Valóságos gyűlöletcunamit keltett a román közéletben, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kolozsvári kongresszusán kinyílvánította, az erdélyi magyarság szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, valamint a magyar és a székely himnuszt.
A határozat, melynek tartalma az erdélyi magyar közösségnek evidencia, természetesen a többségi társadalomnak és a román politikumnak szól, ugyanis az elmúlt évek során a bíróságok számos bírságot szabtak ki, zömében székelyföldi önkormányzatokra a magyar jelképek használata miatt, melyeket úgy értelmezték, hogy idegen ország szimbólumait használták.
A most született határozattól a legnagyobb támogatottsággal bíró erdélyi érdekvédelmi szervezet azt várja, a bíróságok a nemzeti kisebbségek szabad jelképhasználataként értelmezi majd a magyar színek és jelképek kifüggesztését. Erdélyi magyar kommentárok ugyanakkor hozzáteszik, hogy a valódi áttörést az erdélyi magyarság jelképeinek törvénybe foglalt és alkotmányos elismerése jelentené, amire azonban a bukaresti parlamenti pártok általános magyarellenességét ismerve vajmi csekély esély van.
Az erdélyi magyar jelképekről szóló kongresszusi határozat felébresztette a mostanában egymással csatározó román pártok szunnyadni látszó magyarellenességét. A kormányzó szociál-demokraták kivételével szinte az összes román parlamenti párt szélsőséges és elutasító kijelentésekre ragadtatta magát.
Mihai Tudose például egy éve még a jelenlegi kormány miniszterelnöke volt, ebben a minőségében pedig akasztófát ígért azoknak, akik kihelyezik a székely zászlót. Ma már az ellenzéki Pro Románia párt tagjaként nyilvánított kacifántos véleményt a magyarok jelképhasználatáról.
Mint mondta, mindenki olyan színekre festi az otthonát, amilyenre akarja, olyan nótát dúdol a zuhany alatt, amilyet akar, de ha kilép az utcára, az már Románia, ott már nincs mit keressen idegen ország jelképének.
A Pro Románia párt elnöke, egy másik bukott miniszterelnök is véleményt nyilvánított. Victor Ponta szerint az RMDSZ, „ez a magyar himnuszos és lobogós párt” a szociál-demokraták hatalmon maradását biztosítják, kettejük szövetsége pedig nem más, mint hazaárulás.
A magyarellenes megszólalók között egy volt államfő is van, méghozzá az a Traian Basescu, aki államfőként székelyföldi látogatásaival és nyilatkozataival akkoriban kivívta az erdélyi magyarok szimpátiáját. Ám mióta kiköltözött a Cotroceni-palotából, pártja a Népi Mozgalom a legszélsőségesebb ereje lett a bukaresti törvényhozásnak.
Basescu egy korábbi, 2009-es budapesti nyilatkozatát és tusnádfürdői beszédét is elővette, azt bizonygatva, hogy ő államfőként is szembeszállt a magyar autonómia-törekvésekkel. Az egykori hajóskapitány az RMDSZ-t a Budapestről népszerűsített revizionizmus trombitásaként emlegette.
A legnagyobb ellenzéki erő, a kormányváltásra készülő, az elmúlt években egyértelműen magyarellenes vonalat képviselő Nemzeti Liberális Párt is sietett elhatárolódni a magyar jelképhasználattal kapcsolatos döntéshozataltól. A magyar felmenőkkel is rendelkező Ludovic Orban pártelnök elismételte a még a Ceausescu-korból visszamaradt, a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben már számos alkalommal hallott kliséket, miszerint a romániai nemzeti kisebbségek olyan jogokat élveznek, amelyekre egyetlen más európai országban sincs példa. A nemzetiliberális pártvezér szerint az RMDSZ átlépte az alkotmányos határokat és különben sem kellene a román állami jelképeken kívül más jelképeket használnia.
Ha már magyarellenesség, az egyik civil szervezet, a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció a Székelyföld és Dél-Tirol közti együttműködési szándéknyilatkozatról állapította meg, hogy az veszélyezteti az ország nemzetbiztonságát. Különben is, amikor 896-ban a magyarok idejöttek itt már románokat találtak, tette hozzá a szervezet elnöke, aki tavaly még Kelemen Hunor RMDSZ-elnök román állampolgárságát akarta megvonni, amiért az kijelentette, hogy az erdélyi magyarságnak nem ünnep Erdély elcsatolása.
Ezek után már meg sem lepődhetünk, hogy a legfrisebb felmérések szerint az erdélyi magyarok elég komoly, 53 százalékos elutasítottsággal bír Romániában. Náluk már csak a muszlimokat, a bevándorlókat, a vallási szektákat, az AIDS-eseket és a homoszexuálisokat utasítja el még jobban a többségi társadalom.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
