Rapp községben található a legtöbb fehér gólya a Losonci járásban. A főút szinte hemzseg a gilicéktől, a környékbeli községekben viszont csupán egy-két fészekkel lehet találkozni. Idén Rappon fészkenként átlagon felüli számú fióka született. A jelentős gólyaállomány az Ipoly folyó közelségének és a mocsaraknak köszönhető.
Rapp községbe érve már az első villanyoszlop tetején gólyacsalád fogad, de szinte valamennyin fészek ékeskedik. Egy-egy fészekben 4-5 gólyát is találunk, összesen nagyjából húszan élnek a faluban.
Madármegőrzési terület
Balázs Csaba ornitológustól azt is megtudtam, hogyan lehet megkülönböztetni a fiatalt az idősebb gólyától.
A fiatal gólyák csőre fekete és a csőr töve piros, az idős gólyáknak viszont teljesen piros a csőrük. A fehér gólya védett madár az Európai Unióban, és az Ipoly mente különleges madármegőrzési terület. Rappon öt gólyapár fészkel. A közelben csupán a Nagykürtösi járásban található Bussa községben van több fészek
– mondja az ornitológus.
Azt is hozzáteszi, hogy nem minden évben költ minden pár. Előfordul, hogy a fiókák elpusztulnak, akkor az idősebb párok még pótfészkelésbe kezdenek, illetve játékfészkeket raknak, de a költés már nem sikerül.
Az Ipoly mentén elég sok a vizes élőhely, sík területen vagyunk, ideális fészkelő helyek találhatók a térségben.
Régebben pajtákon, kéményeken, illetve magas fákon fészkeltek a gilicék. Manapság azonban a leggyakrabban a villanyoszlopok tetején raknak fészket, ami veszélyes is lehet, hiszen sok esetben a fiatal gólyák kirepüléskor megsérülhetnek. De veszélyt jelentenek a mezőgazdaságban használt vegyszerek, például a bálázó anyag is, amit a gólyák a fészekbe hordanak, és ha az a kis gólyák lábára tekeredik, el is pusztulhatnak – fűzte hozzá.
A gólya monogám, élete során csak egyszer választ magának párt, akihez elpusztulásáig hű marad. Ezért nem csoda, hogy mindig együtt térnek haza a fészekbe Dél-Afrikából.
– A gólya békát, hüllőket, rovarokat, rágcsálókat, kisemlősöket fogyaszt, nyárvégi időszakban pedig főleg sáskákat, szöcskéket. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy a térségben megőrizzük a mocsaras élőhelyeket, illetve odafigyeljünk az ökológiai mezőgazdálkodásra – hangsúlyozta az ornitológus.
Valódi látványosságnak számítanak
– A helyi termálfürdőt látogató turisták gyakran fényképezik őket. A falubelieknek viszont már magától értetődő a jelenlétük, hiszen évtizedek óta együtt élnek velünk a községben – mondta Sóky László, polgármester.
A faluban jó dolguk van a gólyáknak, s ha valami probléma van és a madarak segítségre szorulnak, a Rimaszombatban működő Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet munkatársaihoz fordulnak. Volt, hogy madárkórházba is elszállították a beteg gólyákat.
Szeretjük a gólyáinkat, és gondoskodunk is róluk, ha szükséges. Ha viszont nem, akkor nem zargatjuk őket
– tette hozzá a polgármester.
A kalondai Papp Sándor is szívesen átjár a szomszédos faluból Rappra, hogy megcsodálja a gólyákat.
– Azt is mondhatnám, hogy a kisgólyák növekedésének és szárnypróbálgatásainak figyelése nálam ilyen mentálhigiénés dolog. Akár példát is vehetnénk tőlük, hogy hogyan kell családot alapítani, és gondoskodni róla, hogyan kell visszajönni esetleg egy vesztett helyzetből, mert itt régen rengeteg elhagyott fészek volt, most viszont hála istennek és mindenkinek az örömére tele van a térség gólyacsaládokkal – mondta.
Rapp község azonban nemcsak a fehér gólyáiról, hanem gyógyvizéről is híres.
A rappi strand jótékony hatású gyógyvizét leginkább a bőrbetegségben szenvedőknek ajánlják, akik a kezelések közötti sétáik alkalmával megfigyelhetik a népes gólyacsaládokat.
Megjelent a Magyar7 2023/32. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
