Módosultak a jótállási szabályok 2026-ban. A vásárlók védelmében szigorodnak a hibás termék cseréjére és a pénzvisszafizetésre vonatkozó határidők. Több adat kerül fel a jótállási jegyre. Már a mikro-, kis- és középvállalkozásokat is védik a fogyasztói jogok hibás teljesítés esetén, ha saját célra vásárolnak. Az új szabályok bevezetése apropóján választ adunk arra, pontosan mi a jótállás, a garancia, a szavatosság és mikor lehet kicserélni egy terméket a boltokban és webshopokban.
Frissítve: 2026 március
A cikket frissítettük a 2026-ban életbe lépő új jótállási szabályokkal.
Röviden: mi változott a garanciában 2026?
a jótállási jegy már elektronikusan is kiadható, és sok esetben ez az alapértelmezett forma
szigorodnak a csereszabályok
új adatoknak is szerepelniük kell a jótállási jegyen, ami különösen kiszállítás esetén fontosak
a kötelező jótállás továbbra is 1–3 év a termék árától függően
Mennyi ideig kötelező a garancia Magyarországon?Termék áraKötelező jótállás10 000 – 250 000 Ft2 év250 000 Ft felett3 évMi változik a kötelező jótállásban 2026-ban?
2026 januárjától, illetve márciustól módosult a kötelező jótállásról szóló, T151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet.
1. Nem kötelező a jótállási jegy 100 000 forint alatt
A kereskedőnek már nem kell jótállási jegyet kiállítani, ha a termék eladási ára nem haladja meg a 100 ezer forintot (a korábbi limit 50 ezer forint volt). A jótállási feltételekről és határidőről azonban tájékoztatni kell a vásárlót. Ebben az esetben a jótállási igényünket a termék vásárlásakor kapott számlával vagy nyugtával érvényesíthetjük.
2. Új adatok kerülnek a jótállási jegyre
A jótállási jegyen fel kell tüntetni a fogyasztási cikk megnevezését és típusát, valamint a gyártási számát – ha ilyen nincs, akkor más termékazonosítóját kell rögzíteni, például a kereskedőnél nyilvántartott cikkszámát.
A jegyen közzé kell tenni – ha a rendelkezésére áll az adat – a javítószolgálat (szerviz) nevét és elérhetőségeit is.
A jegyen eddig is rögzíteni kellett a fogyasztói szerződés megkötésének napját, valamint a fogyasztási cikk vásárló részére történő átadásának vagy az üzembe állításának napját. Ezek azért fontos adatok, mert a jótállási idő az átadás vagy az üzembe állítás napjától kezdődik. Ha azonban nem az eladó, hanem egy megbízottja adja át (például a futárszolgálat) vagy helyezi üzembe a terméket, és ennek időpontja a jótállási jegy kiállításakor még nem ismert, akkor a kiszállításkor vagy az üzembe helyezéskor a szállítónak vagy az üzembe helyezőnek kell ezeket az időpontokat rögzítenie a jótállási jegyen.
3. Szigorodnak a csereszabályok
A vevő tartós fogyasztási cikk meghibásodása esetén eddig is élhetett a 3 munkanapon belüli cserével. Az eladónak az új szabály szerint 8 napon belül kell kicserélnie a terméket, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. (Korábban a kereskedői csere teljesítésére nem volt határidő meghatározva a jogszabályban.) Ha nincs lehetőség cserére, akkor a vételárat kell haladéktalanul visszatéríteni a fogyasztó részére.
A kereskedőnek akkor is ki kell cserélni 8 napon belül a terméket, ha annak kijavítása – a jótállási igény közlésétől számított – 30 napon belül nem történik meg. Ha a 30 napos javítást követően nincs lehetőség csérére, akkor a vételárat kell 8 napon belül visszatéríteni a fogyasztónak.
Nem javítható termék esetében a 8 napon belül cserét nem csak az első meghibásodáskor kell biztosítani, hanem a jótállási idő teljes tartama alatt, három kijavítást követően is.
A 8 napos csereszabályok nem érvényesek a közlekedési eszközökre (mint például az elektromos kerékpár és roller, a quad, a motorkerékpár, a személygépkocsi, a lakókocsi vagy a motoros vízi jármű).
4. Fogyasztói jogokat kapnak a kkv-k
2026 márciusától a természetes személyek mellett a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) is kiterjed a jótállási rendelet. A kkv-k hibás teljesítés esetén érvényesíthetik a kötelező jótállást az eladóval szemben, de csak akkor, ha a fogyasztási cikket saját felhasználásra vásárolták (például munkavégzéshez számítógépeket), nem pedig továbbértékesítési céllal. (A jogszabály ezt úgy fogalmazza meg, hogy a kkv „szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el, ha a fogyasztási cikket kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg”.)
Hibás teljesítés esetén a szavatossági jogok érvényesítésében már 2025 augusztusa óta ugyanazok a jogok illetik meg a kkv-kat, mint a magánszemélyeket – ha a terméket saját felhasználásra, nem pedig továbbértékesítési céllal vásárolták.
Szavatossági és jótállási vitás ügyekben a kkv-k is eljárást kezdeményezhetnek a békéltető testületeknél.
Mi a kötelező jótállás avagy garancia?
A boltokban megvásárolható, egyes tartós fogyasztási cikkekre (mint például a háztartási és elektronikai gépek és berendezések) az eladónak kötelező jótállást vállalni, ha azok eladási ára eléri a 10 000 forintot. A mindennapokban a jótállás szinonimájaként használjuk a garanciát, de míg a jótállás jogi kifejezés, a garancia nem az.
A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. Az eladó a jótállással azt „garantálja”, hogy az általa eladott áru működőképes és nincs – a jótállás ideje alatt nem is lesz – hibája. A kereskedőnek legalább 2 évre kell jótállást vállalni a termékére annak átadását vagy az üzembe helyezését követően.
Ha tehát a termék a kötelező jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor
a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett eladó hibásan teljesített,ezért neki, az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka már az eladás után keletkezett (például a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta).Ha ezt nem sikerül bizonyítania egy független szakértői véleménnyel, akkor az eladó köteles a terméket javítani vagy kicserélni.Ha az eladó nem képes a javításra és a cserére, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni, vagy végső soron elállni a szerződéstől.Mi a sávos jótállás?
A sávos jótállás azt jelenti, hogy a termék eladási árától függ a kötelező jótállás időtartama, amely alatt az eladónak garantálnia kell az eladott termékének hibátlanságát. Ez legalább 2 év lehet.
Jogszabály szerint a bruttó 10 ezer forintot elérő, de 250 ezer forintot meg nem haladó eladási árú termékeknél minimum 2 év,a 250 ezer forintnál drágább termékeknél legalább 3 év a jótállás (garancia).Vannak azonban gyártók és kereskedők, akik önkéntesen ennél hosszabb időre vállalnak jótállást, mert megbízhatónak tartják a terméküket, ezáltal a vásárlók inkább tőlük vásárolják meg az adott terméket, nem pedig a versenytársaiknál.
Korábban létezett 1 éves kötelező jótállás is, de 2024 májusában a jogszabályban rögzített minimum jótállási idő 2 évre emelkedett az új fogyasztási cikkeknél. (Ha használt terméket vásárolunk, akkor a kereskedőnek legalább 1 éves szavatosságot kell vállalni a termékére. A szavatosságról bővebben alább olvashatsz.)
Mi az önkéntes jótállás, avagy a kiterjesztett garancia?
A kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkeket külön jogszabály sorolja fel. A vevők kegyeiért versenyző gyártók és kereskedők ugyanakkor egyéb termékeikre is kiterjeszthetik a jótállást, vagy a kötelező jótállás időtartamát meghosszabbíthatják a törvényi minimumom túl, ezt önkéntes vagy szerződéses jótállásnak nevezzük.
Gyakran az értékes fogyasztási cikkeket gyártó és forgalmazó cégek „kiterjesztett garanciával” vagy „extra jótállással” hirdetik termékeiket. Ezeket a termék eladási ára alapján meghatározott, 2 vagy 3 éves kötelező jótálláson felül önkéntesen nyújtják.
Például egyes mosógépgyártók 10 évre kiterjesztett garanciát biztosítanak a mosó- és szárítógépeik motorjára. Egy másik háztartásigép-gyártó magyarországi importőre minden termékét kiterjesztett jótállással promotálja: ez a kötelező 2 vagy 3 éves jótállásból, valamint 2+1 éves, illetve 3+1 éves ingyenes szervizszolgáltatásból áll. A vevőknek a kiterjesztett garancia érvényesítéséhez általában regisztrálniuk kell a gyártó/forgalmazó honlapján.
Létezik olyan forgalmazói önkéntes jótállás (avagy kiterjesztett garancia) is, amit a termék megvásárlásakor vehetünk meg néhány ezer forintért a kereskedőtől, hogy biztonságban tudjuk az eszközünket, berendezésünket. Ebben az esetben azonban – például ha értékes IT vagy háztartási gépet vásárolunk – érdemes előzetesen tájékozódni, hogy a termék kötelező jótállásán felül a gyártó hány évre és milyen szolgáltatásra nyújt ingyenesen garanciát, hogy ne fizessük feleslegesen a fogalmazói garanciaszerződést.
Mely termékekre terjed ki a kötelező jótállás?
A kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkeket a 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet sorolja fel. Az egyre bővülő listán jelenleg 38 termékkör szerepel, a háztartási gépektől a közlekedési eszközökön és napelemeken át a háziállatok villamos energiával működő szörnyírógépéig.
Mi a jótállási jegy?
A kötelező jótállás alatti termékek vásárlásakor a kereskedőnek papír alapú vagy elektronikus jótállási jegyet kell adnia a vásárlónak (az árucikk átadásakor vagy az üzembe helyezést követően). A vevő ezzel tudja a későbbiekben érvényesíteni a jótállási jogát meghibásodás esetén.
Nem kötelező jótállási jegyet kiállítani a kereskedőnek, ha a termék eladási ára nem haladja meg a 100 ezer forintot, de a jótállás feltételeiről tájékoztatnia kell a vevőt. Ebben az esetben a jótállást a termék vásárlásakor kapott fizetési bizonylattal (számlával vagy nyugtával) igényelhetjük.
Az elektronikus jótállási jegyet a kereskedő kiküldheti e-mailben, csatolhatja az e-számlához, vagy a vevő maga töltheti azt le a forgalmazó/gyártó honlapjáról vagy a felhasználói fiókjából.
Mit kell tartalmaznia a jótállási jegynek?
A jótállási jegyen az eladónak kötelező feltüntetni
a jótállást teljesítő vállalkozás (az eladó, aki lehet gyártó vagy kereskedő) nevét, címét,a fogyasztási cikk megnevezését, típusát és gyártási számát – ha nincs gyártási száma, akkor egyéb termékazonosítóját, például az eladónál nyilvántartott cikkszámát,a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a kereskedővel,a szerződéskötés és a termék fogyasztó részére történő átadásának vagy üzembe helyezésének időpontját,a vásárló jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,tájékoztatást arról, hogy jogvita esetén a vevő a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását kezdeményezheti,a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását (kivéve ha elektronikus úton átadott a jótállási jegy),a kifizetett vételárát,ha rendelkezésre áll, akkor a javítószolgálat (szerviz) nevét, címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.Mi a három munkanapos cseregarancia?
Ha a megvásárolt tartós fogyasztási cikkről lényegében azonnal kiderül, hogy hibás (és a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza), akkor élhetünk a három munkanapos cseregaranciával. Ez azt jelenti, hogy
a termék megvásárlásától vagy az üzembe helyezésétől számított 3 munkanapon belül jelezhetjük csereigényünket a kereskedőnél, akinek 8 napon belül ki kell cserélnie a hibás terméket.
A kereskedő ebben az esetben nem hivatkozhat arra, hogy a csere többletköltséggel járna a számára, és javítást sem javasolhat a csere helyett, kötelező kicserélni a terméket. Ha nincs lehetőség cserére (például készlethiány van), akkor a vételárat kell haladéktalanul visszatéríteni a fogyasztónak.
A három munkanapos csere csak a jótállással védett, 10 000 forint eladási árat elérő, tartós fogyasztási cikkekre terjed ki. Ezeket külön jogszabály sorolja fel.
Mi a szavatosság?
Ha a jótállás (más néven garancia) nem is, de a szavatosság minden eladott termékre jár. A szavatosság kétféle lehet:
kellékszavatosság esetén a termék eladójának, termékszavatosság esetén a termék gyártójának kell helyt állnia a hibás teljesítésért. A kellékszavatosságot a természetes személy fogyasztók a termék átvételétől számított 2 évig, a nem fogyasztók (cég, vállalkozó, alapítvány) pedig 1 évig érvényesíthetik (kivéve, ha a kkv-k saját felhasználásra vásárolják a terméket, nem továbbértékesítésre, ekkor nekik is 2 év). A termékszavatosság ideje egységesen 2 év.
A szavatosság lényege:
a vállalkozás „szavatolja”, hogy olyan terméket gyártott vagy értékesített, amelynek nem volt olyan hibája, amely csak az eladás után, a későbbi használat során derült ki.
Ha mégis probléma adódik a termékkel, a 2 éves szavatossági időn belül jelezhetjük a hibát a gyártónak, illetve forgalmazónak. Az eladást követő 12 hónapban a gyártónak/forgalmazónak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű, azaz a terméknek nincs rejtett hibája. Amennyiben szakértői véleményre van szükség a vita elbírálásához, akkor annak költségét az első 12 hónapban a gyártónak/forgalmazónak, az azt követő egy évben a vevőnek kell fizetnie.
A termék hibája esetén négyféle lehetőségünk van a kellékszavatosság érvényesítésére. A kereskedőtől kérhetjük a termék
javítását,cseréjét,ezek hiányában az árának leszállítását,vagy elállunk a szerződéstől, ami a vételár visszatérítésével jár.
Elállásnál a kereskedő nem kötheti ki a vételár levásárlását az üzletben, köteles visszafizetni vagy visszautalni a pénzünket.
Termékszavatosság esetén csak kijavítást vagy kicserélést kérhetünk a gyártótól.
A gyártónak/forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a cserét vagy a javítást 15 napon belül elvégezze; ha a határidőt nem tudja tartani, erről értesítenie kell a vevőt. A termék szavatossági ideje a javítás idejével meghosszabbodik. Ha kicserélik a terméket, akkor a cserétől számítva újraindul a szavatossági idő. Ha alkatrészt cserélnek benne, akkor csak az alkatrészre vonatkozóan indul újra a szavatossági idő.
A drágább termékeket vásárló fogyasztókat azonban a szavatosságnál is erősebb jog védi: a fent leírt kötelező jótállás.
Néhány jó tanács tartós cikkek vásárlásáhozŐrizd meg a bolti vagy internetes vásárláskor kapott blokkot, számlát, e nélkül nagyon nehéz bizonyítania a vásárlás helyét, idejét, az áru ellenértékét.Vásárláskor, lehetőség szerint, alaposan vizsgáld meg és próbáld ki az árut! Ha a próbára nincs lehetőség, vásárlás után minél hamarabb tedd meg, még ha ajándéknak szánod is a terméket.Ha értékes tartós fogyasztási cikket vásárolsz ajándékba, ne az utolsó pillanatban vedd meg, hogy az esetlegesen hibás terméket még időben ki tudd cserélni.Az ajándékba vásárolt termék számláját, jótállási jegyét is őrizd meg, és kínáld fel a megajándékozottnak, hogy probléma esetén eljársz az ügyben.A kereskedők már elektronikus jótállási jegyet is kiállíthatnak. Ezt e-mailben, letölthető dokumentumként, applikáción keresztül vagy akár a kereskedő honlapján regisztrált felhasználói fiókodba küldve is eljuttathatják hozzád. Ezt legkésőbb a termék átadását vagy az üzembe helyezését követő napon meg kell kapni.Ha nem szeretnél e-jótállási jegyet, kérhetsz papír alapút is a kereskedőtől.Akciós termék vásárlásakor érdemes rákérdezni az akció okára. Előfordul, hogy az ilyen termékekre nem vállalnak szavatosságot. Jó, ha tudod, hogy a kereskedő ezt csak akkor teheti meg, ha a termék hibája miatt szállította le a termék árát, és ezt a tényt, illetve a hiba jellegét a tudomásodra is hozta. A szavatosság korlátozása kizárólag erre a hibára vonatkozhat.Tipikus félrevezető tájékoztatások boltokban„Akciós terméket nem cserélünk.”
A jogszabályok alapján ha egy termék meghibásodik, a kereskedőnek foglalkoznia kell a fogyasztó panaszával függetlenül attól, hogy az áru le volt-e értékelve, vagy sem. Ha azonban a vevő egy olyan hiba miatt reklamál, ami miatt le volt árazva a termék, és erről korábban tájékoztatta őt az eladó, akkor nem élhet a szavatossági jogával.„Készpénzt nem adunk vissza, de üzletünkben levásárolhatja.”
Amikor egy termékről kiderül, hogy hibás, a vásárlónak nem kell levásárolnia az árát az üzletben, hanem visszakérheti a vételárát. Ha nem lehetséges a termék javítása vagy cseréje, akkor a kereskedőnek vissza kell fizetnie vagy utalnia a vételárat a vevőnek.„Reklamációt csak három napig fogadunk el.”
A kereskedők gyakran adják azt a tájékoztatást, hogy az üzletben csak a vásárlástól számított 3 (munka)napon belül fogadják a kifogásokat. Ezután pedig csak a jótállási jegyen feltüntetett szervizhez vagy a gyártóhoz lehet fordulni minőségi kifogásokkal. Ez nincs így. Tudnunk kell, hogy vásárlóként jogunk van ott reklamálni, ahol vásároltunk, tehát az üzletben, és jogunk van erre a szavatossági, illetve a jótállási idő teljes időtartama alatt.„Csere csak eredeti a csomagolással.”
Szabálytalan, ha a kereskedő a termék eredeti csomagolásához, illetve a doboz meglétéhez köti a minőségi kifogás intézését.„Jótállás csak számla/nyugta ellenében.”
A jótállásból eredő jogok a jótállás alá tartozó fogyasztási cikkeknél a jótállási jeggyel érvényesíthetők. Ehhez nem kell blokk. A kereskedő nem követelheti meg a jótállási jegy és a számla/nyugta egyidejű felmutatását ahhoz, hogy foglalkozzon a panaszunkkal.„Jótállási jegy nélkül nincs garancia.”
Nem kell kétségbe esni, ha netán elvesztenénk a jótállási jegyet, hisz minden termékre jár a szavatosság. Ha a termék a 2 éves szavatossági időn belül meghibásodik, akkor kérhetjük a javítását vagy cseréjét a kereskedőtől. Ehhez a vásárláskor kapott számlát vagy nyugtát kell csak bemutatni. A vásárlást igazoló számla/nyugta bemutatásával a kereskedőtől kérhetjük is, hogy állítson ki új jótállási jegyet, ha a jótállás ideje alatt a korábbi elveszett vagy megsemmisült.
A Your Right, Your Planet (101196538) projekt az Európai Unió finanszírozásával jött létre. A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) nézeteit tükrözik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a European Innovation Council and Small and Medium-sized Enterprises Executive Agency (EISMEA) álláspontját. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé értük.
Ez a poszt Garancia és jótállás Magyarországon: ezek az új szabályok 2026-ban először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
