Hamarosan újabb felújításokra és építkezésekre kerülhet sor a közép-európai ritkaságnak és nemzeti műemléknek számító komáromi erődrendszerben. A Duna két partján húzódó erődrendszer fejlesztésére közel 1,3 millió eurós uniós támogatás érkezik a határon átnyúló program keretében.
Mindezt Andrej Ozimytől, a turistavezetést és az erődöt népszerűsítő szolgáltatást biztosító Pro Castello Comaromiensi nonprofit szervezet igazgatójától tudjuk meg.
Az uniós támogatásnak köszönhetően az információs fogadóközpontot a kaszárnyaépület megújult főkapuja mellett alakítják ki. Az új pénztárban a várséták belépőjét lehet megvásárolni, ahol lesz egy információs anyagokkal ellátott ajándékbolt, ezenkívül raktárhelyiség, kiállító- és előadóterem, illetve több toalett. A kaszárnyaépület homlokzatát az eddig kimaradt, a főkaputól a kápolnáig húzódó 150 méteres szakaszon újítják fel, hogy az érkezőket egy szép épület fogadja. Trafóállomást is terveznek, továbbá lefektetik a fő villanyvezetékeket a központi erőd területén. Sor kerül az épület melletti út felújítására is, amit a már folyamatban levő régészeti kutatás előz meg.
Az építkezésre néhány héten belül európai közbeszerzést kell kiírni. Ha ennek meglesz a nyertese, jövőre elkezdődhetnek a munkálatok, amelyek 2023 májusáig be is fejeződnek. Egyébként még nagyon sok felújításra lenne szükség, amelyek fontossági sorrendjét nehéz meghatározni. Közülük az Öregvárba megálmodott múzeum létesítését és az erődrendszer elavult, az orosz hadsereg által eltömített csatornarendszerének korszerűsítését emelném ki, amihez további néhány millió eurós támogatást kell szereznünk
– mondja az igazgató.
Nagy motivációt jelent, hogy a látogatók részéről folyamatos az érdeklődés az erődrendszer iránt. Tény, hogy a turisták számát lecsökkentette a járvány, hiszen elmaradtak a korábban megszokott diák- és nyugdíjas csoportok, valamint az utazási irodák által idehozott turisták. Tavaly március 15-én lakat került a bejáratra, majd volt olyan időszak, hogy egyidejűleg legfeljebb 6, később 15 fős csoportokat engedhettek be.
A tavaly nyári nyitvatartás során közel 43 százalékkal esett vissza a látogatottság, mivel főleg csak hazai és magyarországi látogatók jelentkeztek.
A felnőtt-, a diák-, illetve a nyugdíjasjegyekből, amiért cserébe a vaklabirintusukba is bebocsátást nyertek, közel 20 ezer euró jött össze, a szuvenírek árából további 10 ezer euróra tettek szert.
A direktor Sebő Beáta kolléganőjével együtt az olvasóinkat is meghívta az augusztus 29-én első ízben megtartandó Komáromi ostromlakomák – 1848/49-es hadászati és gasztronómiai bemutatók című egész napos, ingyenes rendezvényükre, amelyre a túlparti Monostori Erőd Hadkultúra Központtal közösen közel 50 ezer eurós támogatást kaptak a Kisprojekt Alaptól.
A kézműves-kirakodóvásárral és állatsimogatóval színesített műsorfüzér részét képező főzőversenyre a [email protected] e-mail-címen augusztus 20-ig lehet jelentkezni.
Az amatőr és profi kategóriában meghirdetett versenyre elsősorban helyi civil szervezetek és éttermek csapatait várják, de örömmel veszik a máshonnan érkező társaságok nevezését is. A finomságokat szakmai zsűri értékeli, a legügyesebb szakácsokat díjakkal jutalmazzák.
Rossz időjárás esetén a szabad tűznél főzhető, korabeli ételek főzése és kóstolója a kazamatákban valósulhat meg, és az 1848/49-es csatajeleneteket esőben is megtartják. Klapka György honvéd tábornok szobrának közös megkoszorúzásával a komáromi hős és a tavaszi hadjárat résztvevőinek emléke előtt is tisztelegni kívánnak, erre ugyanis a korábbi korlátozások miatt nem nyílt lehetőség.
Megemlítendő, hogy a kaszárnyaépületben az Öreg Erőd nonprofit szervezet önkormányzati jóváhagyással több helyiséget bérel a várostól. A bérleti díjból folyamatosan levonják az általa végeztetett felújítások árát.
Az épület kápolnarészét 2017-ben 35 évre kapták bérbe, ahol borozót, rendezvénytermet, valamint VIP- és szivarszobákat alakítanak ki a szállóvendégeknek.
A kápolnarésztől a Lipót-kapu felé húzódó épületszárny emeleti részén lesznek az alacsonyabb komfortú szálláshelyek. További három termet a saját bevétellel nem rendelkező Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesület használ székhelyként. Ezeket négy éve 25 évre ingyen kapták bérbe a várostól. Azóta a Bethlen Gábor Alap és a Nyitra Megyei Önkormányzat támogatásával két termet felújítottak. Az összejövetelek a klubban valósulnak meg, a másikban a szekeres gazdák hagyományos viseletét, életmódját bemutató kiállítást rendeznek.
Gyuricsek Attila, a helyi Kamarum Kft. egyik tulajdonosa lapunknak elmondta, társával, Kuzma Györggyel együtt
az erődben szeretnék üzemeltetni a Kamarum–Komárom Városi Sörfőzdét.
A városi önkormányzat júniusi ülésén 14 szavazattal jóváhagyta a bérbeadási szándéknyilatkozatot, amelynek alapján a már eddig is sokat bizonyított Öreg Erőd n. sz. bérbe venné a kaszárnyaépület egyes helyiségeit, hogy ott a műemlékvédelmi szabályok betartásával kézműves látványsörfőzdét indítson. Ez ügyben a képviselők a szerződés feltételeinek ismeretében vélhetően a szeptemberi ülésükön hozzák meg a végső döntést. A kiszemelt termek felújítási költségeit beszámolnák az évi 8 ezer eurós bérleti díjba.
Bár Sipula Szabolcs barátommal odahaza a hozzánk közelállóknak négy éve főzünk sört, a cég hivatalosan csak most jött létre. Sörünk alapjául a jó minőségű komáromi víz szolgál, ami főleg pilseni alapú sörök készítésére alkalmas. A lévai malátagyárban a környéken termesztett árpából készül a sörmaláta, tehát az italaink valóban helyi, régiós terméknek számíthatnak. Örülünk, hogy a bérbeadási szándéknyilatkozatot elfogadta a városi önkormányzat. Egyes képviselői hozzászólások szerint a látogatók számára talán zavaró tényező lehet a sörfőzdénkből áradó bűz, de őket is megnyugtattuk. Több hasonló belvárosi sörfőzdében jártunk, s azt tapasztaltuk, hogy a fejlett technológiával és a korszerű szűrőberendezéssel jól szabályozható a szagáramlás. A tervezett zárt rendszerű főzdénket szagszűrő berendezéssel látnánk el, így a szagok egy csőrendszeren keresztül a kéményen át felfelé távoznának, ami nem zavarná a látogatókat
– magyarázza Gyuricsek Attila.
A cég évente 500 hektoliter sört szeretne főzni, pilseni alapú 11-es és 12-es világos, barna és fekete sört, és szeretné bevinni a köztudatba az amerikai, a belga és a német fajtákat, a búzasört és az ipát is. A kínálatát fokozatosan bővítené, és a kereslettől függően heti egy alkalommal, nyáron talán gyakrabban is főzne. A turisták a látványfőzés során részletesen megismerkedhetnének a technológiákkal, megkóstolhatnák az egyes fajtákat, s természetesen meg is vásárolhatnák. A sörcímkéket a komáromi vár, a város több neves személyisége és a térség egy-egy kulturális műemléke ékesítené. Különböző rendezvények, így sörfesztivál szervezése is szerepel a tervek között, és céges rendezvényeken, esküvőkön is kínálnák a sörkülönlegességeket.
Mindez vonzó turistacsalogató lehetne. Például a saját receptünk alapján készülő 12-es Klapka világossal dicső tábornokunk hírnevét és Komárom történelmi nevét is öregbíthetnénk. Az eddigi kóstolgatóktól csupa pozitív visszajelzést kaptunk. Bízunk az önkormányzat szeptemberi végleges jóváhagyásában. Ha megkapjuk, következhet a helyiségek felújítása, az engedélyek beszerzése, a technológiák beszerelése. Előreláthatóan 2022 tavaszán foghatnánk bele a sörfőzésbe.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/31. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
