Azt mondják, a Krím-félsziget megszállása, valamint a két hónapja kitört háború miatt szeretnének csatlakozni. Korábban kifejezetten ellenezték az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásukat, most május 16-án mégis együtt szeretnék bejelenteni tagfelvételi kérelmüket. Amennyiben egy gyorsított eljárásban teljes jogú taggá válnak, sok minden megváltozik.***
A két ország vezetői többségi választói támogatottságot élveznek: a korábban függetlenségüket óvni akaró finnek 62 százaléka, míg a svédek 51 százaléka támogatja a NATO-csatlakozást. Egyes szakértők szerint a csatlakozásra akár már idén júniusban sor kerülhet, aminek következtében a NATO-tagországok és Oroszország közötti határ hossza több mint a duplájára emelkedne. A két, nyugati orientációjú ország csatlakozása ezzel újabb lépéselőnyhöz juttatná a katonai szövetséget. Érdekes momentum hogy e két ország a Szovjetunió felbomlása után együtt adta be kérelmét az EU-tagságra, s azt ugyanazon évben, 1995-ben együtt is kapták meg.
Nagy rá az esély, hogy 1995-höz hasonlatosan 2022 lesz az az év, amikor újra közösen kerülhetnek be egy globális szövetségbe, melynek révén teljes függetlenségüket elvesztik ugyan, de cserébe élvezik a NATO védernyőjét. Igaz, már az eddigi semlegességük is csupán formális volt, hiszen sub rosa mindkét ország beletartozik a NATO-támogató, sőt azzal együttműködő országok táborába. Ennek révén erősen vélelmezhető, hogy idén nyáron nem csak megfigyelői státuszt, hanem teljes jogú tagságot kapnak majd.
Ami egészen bizonyos, hogy ez a bővítés Oroszországot még inkább felbőszíti, és olyan lépésekre kényszerítheti, melyeket jelenleg modellezni sem lehet. Ez a feltételezés még akkor is igaznak bizonyulhat, ha egészen biztosan kijelenthető, hogy sem Finnország, sem Svédország nincs katonailag fenyegetve, hiszen Putyin azokat a szomszédos országokat, amelyek nem voltak részei a Szovjetuniónak, nem úgy kezeli, mint mondjuk a Baltikum országait, vagy éppen Ukrajnát.
***
Sok minden más mellett számunkra az a legfontosabb, hogy a bővítés mennyiben befolyásolja Magyarországnak a térségben betöltött szerepét? A válasz pedig egyszerű: annyira, amennyire egy olyan, Ukrajnával szomszédos uniós és NATO-tagországét, amelyik energetikai függésben áll az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal. Ezt az egyelőre teljességgel kiszámíthatatlan erejű és gyorsaságú lehetséges eszkalációt pedig csak tovább fokozhatja, ha Ukrajna gyorsított eljárásban teljes jogú uniós tagországgá válik, ami természetesen ránk nézve is más típusú kötelezettségeket ró majd.
Tegyük a kezünket a szívünkre, és valljuk be: akármelyik jelenlegi belpolitikai térfélhez is tartozunk, hasonló esetben mi is azt éreznénk megnyugtatónak, ha a világ legerősebb katonai szövetségének tagjaivá válnánk, vállalva annak minden kötelezettségét, ám cserébe élvezve annak védelmét.
Az anyagi kötelezettségvállalás – gazdag államokról lévén szó – nyilván sem Finnország, sem Svédország számára nem okoz túlságosan nagy gondot. Ráadásul mindegyikük tekintélyes hadi potenciállal rendelkezik. A haderejüket tekintve legerősebb országok listáján, melyen Oroszország a második, Ukrajna pedig a huszonkettedik, a finneké az ötvennyolcadik, míg a svédeké a huszonötödik hely. Ha ehhez még hozzávesszük a világszínvonalú svéd fegyvergyártást, elmondhatjuk, hogy a határterületek megnövelése mellett minden más szempontból is jelentősen növekedik a NATO katonai ereje.
***
Ne áltassuk magunkat. Itt már nem csupán arról van szó (vagy tán sosem arról volt szó), hogy a hatalmas Oroszország megtámadta a nála jóval kisebb Ukrajnát. Itt a teljes geopolitikai kép puzzle-szerű szétbontásáról, majd a szétbontott elemeknek akár az erőszakos összeillesztéséből származó területosztásról beszélünk, aminek csak első, s nem is legnagyobb darabjai a jelenleg Ukrajnához tartozó, ám attól Oroszország segítségével elszakadni kívánó részek.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása igen jó casus bellit teremtett minden érdekelt fél számára ahhoz, hogy aktív vagy passzív beavatkozásukkal részt követeljenek maguknak a megszerzett és/vagy visszafoglalt területekből, különösen azokból, melyek az északi jégsapka gyors és nagyarányú olvadása következtében válnak kibányászhatóvá, sokezer milliárd dollárnyi ásványi kincshez juttatva a győztes feleket. Ez akár akkora hozamot is jelenthet, amihez képest Ukrajna újjáépítésének teljes költsége filléres tétel.
***
Amennyiben az orosz-ukrán háború tovább tart, nem lesz olyan jelentős ország földrészünkön, amelyik meg tudná, vagy akarná őrizni semlegességét.
Máshogyan kifejezve: az orosz-ukrán háború addig fog tartani, amíg minden ország el nem köteleződik az egyik vagy a másik oldal mellett.
Hogy ennek a folyamatnak a végeztével egy III. világháború jön-e, vagy egy viszonylag csendes, hosszan tartó diplomáciai egyezkedés, az már csak vezető politikusainkon múlik.
() VBT ()
The post Finnország és Svédország a NATO-ban, avagy a semleges államok végkorszaka appeared first on VBT.
Forrás:vbt.pestisracok.hu
Tovább a cikkre »
