A több lábon állás szinte valamennyi földműves számára régóta korparancs. Különösen az országunkban, ahol a családi gazdaságok sem állami támogatásra, sem kedvezményes hitelekre nem számíthatnak. Éppen ezért minden szezon kezdetén óriási fejtörést okoz a fóliás zöldségtermesztőknek, hogy a rendelkezésre álló hajtató közegben ezúttal milyen növényeket termeljenek, illetve azokat milyen sorrendben helyezzék el a tavaszi-őszi fordulóban. Megyénk egyik slágernövénye, a hónapos retek évek óta jól fizet. Kivételt képezett ez alól a 2020-as esztendő, amikor is a járvány megfékezésére hozott intézkedések keretében a hatóságok a zöldség- és gyümölcspiacokat mintegy két hónapra bezárták, éppen akkor, amikor a retek tömeges érése, szedése zajlott.
Az uborka talán a fóliások legkedveltebb növénye, ám időnként ezzel is gond van. Ez a kultúra akkor is tud csalódást okozni, ha éppen nincs mesterségesen megakasztva az értékesítési lánc.
– Főként az évszázad eddigi leghidegebb áprilisa miatt lett sikertelen sokak számára a mostani uborkaidény – foglalja össze a lényeget Molnár Ádám, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány falugazdásza. – Ebben az időszakban a fóliaházakban estére többnyire néhány fokra hűlt le a levegő, miközben nappal ugyanitt 30 fokot és még többet is mutatott a hőmérő. Ezt a folyamatos, heteken át tartó stresszhatást a legtöbb növény nem tudta kivédeni, a szállítóedények rendre sérültek, akadozott az asszimilációs felület tápanyagellátása, majd előjött mindenféle betegség. Mindezek következményeként az első szedések igencsak gyengére sikerültek.
Pedig ekkor még lett volna ára az egyik legkedveltebb salátaalapanyagnak.
A szakember a továbbiakban arra emlékeztet, hogy a szeszélyes időjárás miatt a fűtött fóliaházi uborka termőre fordulása és a fűtetlen fóliasátrakban termelt uborka első termése között viszonylag kevés idő telt el.
Emiatt most sokan fogadkoznak, hogy jövőre felhagynak a fóliasátrak fűtésével. Ami érthető is, hisz a tűzifa ára folyamatosan emelkedik.
– Bár egyszerűbbnek tűnt, hogy mindkét rendelkezésre álló fóliasátorban uborkát termesszünk, a családban mégis az a döntés született, hogy az egyik hajtatóközegben megpróbálkozunk zöldpaszuly termesztésével – emlékezik vissza a szezonkezdetre Misák Erika csongori termelő. – Az igazság az, hogy településünkön mintegy hét-nyolc gazda már évek óta foglalkozik ennek a növénynek a nevelésével, méghozzá elfogadható eredménnyel, így nem túl sokat kockáztattunk. Sorstársaink elbeszéléséből már tudtuk, hogy a termesztéstechnológia viszonylag egyszerű, a növényvédelmi beavatkozások száma minimális, így ez a megoldás igen szimpatikusnak tűnt számunkra. S nem is csalódtunk. Március végén sejttálcákban vetettük el a szaporítóanyagot, a zsenge növényi sarjak bő három héten át növekedtek a palántanevelő fóliasátorban. A palánták kiültetése a nagy fóliasátorba április utolsó hetében történt. Ami a kívülálló számára még érdekes lehet, hogy az első szedésre június közepén került sor, az első tételt 80 hrivnyás kilónkénti áron értékesítettük, de az egy hónappal később betakarított termés is 30 hrivnyáért kelt el. Köszönhető ez annak is, hogy az áprilisi hideg és a májusi kedvezőtlen időjárás miatt a szabadföldi ültetések alig hoztak termést. Összességében elmondható, hogy a fóliaházi zöldpaszuly jóval nagyobb jövedelmet hozott, mint az uborka.
– Kétségtelen tény, hogy a legproblémásabb munkafázis a termés betakarítása. Ilyenkor valóban elkél a segítség, ám szervezés kérdése az egész. Mivel az értékesítéssel nincs gond, úgy vélem, hogy a jövőben még többen kapnak kedvet hozzá. Annál is inkább, mivel ez a kultúra könnyen beilleszthető a vetésforgóba. Nálunk a zöldpaszuly helyére az őszi fordulóban uborka került.
– Igen, és ez a környéken valóban újdonság lesz: őszre közel ezer árvácskapalántát szeretnénk nevelni azok számára, akik elhunyt szeretteik sírját ezzel a virággal tervezik beültetni.
Kovács Elemér
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
