Gyimesi: a felvidéki magyaroknak nincs szüksége magyar állampolgárságra, az erdélyieknek pedig nagyobb a kötődésük az anyaországhoz

Gyimesi György, az OľaNO parlamenti képviselője avatta be a ma7-et a vasárnap elfogadott kormányprogram kisebbségeket érintő részének egyes részleteibe.

Gyimesi, aki a parlament kisebbségi bizottságának is a tagja, elmondta, hogy

az elfogadás előtt egy nappal, szombaton, még telefonon hívta őt a miniszterelnök, hogy véglegesítsék a kisebbségeket érintő egyes pontokat.

A királyhelmeci képviselőt bízták meg ugyanis a mozgalmon belül, hogy részükről a kormányprogram kisebbségi részére javaslatot tegyen. Ezek közül Gyimesi a ma7-nek elsőként a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény módosítását emelte ki, amely a jogszabály hatálya alá vonná a megyéket is; elsősorban Nagyszombat és Nyitra megyét. Másodikként pedig a kisiskolák helyzetének stabilizálást említette, amely ugyan oktatásügyi téma, és mint ilyen, elsősorban az SaS párt hatáskörébe tartozik, Gyimesi viszont kiemelte, hogy Filip Mónika (SaS) államtitkár fontosnak tartotta ezen kívül a pedagógusok fizetésének emelését is.

A koalíción belül senkinek sem lesz problémája a kisebbségekről szóló törvény elfogadásával sem,

mondta el a királyhelmeci származású képviselő. Véleménykülönbségek jelentek meg viszont a kormány programjába bekerülő kisebbségi hivatal jogállását illetően. Míg Gyimesi egy teljesen önálló státuszú intézményt szeretett volna, társai nagy része amellett volt, hogy egy ilyen hivatalnak a kormány fennhatósága alá kell tartoznia. Később tanácsadója, Stanislav Konečný (az eperjesi egyetem docense) javaslatára belátta, hogy kormányhivatalként nagyobb hatásfokkal működhet. Gyimesi a hivatal súlyát egy államtitkári pozícióhoz hasonlította.

Amennyiben létrejön a kisebbségi hivatal, az egyben a jelenleg működő kisebbségi kormánybiztosi poszt megszüntetését jelentené.

Az állampolgársági törvény változásának jelentőségét abban látja, hogy mindazok, akik egy másik állam polgárságának megszerzése miatt elvesztették a szlovákot, azok visszakapják azt, illetve immár nem vesztik el szlovák állampolgárságukat azok, akik hosszabb ideje külföldön élnek és megszerzik azon állam polgárságát is.

Hírdetés

Gyimesi ebben a négy éves választási időszakban nem látja a lehetőségét annak, hogy a Szlovákián belül élő, de más állampolgárságot megszerző polgártársaink is megtarthassák szlovák állampolgárságukat.

Meglátása szerint az állampolgársági törvény újabb megnyitására a most jelzetten kívül nem kerül majd sor. Ezt azzal is magyarázza, hogy

nézete szerint a felvidéki magyaroknak nincs szükségük magyar állampolgárságra, s a magyar egyszerűsített honosítási eljárásnak sem a felvidéki magyarság volt a célcsoportja, hanem elsősorban az erdélyi magyarok, akiknek a szlovákiai magyarokéval összehasonlíthatatlanul nagyobb a kötődése az anyaországhoz.

A most jelzett megoldást egy nagyon jó, kompromisszumos megoldásnak tartja.

Egyetlen kérdés volt, amely Gyimesi elképzelései ellenére nem került bele a kormányprogramba, ez pedig az ország Alkotmányának preambulumában történő módosítás.

Elmondása szerint erre társai között nem talált politikai akaratot. Gyimesi azt szerette volna módosítani, hogy az Alkotmány bevezetője elsődlegesen ne a szlovák nemzetre, hanem az ország polgáraira hivatkozzon mint államalapítókra.

Elképzelése szerint erre a módosításra azonban a jövőben még adódhat lehetőség,

bár belátja, hogy egy alkotmánymódosítást akkor lehet kezdeményezni, amikor a koalíció még erős és egységes, illetve, amikor az Alkotmány más részeinek a változtatására is sor kerül.

Kérdésünkre a képviselő elmondta, hogy elsősorban az igazságszolgáltatással kapcsolatosan kerül majd sor ilyenre, beleértve a népszavazások lehetőségének reformját, bár ez utóbbinál még nincs teljes egység a koalíciós partnerek között. Gyimesi maga is hajlik arra, hogy korai még a referendumok szervezési föltételein könnyíteni, mivel a lakosság szerinte könnyen és nagymértékben befolyásolható.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »