Az Európai Uniónak megvannak a jogi feltételei ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen az uniós forrásokhoz. Nem egy politikai alku része – erről beszélt az Inforádió Aréna című műsorában Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Jókora összegek ragadtak az Európai Uniónál a kohéziós alapból, illetve az RRF-forrásokból, amelyek egy részével kapcsolatban augusztus 31-én lejár a határidő. Mint Gálik Zoltán elmondta, ez nem politikai alku kérdése, hiszen az Európai Uniónak jogi feltételei vannak, amelyeket Magyarországnak teljesítenie kell ahhoz, hogy hozzáférjen a pénzösszegeihez.
„Nem lehet azt mondani, hogy csak ezt, csak azt, hiszen ezek egyértelmű tanácsi rendeletekben vagy az Európai Uniónak az alapvető dokumentumaiban vannak szabályozva, vagy pedig bírósági ítélet van arról, hogy végre kell hajtani. Egy kritikus pont van, amikor az Európai Bizottságnak kell értékelnie a magyar kormány által beadott javaslatot. Itt is kezd a bizottságnak egyre kisebb mozgástere lenni, hiszen nagyon erőteljes parlamenti felügyelet van, be fogják hajtani rajta az ellenőrzést, és a bíróság is figyelt erre az utóbbi időszakban, be fogják tartatni az EB-vel, hogy ne engedjen kiskapukat” – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Felfüggesztett összegek
A kohéziós források tekintetében kétfajta „zseb” érintett. Az egyik részt a feltételességi eljárás miatt nem fizették ki, ez körülbelül 6,3 milliárd euró. A másik pedig az úgynevezett Alapjogi Charta feltételekhez kötött hozzáférés miatt ki nem fizetett akár 10,2 milliárd euró.
A helyreállítási és rezilienciaalapban (RRF) 10,4 milliárd euró ragadt benn, és itt nagyon kell sietni. A folyósítás 27 szupermérföldkő végrehajtásához van kötve, amiből egyébként négyet, ami az igazságszolgáltatás reformjához kapcsolódik, már teljesített az ország.
Van még az úgynevezett Repower Europe, ami az energiaellátásoknak és az ahhoz kapcsolódó forrásoknak a különböző pályázati lehetőségeit teszi lehetővé, ez is körülbelül 4,6 milliárd eurós összeg – sorolta a szakember.
„Az uniós anyagi ügyekhez tartozik még mindehhez csatlakozva a menekültügyi politika – ne felejtsük el, hogy napi egymillió eurót fizetünk a menekültügyi szabályoknak – a bíróság által kimondott módon – nem teljesítése miatt. Itt három dolgot kell végrehajtani: a menekültügyi eljáráshoz való jog feltétlen biztosítása, a visszatérítési eljárások betartása – amit a bíróság előírt –, illetve a menekültügyi eljárásba való belépés után a jogoknak a biztosítása. Ez független az uniós forrásoktól, de elég komoly anyagi érvágás” – szögezte le, hozzátéve, hogy a bíróságnak kell kimondania, nem pedig az EB-nek vagy az EP-nek, hogy ezek a feltételek teljesültek.
Szupermérföldkövek
A már említett augusztus végi határidőn kívül sürgető az is, hogy december 31-ig az érintett összegekre szerződni kellene. Sőt, mint Gálik Zoltán emlékeztetett, az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy 2026 végéig ezeket ki is fizetnék, ami jól hangzik, mert nyilván az jól jönne, de a jó néhány szupermérföldkő teljesítését akkor is meg kell oldani, ami nagy feladat.
Az igazságügyi feltételeket már 2023 decemberében teljesítettnek minősítette az Európai Bizottság. Ezek közé tartozott az Országos Bírói Tanács jogkörének a megerősítése, a Kúria elnöke esetében a kinevezési és ügyelosztási szabályok a módosítása, a bírói függetlenséget érintő különböző alkotmányos garanciák erősítése, és hogy megszüntessék az európai ítélkezésben fontos döntéshozatali eljárások akadályait.
Emellett korrupcióellenes intézkedések vannak, amelyek érintik a közbeszerzési rendszert, illetve az intézményi kontrollrendszert, és amelyeket részben jogszabályi, részben pedig technikai eszközökkel kell végrehajtani.
Gálik Zoltán szerint ez egyrészt azt jelenti, hogy jogszabályt kell alkotnia a magyar parlamentnek, másrészt pedig létre kell hozni bizonyos mechanizmusokat, amelyek megfelelőségét a bizottság fogja ellenőrizni. Utóbbiak közé tartozhat például meghatározott esetekben alkalmazni szükséges módszertanok kidolgozása, összeférhetetlenségi szabályok megalkotása, a csalás- és korrupcióellenes büntetőjogi rendszer szavatolása, a közbeszerzési adatok nyilvánossága, a nyilvánossági szint növelése, jogorvoslati rendszerek kidolgozása, korrupcióellenes stratégia elfogadása és végrehajtása.
„Valóban vannak tehát olyan intézkedések, amelyeket végre lehet hajtani egy napon, mondjuk egy törvénykezéssel. De a nagy kérdés az, hogy ha délután 3 órakor megszületik a jogszabály, azt ugye ki is kell hirdetni, be is kell vezetni, alkalmazni is kell, és vajon akkor a bizottság milyen hosszan fogja majd elemezni, hogy az új szabályozást be is tartja-e Magyarország?” – vetette fel.
Költségvetés
A most formálódó 2028-2034 közötti időszakra szóló uniós költségvetés kerete nagyságrendileg 2000 milliárd euró, ami a valaha volt legnagyobb tétel. Pusztán a számok szintjén ez jól is hangozhat, hiszen a mostani ciklus kerete nagyjából 1200 milliárd euró körül volt. De vélhetően nagy vitákra kell készülni, mivel a hírek szerint lesznek szerkezeti és forráselosztási változások.
A mezőgazdaság, a felzárkóztatás az új, 2028 és 2034 közötti uniós költségvetésben is prioritást élvező terület marad, de megjelenik új területként a védelempolitika, a környezetvédelem és a versenyképesség is – derült ki Gálik Zoltán szavaiból.
„Aki az európai uniós költségvetést átlátja, az egy nagyon nagy szakember. Borzasztó bonyolult dologról van szó, és nemcsak azért, mert ez történetileg is így alakult, hiszen 60-as években még egyszerű volt, az összeg 80 százaléka ugyanis mezőgazdaságra ment el, és egy kis százaléka másra, hanem azért is, mert azok a hagyományos források, amelyeknek most az átstrukturálásáról szó lehet, kiegészülnek újfajta forrásokkal, és erről is vita van már. A nagy összegeket – a mezőgazdaság továbbra is egy ilyen terület, a kohézió, tehát a felzárkózás, a regionális alapok továbbra is egy ilyen terület – most kiegészítik az egyre erőteljesebb külpolitikai, sőt már védelempolitikai próbálkozások is. Ezekhez jönnek a környezetvédelemmel kapcsolatos források és kiadások, kiegészítik továbbá például azok a források, amelyek az Európai Unió versenyképességét próbálják javítani a világpiaci szinten” – sorolta a docens.
Ezeknél ráadásul nemcsak az eloszlása lesz a kérdéses, hanem az is, hogy miként és miből finanszírozza ezt az EU. A forrásoldalon is kiegészítés várható – tette hozzá. Mindemellett még a hitelezési rendszer is él, aminek szintén nemcsak garanciaelemei, hanem akár közvetlen költségvetési elemei is lehetnek. Gálik Zoltán szerint nagy kérdés, hogy az Európai Unió például tényleg saját maga föl akar-e venni hitelt majd bizonyos belső stratégiai célok finanszírozására.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
