A német-magyar kapcsolatokban a hangsúlyt az együttműködésre és azokra a témákra kell helyezni, amelyekben egyetértés van – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, az idei magyar-német barométer eredményeit bemutató rendezvényen.
Gulyás Gergely arról beszélt, hogy vannak ugyan viták és nézetkülönbségek a két ország között, de szerencsére ezek nem befolyásolják az emberek közötti személyes kapcsolatokat.
A két ország közötti viszony szorosságát mutatják a gazdasági, a kulturális és felsőoktatási kapcsolatok, valamint az is, hogy Németország továbbra is elismeri Magyarország szerepét az újraegyesítésben, és Magyarország is örül, hogy ez akkor létrejött – mutatott rá a miniszter.
Németországban a mindenkori kormánynak szembe kell néznie azzal a realitással, hogy az emberek negyede migrációs hátterű, ebből pedig más válaszok és megoldások következnek – mondta a miniszter.
Megjegyezte, Magyarország „vitathatatlan versenyelőnye, hogy nemet mondott a migrációra”, ugyanakkor pozitív, hogy a jelenlegi német kormány már mást mond a migrációról, mint a korábbiak.
Gulyás Gergely szerint helyes és indokolt volt, hogy Magyarország az euroatlanti integrációt választotta 1990 után, még úgy is, hogy az Európai Unióval kapcsolatos kritikái a magyaroknak mélyek, élesek és őszinték.
Magyarország és Németország között a legnagyobb nézetkülönbséget Ukrajna helyzete jelenti, de a háború nem tart örökké, így ez a véleménykülönbség is megszűnik egyszer – mondta a miniszter.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy Németország gazdasági ereje nélkül az EU sem lesz gazdaságilag erős és sikeres, így nem mindegy, hogy Németország milyen gazdasági stratégiát választ.
A miniszter helyeselte, hogy a felmérés adatai alapján a németek és a magyarok is fontosnak tartják a gazdasági kapcsolatok erősítését Kínával.
Ha sikeresek akarunk lenni, akkor Kínával és az Egyesült Államokkal is együtt kell működni – jelentette ki.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője elmondta, a Magyarországon és Németországban is ezer ember telefonos megkérdezésével készült kutatás szerint a németek 43, míg a magyarok 66 százaléka van jó véleménnyel a másik nemzetről, és mindkét nép szeretné tovább mélyíteni a két ország közötti kapcsolatot: a németek 65, a magyarok 75 százaléka nyilatkozott így.
A magyarok 81 százaléka szerint a németek jól bánnak a külföldiekkel, a németeknek viszont csupán 51 százaléka gondolja ezt Magyarországról.
Mindkét ország népessége inkább rossznak tartja a másik ország hozzáállását Ukrajnához és Oroszországhoz, és a másik ország Európai Unióval kapcsolatos jövőképét sem tartják feltétlenül helyesnek.
Viszont a Kínával való együttműködés pártján állnak a németek és a magyarok is: a megkérdezettek kicsivel több mint 60 százaléka támogatná ezt a törekvést.
Mindkét nép nagyon elfogadó a másik nemzet tagjait illetően, a megkérdezettek több mint 80 százaléka mindkét országban elfogadná a másik nemzet képviselőjét szomszédjának, munkatársának, barátjának, néhány százalékkal kevesebben pedig akár rokonuknak vagy főnöküknek is – számolt be róla Mráz Ágoston Sámuel.
Hermann Binkert, a felmérést Németországban végző INSA-Consulere GmbH igazgatója online bejelentkezésében azt hangoztatta, hogy
Michael Winzer, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviseletének vezetője kiemelte, hogy a kölcsönös megbecsülés a legerősebb alap a német-magyar kapcsolatokban.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »


