A „Hidak építése Afrikában” elnevezésű online találkozón Ferenc pápa néhány afrikai diákkal folytatott párbeszédet november 1-jén. Annak a reményének adott hangot, hogy jövőre ellátogathat Afrikába. E témák körül folyt a kérdezz-felelek: háborúk, kényszermigráció, a fiatalok bevonása a politikai életbe, a munkalehetőségek hiánya és a kontinens erőforrásainak kizsákmányolása.
Az online találkozón az afrikai fiatalok kérdéseket tettek fel a pápának, ő pedig bátorságra ösztönözte őket. Arra biztatott, hogy éljenek a jelenben, a jövővel kapcsolatosan ne veszítsék el az álmodás képességét; legyenek mindig annak tudatában, hogy egy gyökérből származnak.
A Pápai Latin-Amerika Bizottság a chicagói Loyola Egyetemmel közösen szervezte meg ezt az alkalmat, amely az észak-, a közép- és dél-amerikai diákokkal februárban tartott online találkozók sorába illeszkedik. Az esemény címében szerepelt az „ubuntu” kifejezés, ez a Szahara alatti Afrika etikájában élő fogalom, amely az emberek lojalitására és kölcsönös kapcsolataira összpontosít. Bantu nyelven azt jelenti, hogy „jóindulat a felebarát iránt”. Tulajdonképpen egy életvezetési szabály, amely az együttérzésen, a másik iránti tiszteleten, egymás kölcsönös támogatásán alapul, hogy ne csak a jogainkkal, hanem a kötelességeinkkel is tisztában legyünk, hiszen ez ad ideális lendületet az egész emberiségnek, és egyben a békevágy kifejeződése is.
A találkozót Mario Grech bíboros, a püspöki szinódus főtitkára nyitotta meg. Emlékeztetett: mindig fontos lehetőséget teremteni a véleménycserére, hogy ne veszítsük el a helyes irányt. Egyben alkalom volt arra is ez a találkozás, hogy közös munkára hívjon a zsinati szellemben, életben tartva a nemzedékek közötti párbeszédet. Az afrikai kontinens különböző országaiból származó fiatalok kérdezték a pápát, a Kongói Demokratikus Köztársaságtól Ugandáig, Nigériától Elefántcsontpartig, Kenyától Kamerunig. Az online találkozón résztvevők keresik mindennapi életükben Krisztus arcát, és az erre az alkalomra készült videóban megköszönték, hogy hangjuk világszerte hallatszódhatott e rendezvény köszönhetően.
Mindenkinek megvan a maga története, amely lehet jó vagy rossz. A történelem gyakran a megtámadott népek nehéz története. Afrika történelme sokszor a rabszolgaság és a kizsákmányolás kemény története volt – mondta Ferenc pápa, és emlékeztetett a nemzetek által kivívott függetlenségre. Úgy fogalmazott, sok esetben továbbra is mások, kívülről versengtek erőforrásaiért, Afrika azonban nem azért van, hogy kizsákmányolják: megvan a maga gazdagsága, ami emberi gazdagságot jelent. Ezt képviselik az online találkozón jelen lévő fiatalok is. A gyarmatosítás ebből a szempontból fájdalmas nyomokat hagyott maga után, mások érdekei érvényesültek, ahogy az az Amazonas erdőirtása esetében is történik. Az üzlet irányítja a népek kizsákmányolását és zaklatását.
Egy kongói lány azt kérte a pápától, hogy beszéljen a kongói és dél-szudáni útjáról. A fiatalok várják látogatását, amelyet egészségi állapota miatt kellett elhalasztania a Szentatyának, aki most annak a reményének adott hangot, hogy február elején eljut a Kongói Demokratikus Köztársaságba és Dél-Szudánba. „Az orvos korábban megtiltotta, most már azonban tudok járni. Bottal ugyan, de tudok menni” – hangzott a válasz.
Ezt követően egy, a szekták előretörése miatt aggódó egyetemista lány a pünkösdista karizmatikus mozgalmak és a „jólét evangéliumát” hirdetők térnyerését kiemelve azt kérdezte, hogy katolikusként hogyan viszonyuljanak ezekhez a helyzetekhez. Ferenc pápa kifejtette, hogy ma növekedőben van az „üdvösség szupermarketje”, ahol „különböző vallási kínálatok sora közül lehet választani”. „Az utat a szívedben találod meg, közvetítők nélkül – figyelmeztetett. – Ebben a helyzetben a követendő kritérium az, hogy ne hagyjuk magunkat elbűvölni a »vallási szakszervezetiségtől«. Egy vallási csoport sem veheti el a szabadságot: ha elveszi a szabadságot, az nem egészséges út.”
Egy másik fontos kérdés volt az ökológiai kihívással való szembenézés. Ezzel kapcsolatban ismét hangsúlyozta a pápa, hogy például az erdőirtás „emberiség elleni bűncselekmény”. Komoly aggodalmának adott hangot a bolygó hőmérsékletének emelkedése és annak veszélye miatt, hogy egy halott bolygót adunk át a következő nemzedékeknek. „Szomorú vagyok, el vagyok keseredve. Sok terület el fog tűnni” – mondta a Szentatya, és a felelősségérzetet hangsúlyozta. „Isten áldja meg minden erőfeszítéseteket, amely korlátozza ezt a pusztítást.”
Szíriára, Mianmarra és sok más helyre is utalt a pápa, ahol a háborúk hazájuk elhagyására késztetik a lakosságot. „Ez tragédia.” Felidézte az Ugandában látott menekülteket, azt, hogy lenyűgözte őt ezeknek az embereknek a spiritualitása. „Legyetek továbbra is erősek, az egység erejével” – ezt kérte Ferenc pápa az afrikai fiataloktól. És akkor is erre buzdított, amikor a munkalehetőségek hiányáról beszéltek, mely jelenség Afrika számos régióját jellemzi. „Nagyobb átláthatóságot és igazságosságot akarunk az erőforrások kezelésében” – jelentette ki egy fiatal lány. „Hogyan segíthetnek az egyházak abban, hogy munkát találjanak azok, akik nem akarják elhagyni származási országukat?” „Meg kell találni az egyensúlyt a termelés és az ehhez szükséges erőfeszítések között – válaszolta Ferenc pápa. – A hidak létrehozása elvezetheti a fiatalokat a jólét távlatai felé. Meg kell szerveznünk, hogy együtt dolgozzunk. Ne szigeteljétek el magatokat!”
Egy szerzetesnő felvetette a rossz kormányzás és a fiatalok kormányzásban való részvételének problémáját. A kérdés úgy hangzott, hogy hogyan lehet növelni a politikai életbe való bekapcsolódást, befogadást; hogyan lehet a társadalmi–politikai életet átitatni a társadalmi igazságosság keresztény értékeivel. A pápa így válaszolt: „A fiatalok részvételének hiánya a politikában egy ország halála.” Annak a félelmének is hangot adott, hogy a társadalmi és gazdasági helyzet egyfajta kisebbrendűségi komplexust is kialakít a fiatalok körében. „Hány szociális vértanunk van! Szervezkedjetek megfelelő körültekintéssel és küzdjetek. Haladjatok előre bátran” – biztatott a Szentatya.
Egy nigériai diák nem kerülhette el, hogy utaljon a fundamentalizmustól, az egyháziak elleni merényletektől, a bandita támadásoktól és az emberrablások terjedésétől sújtott hazájára. „Hogyan építsük a szeretet, az igazságosság és a béke világát, álmaink világát?” – kérdezte. Ferenc pápa szerint igazi „társadalmi öngyilkosságról” van szó. Ezzel szemben ellenállásra, szervezkedésre és politikai doktrínára van szükség, konkrét doktrínára, amely a szeretetszolgálat magas formája. Egy bölcs politikai doktrína által vezérelve minden népnek a saját útját kell követnie. „Óvatosság és ravaszság. Isten erőt ad nektek” – buzdított a pápa.
Kamerunból a kiselejtezéstől való félelem hangja érkezett a találkozóra: a fiatalok ebből a szempontból, mint ahogy gazdasági és pszichológiai szempontból is kiszolgáltatottak. Ferenc pápa elmondta: attól tart, hogy a fiatalok kiszorulnak a társadalmi életből. Ebből következik, hogy minden szinten elő kell mozdítani az emberek átfogó nevelését; az Egyháznak segítenie kell ebben, mert ez az egyik fő módja annak, hogy hozzájáruljon Afrika növekedéséhez.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
