Ferenc pápa budapesti tartózkodása során minden magyar szeretetét érezte

Ferenc pápa budapesti tartózkodása során minden magyar szeretetét érezte

A történelmi és vallási gyökerek, valamint a népek közötti hidak nemzetéről beszélt Ferenc pápa magyarországi látogatását idézve az általános audiencián a Szent Péter téren szerdán, ahol megköszönte a hatóságok, a helyi egyház és a magyar nép szeretetteljes fogadtatását.

Ferenc pápa kijelentette, három nappal magyarországi látogatása után ki akarja fejezni háláját mindenkinek, aki részt vett az út megvalósításában és kísérte őt imájával is.

Az út két központi jelképének a gyökereket és a hidakat nevezte. Azt mondta, zarándokként érkezett a magyar néphez, melynek történelmét, II. János Pál pápa 1996-os magyarországi látogatása első beszédének szavait idézve, szentek és hősök, alázatos és dolgos emberek határozták meg.

„Így igaz: sok egyszerű és dolgos embert láttam, akik büszkén őrzik a saját gyökereikhez való kötődést” – jelentette ki az egyházfő.

Úgy vélte, az egyház tagjaival és a fiatalokkal tartott találkozókon elhangzott tanúságtételek rámutattak, hogy a gyökereket mindenekelőtt a szentek képviselik: a szentek, akik életüket áldozták a népért, a szeretet evangéliumát hirdették, fényt adtak a sötétség pillanataiban.

Hozzátette: a múlt szentjei segítenek ma is a csüggedéssel és a holnaptól való félelemmel szemben, nem felejtve, hogy Krisztus a jövőnk – idézte Ferenc pápa a magyarországi látogatás mottóját.

„De miközben próbálták kivágni a hit fáját, a gyökerek érintetlenek maradtak: rejtett, de szilárd egyház maradt, titokban felszentelt papokkal, akik az evangéliumot a gyárakban dolgozva tanúsították, miközben a nagymamák szintén titokban evangelizáltak” – mondta Ferenc pápa.

Hozzátette, a kommunista elnyomást a nácizmus, a zsidók deportálásának tragédiája előzte meg. „Abban a borzalmas népirtásban sokan kitűntek ellenállásban és az áldozatok védelmében, és ez azért volt lehetséges, mert a közös együttélés gyökerei szilárdak voltak. A hit és a nemzet kötelékei így segítettek a szabadság visszatérésében” – hangoztatta.

Hírdetés

Az eredeti szövegtől eltérve, Ferenc pápa kijelentette, „Rómában is van egy ügyes magyar költőnőnk, aki átélte ezeket a megpróbáltatásokat, és igyekszik átadni a fiataloknak, mekkora szükség van arra, hogy ideálokért harcoljunk, hogy ne győzzön le az üldöztetés”. Az egyházfő a Rómában élő holokauszttúlélő Edith Bruckra utalt, akit a pápa fel is köszöntött, mivel szerdán ünnepli 92. születésnapját.

A fiatalokkal a Papp László Budapest Sportarénában és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott találkozókat idézve, Ferenc pápa kijelentette, hogy Európát a „gyökerek elfojtása” jellemzi, melyben az érzéstelenítőként ható fogyasztási láz, az anyagi javakkal való megelégedés uralkodik, melyben az emberek elfelejtik a múltat, és egyénre szabott jelenben lebegnek.

„Egész Európa válságban van a másikkal való törődés, a közösség érzése, a közös álmok szépsége és a népes családok megteremtése terén” – szögezte le.
Úgy vélte, a magyar hatóságokkal tartott találkozókon kiemelt hangsúlyt kapott a különböző népek közötti békehidak építésének jelentősége. Európának az a küldetése, hogy békeépítő legyen a különbségek elfogadásával, a kapuin kopogtatók befogadásával – mondta.

Szépnek nevezte azt a humanitárius hidat, amelyet Magyarország épített számos ukrajnai menekült számára. Csodálatát fejezte ki a magyar egyház széles szeretetszolgálata iránt.

Hídnak nevezte a görögkatolikus egyházzal tartott találkozót, „szép hídnak” azt, hogy a vasárnapi misén különböző országokból és különböző keresztény közösségekből érkezett hívők vettek részt, amelyek Magyarországon jól dolgoznak együtt.

Kiemelte: megérintette, hogy látogatása során mekkora jelentőséget kapott a zene, amely a magyar kultúra részét képezi. „Mindenhol volt muzsika: orgona, zongora, sok hangszer és sok ének. A fogyatékossággal élő fiatalok azt énekelték, Éljen a zene!, ami azt jelenti, hogy éljen a harmónia, éljen a testvériség, amely remény és örömet ad az életnek” – hangoztatta Ferenc pápa.

Beszéde végén emlékeztetett, hogy május eleje van, és a magyarok nagyon tisztelik Isten anyját, Szűz Máriát, akinek Szent István király felajánlotta az országot.

„A magyarok királynőjére bízzuk tehát ezt a kedves országot, a béke királynőjére bízzuk a hidak építését a világban, a mennyek királynőjére, akihez ebben a húsvétot követő időszakban imádkozunk, bízzuk a szívünket annak érdekében, hogy Isten szeretetében gyökerezzen” – jelentette ki Ferenc pápa.

(MTI/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »