Első pillantásra vicces és kínos a történet, de alaposabban körbejárva elég tanulságos is.
Ahogy Miamiban az egyik hatalmas városrész rendőrfőnöke egyetlen óra alatt röpült az állásából, mert prostituáltak szolgáltatását vette igénybe.
Ő legalábbis azt hitte, pedig beépített nyomozókról volt szó.
Amerikában a prostitúció ellen alapvetően úgy küzdenek, hogy a rendőrség nem a lányokat üldözi, hanem a kuncsaftokat. Itt ugyanis azt gondolják, hogy aki a testét árulja, ezt kiszolgáltatott helyzetből teszi, olyan családból, körülményekből származik, hogy nem nagyon van más választása. Nem őt kell tehát üldözni, van anélkül is épp elég baja.
A rendőrség inkább a fizető ügyfeleket célozza, mert Amerikában azt gondolják, hogy a prostitúció esetében a kereslet hozza létre a kínálatot. Ha a férfiak – képletesen szólva – nem lengetnék a százdollárosokat a lányok felé, akkor nem lenne ennyi örömlány.
Azt most tegyük félre, hogy ez így van-e, vagy sem. Ezúttal inkább az az érdekes, hogy a rendőrség errefelé a nyomozást „felbujtóként” is végezheti, vagyis rendőrnők hirdethetnek újságokban, honlapokon.
Valós, saját magukról készített szexi fényképekkel, mert amikor a szolgáltatásaikat igénybe vevő férfiak megérkeznek a szállodaszobába, akkor egészen odáig el kell jutniuk, hogy a férfiak fizetnek. Viszont ha nem azt a hölgyet találnák a szobában, akinek a fotója felizgatta őket, akkor esetleg nem lenne „fizetési aktus”, pedig épp az a bűncselekmény egyértelmű bizonyítéka.
A prostituáltak Amerikában kísérőszolgáltatást, escort szervizt kínálnak.
Vagyis „hivatalosan” azért kapnak pénzt, mert elmennek színházba, esetleg vacsorázni egy férfival. Nem pedig a szexért. Ha vacsora után (amire persze sor sem kerül) le is fekszenek egymással, akkor – lebukás esetén – azt szokták mondani: megtetszettek egymásnak, és ezért végezték az ágyban.
Pénz a szexért nem cserélt gazdát, az a vacsorakísérgetésért járt. Ha viszont nincs vacsora, csak egyből pénz a szállodaszobában, egy rendőrnővel, aki rögzíti az összes telefonbeszélgetést, hát az a valódi lebukás.
Ez történt a rendőrfőnökkel is, ide-oda telefonált, rendelt egy barátnőt is, egy másik escortot, mert egyszerre két hölgyet szeretett volna. Megállapodott árban, belépett a szobába, kiperkálta a pénzt, és már kattant is a kezén a bilincs. Krimikbe illő jelenet lehetett, ahogy letartóztatták, és a saját börtönében töltötte az éjszakát.
Eközben épp bemutatták azt a dokumentumfilmet, melyet Miamiban, igazi prostituáltak körében forgattak New York-i újságírók. Az a furcsa és meglepő tanulság derül ki belőle, hogy az internet generálta popkultúrában alapvetően már nem is a kiszolgáltatott, rossz családból származó lányok kötnek ki az éjszakában.
Épp ellenkezőleg. Jól nevelt, rendes, tanult, kisvárosi széplányok, akiket elkábít a valóságshow-kultúra. Megrémülnek a szüleik példájától, hogy rájuk is egész életükben a kocsi, ház, munka, család és gyerek „dögunalma” vár (ők fogalmaznak így a filmben). És a hiteltörlesztés!
Akkor már inkább a prostitúció. Legalább történik velük valami.
Nehéz erre bármit is mondani.
Frei Tamás – metropol.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
