Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz.
Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Bloombergnek adott interjúban arculcsapásként értékelte
azt, hogy az Európai Bizottság a keddi javaslatával reál értelemben 24%-kal javasolja csökkenteni Magyarország, Csehország, és közel 24%-kal Lengyelország 2020 utáni kohéziós forrásait, és közben 5-8%-kal növekvő forrásokat ígért Spanyolországnak, Olaszországnak és Görögországnak is a magasabb munkanélküliségi ráta és a menekültbefogadás miatt. A magyar pénzügyminiszter szerint ez a forrásátrendezés büntetéssel ér fel a mi régiónknak, ahol sikeresen rendbe rakták az országok a saját gazdaságaikat, és le tudták szorítani a munkanélküliségi rátákat.
Amint a Bruxinfo megírta: az említett 4 milliárd eurós technikai tétel és a magyar régiók relatív jó teljesítménye miatt valójában Magyarországot 30%-os forrásvesztés érte volna el, de azért lett ez „csak” 24%-os, mert a Bizottság beépített egy belső korlátot, hogy az egyes tagállamok ennél nagyobb forrásvesztést nem szenvedhetnek el.
Nekünk is megvoltak ezek a kihívásaink, de mi tettünk erőfeszítéseket ezek kezelésére. Nem fair és indokolatlan azért büntetni a fejlődő közép-kelet-európai országokat, mert egész jól teljesítettek – jelentette ki Varga.
Utóbbi kijelentése valóban megragadja annak gyökerét, hogy a Brexit-hatás és a fenti 4 milliárd eurós technikai tételen kívül miért is van ez a jelentős forrásátrendezés a mi régiónk felől a dél-európai országok felé.
Nevezetesen arról van szó, hogy míg a mi országaink statisztikai régiói többé-kevésbé szépen fejlődtek az elmúlt 10 évben a sok EU-pénz mellett, addig a déli országokban a válság elhúzódó gazdasági-társadalmi problémákat generált, és az életszínvonal jelentősen csökkent.
Utóbbi azért lényeges, mert a felzárkóztatási pénzek elosztási képletében az eddigi 86% után még az új ciklusban is 81%-os lesz a súlya annak, hogy az egyes régiókban hogyan alakult egy főre jutó GDP-alapon mért életszínvonal. A 2007-2009-es időszak átlagához képest (ez volt a referencia a mostani ciklus pénzeinek elosztásánál) 2014-2016 közöttre (ez az új referencia) sok spanyol, olasz és görög régióban 10-20%-ponttal csökkent ez a mutató az EU27 átlagához képest. Ezzel párhuzamosan a magyar, cseh és lengyel régióknak 5-15%-pont körüli fejlődés történt meg.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
