Generációs trendek címmel készített átfogó kutatást a négy visegrádi ország, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország társadalmairól, a helyi polgárok világnézeti beállítottságairól a pozsonyi székhelyű Globsec think tank 2018 első hónapjaiban. Tanulmányukból érdekes adatok derülnek ki arról, hogyan látják a régiónkban lakó fiatalok és idősebbek helyüket a világban – és mit gondolnak egyáltalán róla.
Hova tartozzon az országod, a Nyugathoz, a Kelethez, vagy valahol a kettő között legyen?
Az első kérdésre a magyar fiatalok máris kiugró adatot produkálnak: a 18-24 év közötti magyarok 69 százaléka szerint Magyarországnak a Nyugat részének kell lennie.
Ugyanezt a cseh fiatalok 57, a szlovák fiatalok mintegy 35, és lengyel fiatalok mindössze 27 százaléka vallja.
Az idősebb magyar korosztályok körében ugyanakkor 40 százalék alá esik a nyugatosok aránya, csakúgy, mint a cseheknél. A szlovákok esetében pedig végképp népszerűtlen a nyugatos gondolkodás: alig 10-20 százalékuk gondolja, hogy Szlovákiának a Nyugathoz kell tartoznia.
Lengyelországban ellenben minél idősebb korosztályhoz tartozik valaki, annál inkább a Nyugathoz való tartozást tartja helyesnek: a középkorú és idősebb lengyelek többsége így gondolkodik.
Maradjunk-e az EU és a NATO tagjai?
Az EU-tagság megőrzésére minden visegrádi ország minden korosztálya nagy többséggel igent mond.
Ebben a kérdésben is a 18-24 év közötti magyar fiatalok a legelkötelezettebbek: 87 százalékuk szerint az EU-ban kell maradnunk. Ilyen magas arányban egyik ország egyik nemzedéke sem állt ki az EU-tagság mellett.
A hagyományosan EU-szkeptikus csehek esetében alacsonyabb az EU-tagságot támogatók aránya, de még mindig többségben vannak.
A NATO-tagság kicsit más megítélés alá esik: míg Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban az észak-atlanti katonai szövetség összességében még kicsit népszerűbb is, mint az EU-tagság, addig a szlovákok esetében az idősebb nemzedékek csak 38-48 százaléka támogatja a tagságot.
Egyetért azzal, hogy titkos társaságok tartják kontroll alatt a világpolitikát, és az a céljuk, hogy totalitárius világrendet hozzanak létre?
Az úgynevezett összeesküvés-elméletekre kihegyezett kérdésre a szlovák válaszadók többsége igennel válaszolt.
A másik három országban 30-40 százalék körül alakul a világösszeesküvést igaznak tartók aránya.
És hogy a zsidóknak túl nagy hatalmuk van, és titokban kontrollálnak sok kormányzatot és intézményt a világ körül?
Erre a kérdésre is a szlovákok válaszoltak igennel a legnagyobb arányban, de a lengyelek és a magyarok körében is 40 százalék körül alakul a zsidó összeesküvést felismerni képesek aránya.
A hagyományosan mindennel szemben szkeptikus csehek ugyanakkor valamivel kevesebb arányban hisznek benne.
Az amerikai kormányzat és nem az al-Kaida szervezte a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást?
Ezzel a kijelentéssel a szlovákok és a magyarok mintegy 20 százaléka ért egyet (és az átlagnál nagyobb arányban a szlovák és magyar fiatalok).
A fiatalabb cseh korosztályok ezt sem hiszik el, körükben 5-10 százalék a 9/11 összeesküvés hívőinek aránya, csak a legidősebb csehek érik utol a régió átlagos arányát.
Pozitív fejlemény volt-e a kommunizmus 1989-es bukása?
Míg a csehek jelentős többsége (a fiatalabb nemzedékek több mint 90 százaléka) egyetért ezzel, addig a lengyelek és a szlovák körében alacsonyabb ez az arány.
Erre a kérdésre a magyarok adják a legkevésbé egyetértő válaszokat: a 18-24 év közötti fiatal magyaroknak csak fele gondolja úgy, hogy a kommunizmus bukása jó dolog volt.
Az idősebb magyar nemzedékek azért magasabb arányban örülnek a kommunizmus 30 évvel ezelőtti összeomlásának.
(Globsec – Mandiner nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
