A biztonságpolitikai szakértő szerint a vesztfáliai világrend véget ér, és új korszak kezdődik, amiben máshogy érvényesülhet egy állam.
A globalizációt, a nemzetek fölötti (például az unióban meghozott) döntéseket, egyes nem-állami szereplők államokhoz hasonlóan erős hatalmát, valamint ezek biztonsági veszélyeit (Iszlám Állam, Al-Kaida) hozta fel példának a vesztfáliai világrend végének kezdetét jelölő folyamatokként. Gyarmati István szerint a jelenlegi struktúrában már nem kezelhetők a kihívások, s éppen valamiféle új rend születik a világban – mondta a 444.hu-nak adott interjújában Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.
„A korszak végének kezdetét a 2001. szeptember 11-i merényletekhez lehet kötni. Akkor vált világossá, hogy az államokkal vetélkedő szervezetek kezében is lehet olyan hatalom, ami utolérheti, vagy akár túl is nőheti az államok lehetőségeit. Azóta látjuk, hogy a terrorizmus elleni harcban mennyire fontos a nemzetközi együttműködés. De ugyanezt tapasztaljuk a gazdaságban is, a multinacionális cégek esetében, ahol a szabályozás hatékonyságához kevesek egyenként az államok”.
A CEID nevű kutatóintézet elnökségi tagja úgy véli, hogy a vesztfáliai rendszerben minden az államokra épült, a nemzetközi jog is, mert az egyes államok azt is a saját eszközeikkel alkalmazzák, más eszköz nincs is. Ma ez már nem így van, rengeteg olyan szereplő van, a multiktól a nemzetközi civil szervezetekig, a terrorista csoportoktól a világsajtóig, amelyet az egyes államok eszközeivel már nem lehet kezelni.
Az államok feladatainak egy része átkerül más szintekre, ezért sok tekintetben a szerepük és befolyásuk csökken. Más részről viszont, a biztonság területén jelentősen megnő az államok szerepe, é
s a globalizáció hatásainak menedzselése miatt a piaci viszonyok között is, jó néhány területen az államok kiemelkedő szerepet játszanak – mondta az interjúban.
Gyarmati szerint ugyanakkor ez a folyamat eltérő ütemben és sebességgel éri el az egyes államokat, s részben ennek a következménye a terrorizmus.
„Akkor alakul ki, amikor a törzsi társadalmakra lecsap a globalizáció, és nyugati típusú államszerkezetet várnak el tőlük. (…) A terrorizmus eredője, amikor azt látják, hogy idejönnek mások, megmondják mit csináljunk, és elviszik a nyersanyagokat. Az iszlám fundamentalizmusban találják meg az ideológiát, de a lényeg nem ez, hanem a védekezési mechanizmus az ellen, hogy túl gyors változásra kényszerülnek ezek a társadalmak. Éppen ezért azt gondolom, hogy hiába minden háború, a terrorizmus még jó ideig velünk lesz”.
A globalizáció ugyanis úgy érte a világot, hogy egymás mellett léteznek még a modern, a premodern és kvázi törzsi államok is, de ezek a globalizáció miatt nem tudnak organikusan fejlődni.
Magyarország helyzetéről
Gyarmati István szerint Magyarország a modernizáció vége felé jár, de a folyamatot nem sikerült befejezni, a nyugati államokhoz hasonlóvá válni, az átalakulás befejezéséhez tőkét próbál szerezni az ország. Ő ezzel magyarázza a centralizációs törekvéseket, úgy véli, Magyarországon azért van most centralizáció, mert a gazdaság tőkehiányos, és emellett azt követeli, hogy védjék meg, mivel a magyar gazdaság ugyanis sok területen nem bírja a rázúduló, globalizációból eredő kihívásokat.
Példaként azt mondta: „1990-ben anélkül csináltunk demokráciát, hogy lett volna középosztályunk, pedig enélkül nem megy. A britek és a franciák 200 évig csinálták, amit nekünk azonnal kellett. És
a modernizáció mindig valamiféle korrupcióval jár. Az eredeti tőkefelhalmozás legalábbis mindig.
Angliában a bekerítések idején az keríthette el magának a földet, akinek a király megengedte. Az ilyen átalakulások sajátossága, hogy nem tiszta módon alakul ki egy nemzeti burzsoázia, egy középosztály”.
Gyarmati hozzátette, hogy „ha ez az átalakulási folyamat konfliktusos, akkor jön el az idő, hogy a demokráciához mindenféle jelzőket akarnak fűzni, mint illeberális vagy keresztény vagy irányított vagy szuverén, hogy megmagyarázzák, mi történik. Ezzel nem a korrupciót védem, hanem a körülményeket írom le, amelyek kedveznek a kialakulásának”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
