„Durván felülreprezentáltak” – mondja egy több mint 5000 bűnözőt vizsgáló törvényszéki pszichiáter a németországi migráns bűnözésről. Frank Urbaniok szerint az algériaiaknál 12 000 százalék feletti , a gambiaiaknál 2000 százalék feletti a többlet egyes bűncselekményeknél. Az okok szerinte nem a szegénységben, hanem a kulturális mintákban keresendők , és hiába próbálják ezt álszent politikai korrektséggel elfedni. Tabudöntögető interjú jelent meg a Welt.de hasábjain. Mutatjuk.
Frank Urbaniok svájci törvényszéki orvos és pszichiáter. Korábban a zürichi kanton pszichiátriai-pszichológiai szolgálatának főorvosa volt. Pályafutása során több mint 5000 bűnelkövetőt vizsgált meg. Nemrég „A migráció árnyoldalai” címmel írt könyvet a témáról.
A németországi erőszakos bűnözés a statisztikák szerint rekordot döntött. Különösen a „nem német” gyanúsítottak száma nőtt. Urbaniok szerint a jelenséget differenciáltan kell vizsgálni.
„Egyes nemzetiségek különösen az erőszakos bűncselekményeknél felülreprezentáltak – méghozzá durván”
– mondta.
Jelentős felülreprezentáltság egyes csoportoknál
Urbaniok Németország, Ausztria és Svájc statisztikáit elemezte. A bűnözési arányokat nemzetiség és bűncselekménytípus szerint számította ki. 2023-ban Németországban az afgánok 723 százalékkal gyakrabban követtek el veszélyes testi sértést, mint a németek. Ez az arány 1035,03 gyanúsított 100 000 afgán lakosra, míg a németeknél 125,76.
A gambiaiaknál a szexuális bűncselekmények terén 2114 százalékos a felülreprezentáltság.
Az algériaiak esetében a rablásoknál ez az arány 12 685 százalék. Urbaniok szerint az észak-afrikai és arab országok esetében „robbanásszerűek” a számok. Ezzel szemben a régi EU-országok és a Balkán egyes részei között is nagy a különbség.
A számításoknál csak azokat az országokat vette figyelembe, ahonnan legalább 10 000 ember él Németországban.
Cáfolt mítoszok és magyarázatok
Gyakori érv, hogy a rendőrségi statisztika (PKS) csak gyanúsítottakat tartalmaz, nem elítélteket. Urbaniok szerint azonban az elítéltek és a fogvatartottak statisztikái is ugyanezt a felülreprezentáltságot mutatják. A gyanúsítottak, elítéltek és fogvatartottak hasonló eloszlása látható mindhárom vizsgált országban. Ez szerinte ellentmond annak, hogy statisztikai torzításról lenne szó.
Az a hiedelem is mítosz, hogy egy „Mohammedet” gyakrabban jelentenek fel, mint egy „Moritzot”. Súlyos erőszakos és szexuális bűncselekményeknél a rendőrségnek és az ügyészségnek egyébként is kötelessége nyomozni. Az sem életszerű, hogy egyes nemzeteket gyakrabban jelentenek fel, mint másokat. A Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság polgárai például eltérően felülreprezentáltak, bár a helyiek aligha tesznek köztük különbséget.
Gyakran hangzik el a szociodemográfiai magyarázat: a migránsok többnyire fiatal férfiak és bizonytalan körülmények között élnek. Urbaniok szerint azonban a fiatal nem német férfiak a fiatal belföldiekhez képest is felülreprezentáltak. A szociális helyzet sem teljes magyarázat. A vietnámiak például kevésbé bűnöznek, bár szociálisan nincsenek feltétlenül jobb helyzetben.
A kulturális háttér szerepe
Urbaniok szerint a magyarázat a kulturális háttérben keresendő. Bizonyos migrációs hátterekhez olyan tulajdonságok társulnak, amelyek gyakoribbá teszik a bűnözői hajlamot az adott csoportban. Ez nem jelenti azt, hogy az adott csoport minden tagja bűnöző.
Példaként említi az arab világ azon régióit, ahol az állam és a vallás nincs szétválasztva. Itt szélsőségesebb vallási nézetek uralkodhatnak. Szigorú elképzelések élnek a férfiasságról, a családról és a becsületről. Bizonyos régiókban az erőszak legitim eszköz a problémák megoldására.
A pszichiáter egy koszovói férfi esetét említi Svájcban, aki megölte feleségét és egy szociális hivatal vezetőjét is. Utóbbit azért, mert a férfi szerint beavatkozott a válásba. A tettes ezt a domináns pátriárka önképének megsértéseként élte meg. Ez egy „bűnözést elősegítő világnézet”, amely mélyen rögzült.
Egy másik esetben egy jól integrált koszovói család fia fenyegette halállal a lánytestvérét. A lány bűne az volt, hogy más kultúrából származó barátot választott. A Svájcban élő, vezető beosztású testvér a családi becsület védelmére hivatkozott. Urbaniok szerint ezek a kulturális minták nem tűnnek el, még a látszólagos integráció ellenére sem.
Tabuk és megoldási javaslatok
Urbanioknak nehéz volt német kiadót találnia a könyvéhez. A témát tabusítják, mert félnek a rasszista megbélyegzéstől. A kiadók tartottak az imázsvesztéstől és a botránytól. A pszichiáter ezt álszent politikai korrektségnek és „puha cenzúrának” nevezi.
Hangsúlyozza, hogy nem a migráció ellen van. Szerinte kvalifikált és irányított migrációra van szükség. A bűnöző külföldiek ártanak a legtöbbet a jól integrált honfitársaiknak. Ők maguk is gyakrabban válnak áldozattá, és őket is egy kalap alá veszik a bűnözőkkel.
Urbaniok őszinte vitát sürget a migrációról és a bűnözésről. Javasolja, hogy az általa számított bűnözési kvóták legyenek nyilvánosak. Emellett átfogó migrációs fordulatra és a menekültügyi jog reformjára van szükség.
Zéró tolerancia politikát is javasol. Aki nem integrálódik vagy nem akar integrálódni és súlyos bűncselekményt követ el, annak nyomást kell éreznie. Ez a kiutasításig vagy a kettős állampolgárok esetében az útlevél elvételéig terjedhet. Szerinte az államnak gondoskodási kötelezettsége van saját állampolgárai védelmében.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Markus Schreiber
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
