Kínai tisztviselők arra kérték iráni kollégáikat hogy segítsenek megfékezni a húti lázadókat, akik hete óta tartják sakkban a világkereskedelmet azzal, hogy támadásokat indítanak a kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren. Az ottani helyzet miatt a legtöbb hajót már átirányították a hetekkel hosszabb és jóval drágább, Afrikát megkerülő útvonalra. Mivel a Vörös-tengeri Szuezi-csatornán keresztül halad a világ konténeres kereskedelmének közel harmada, Kína nem érdekelt abban, hogy a hútik folytassák a nyugatiak elleni fellépést. A hútikat az irániak támogatják, és közvetlen befolyásuk van cselekedeteikre.
A Reuters beszámolója szerint a Vörös-tengeren haladó hajókat ért támadások veszélybe sodorják Peking kereskedelmi kapcsolatait. A Reuters névtelen iráni forrásai szerint Peking és Teherán már többször tárgyaltak a hútik megzabolázásáról, és burkoltan meg is fenyegették Iránt.
Kína kimondta, ha bármilyen módon sérülnek gazdasági érdekeik, az hatással lesz az iráni-kínai gazdasági kapcsolatokra is.
hangzott el állítólag a tárgyalások egyikén.
Iránnak van mozgástere, de azért nem olyan nagy. A szankcionált ország kőolajexportjának 90 százalékát Kína vásárolja fel, mindeközben a kínai olajimport csak 10 százaléknyira kiszolgáltatott az iráni szállítóknak.
Az iráni források szerint Peking nyomatékosította, hogy „rendkívül csalódott lenne”, ha bármelyik Kínához köthető hajót eltalálnák a hútik vagy bármilyen módon veszélyeztetnék Kína gazdasági érdekeit.
A Jemen nyugati felét ellenőrző húti lázadóok a gázai háborúra reagálva, a palesztinok mellett szolidaritást vállalva indítottak támadásokat nyugati kereskedelmi hajók ellen, hol rakétákkal, hogy fegyveres ostrommal. Bár elvileg csak az Izraelbe tartó hajókat célozzák, a gyakorlatban nem válogatják meg célpontjaikat.
A helyzet odáig fajult, hogy néhány héttel ezelőtt nyugati misszió indult a Vörös-tenger kereskedelmi útvonalainak biztosítására. Kezdetben ebben csak amerikai és brit hajók vettek részt. Azt a hútik túl messzire mentek, a tankereket át kellett irányítani a Jóreménység foka felé, a biztosítósági díjak az egekbe szöktek, és ma ott tartunk, hogy a nyugati haditengerészeti misszióhoz a németek, a franciák és az olaszok is csatlakoznak.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy miközben az Egyesült Államok megítélése romlik a Közel-Keleten, Kínáé javul. Ezért eddig óvatosan fogalmazott a gázai háború kapcsán, és alapvetően az arab országok mellett áll a kérdésben, az USA-val szemben.
Közben azonban az USA lényegében képzeletbeli falat húzott fel Kínával szemben a Távol-Keleten: Japántól Ausztráliág egy sor országgal és szigettel kötött katonai együttműködési szerződést, így ha akarná és bevállalná, teljes kereskedelmi blokád alá vehetné Kínát. Emlékeztetőül: a Dél-kínai-tengeren halad keresztül a világkereskedelem volumenének harmada.
Így Kína egyre kevésbé engedheti meg magának, hogy tétlenül nézze, hogy egy másik fontos kereskedelmi útvonal veszélybe kerüljön.
Kérdés, hogy mi történik akkor, ha a hútik nem hallgatnak a szép szóra. Kínának van haditengerészeti támaszpontja a térségben (Dzsibutiban), így adott esetben beavatkozhat. Ez azonban elég szélsőséges lehetőségnek tűnik.
Ahogy arra sincs garancia, hogy az irániak képesek megfékezni a hútikat. Bár alapvetően Irán meghosszabbított kezeként szolgálnak, Teherán befolyása nem abszolút felettük. Ennek bizonyítéka az, hogy egyáltalán megtámadták a kereskedelmi hajókat. Irán és a Nyugat sem akarta ugyanis eszkalálni a háborút, ám a húti lázadók úgy vélték, hogy ők bármeddig elmehetnek, amíg a nagy játékosok mindent megtesznek a szélesebb háború elkerülése érdekében. Mivel ez a helyzet még mindig fennáll, hogy a hútik szándéka külső nyomás nélkül nem fog megváltozni.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
