Nehéz elhinni, hogy ötévi ellenzékeskedés után az USR-sek ezrei elfogadják, hogy állás nélkül maradnak Vlad Voiculescu kedvéért – fogalmaz az elemző.
Tapalaga szerint ez nem egy realista opció, ugyanakkor az USR-PLUS ismét politikai éretlenségről tett tanúbizonyságot, amikor lazán dobálóznak a kormányból való kilépés lehetőségével egy ilyen kivételesen nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben – ez szerinte amatőrizmus és felelőtlenség. Nem egy politikai válságra van most szüksége Romániának, és arra, hogy kormányzati döntéseket hetekre vagy hónapokra blokkoljanak – szögezte le. Sem a kormányból való kilépés, sem az előrehozott választás nem lehet most politikai megoldás, tekintve a nagyon nehéz helyzetet az országban.
Az USR-PLUS pedig azzal, hogy a kormányban maradásuk feltételéül Florin Cîțu menesztését nevezték meg, stratégiai hibát követett el – szögezi le az elemző. Fölöslegesen elidegenítettek egy olyan kivételes liberális politikust, akivel ugyanazt a nyelvet beszélték. Cîțu közelebb áll az USR-PLUS-hoz, mint Orban vagy bárki a PNL vezetéséből – tehát mire volt jó annak a liberálisnak a távozásához kötni a kormányban való maradást, aki az egyedüli volt, akivel szót tudtak érteni? – teszi fel a kérdést Tapalaga.
Bármi történik is, nehéz elhinni, hogy az USR-PLUS kilépne a kormányból most – ám olyan pártok esetében, amelyek még a „politikai pubertáskor” szakaszában vannak, ezt soha nem lehet tudni – zárul a szöveg.
Illusztráció: Masakazu Kobayashi képe a Pixabay -en.
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
