Nyitókép: index.hu
Rózsa Dávid:
Könyvtáros, bibliográfus, statisztika-történész. 2020 márciusa óta az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója és a Magyar Statisztikai Társaság elnöke. Korábban a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgatója volt. Kutatási területei közé tartozik a kutató- és szakkönyvtárak világa a 21. században; a könyvtárak tevékenységének társadalmi hasznosulása, mérhetősége, statisztikája; a könyvtár- és a statisztikatörténet. Legutóbbi önálló kötete: Szakkönyvtár a holnap határán.
Ami a beszélgetésből kiderül:
Két évvel ezelőtt vette át az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) vezetését, így a beiktatása egybeesett a járvány kezdetével. A korlátozások mennyire nehezítették a munkájukat?
Március 16-án, hétfői napon kezdtem el a munkát az OSZK-ban, így napra pontosan egy időben a járvány kezdetével. Az volt az első dolgom, hogy jelezzem, kedden már nem nyit ki a könyvtár. Délután megszületett az országgyűlési döntés is, hogy az összes kulturális intézmény zárva marad. Az első napok, és az első hetek ennek a helyzetnek a kezelésével teltek. Néhány napra szükségünk volt, hogy a pandémiás helyzethez alkalmazkodjunk. Az OSZK egy több mint négyszáz fős intézmény.
A kinevezésemkor adott volt az infrastrukturális háttér, de minden más hiányzott. Elkészítettük az intézmény távmunka szabályzatát, a távmunka megállapodást, személyekhez kellett rendelni azokat a feladatokat, amelyeket a távmunkában végezni tudnak, s el kellett dönteni, hogy milyen módon legyen majd felügyelve.
Szerdára álltak elő a szükséges dokumentumok, majd villámgyorsan elvégeztük az előkészítő munkát. Gyorsan ment minden, csütörtöktől már távmunkában tudtak dolgozni a kollégák. Ez egy teljesen más helyzet volt, mint amire készültem. A veszélyhelyzet azóta is fennáll, igaz, most már azért jóval lazább körülmények között tudunk helyben szolgáltatni.
Az elmúlt két év nagy része alatt egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan lehetett helyben szolgáltatni. Nem voltak nagy kiállítások sem. A későbbiekben milyen kiállításokkal várják az érdeklődőket? Ezek a tárlatok virtuális térben is megtekinthetőek lesznek?
Tartottunk kiállítást már tavaly is, de nagy kiállítás valóban nem volt, mint ahogy nagy rendezvényeink sem. Tavaly ősszel volt könyvbemutató, de nagyobb közönséget rendszeresen megmozgató rendezvényből is kevés volt. Az idei évben már tudunk, tudtunk találkozni a közönségünkkel, részt tudtunk venni olyan nagy projektekben, mint a március 14-én és 15-én megvalósult nagy kiállításunk, tisztelegve a nemzeti ünnepünk előtt, vagy akár a családi nyílt nap, amikor színes programokkal vártuk az érdeklődőket. Ilyen lesz június 25-én a múzeumok éjszakája is két év kihagyás után, izgalmas lehetőségeket kínálva az érdeklődőknek.
Az OSZK utóbbi évtizedének a legnagyobb érdeklődést kiváltó legsikeresebb kiállítása 2018-2019-ben a Corvina kiállítás volt. A kiállítás egy efemer műfaj, fizikailag egy-egy időszaki kiállítás néhány hónapig tekinthető meg. Nagyon fontos műfaj a kiállítási katalógus, de az sem adja át a tárlatnak a hangulatát, miliőjét. A digitális technológia itt is nyújt megoldást, a Corvina kiállítás erre nagyon jó példa, ugyanis ennek a 3D változata megtekinthető. Körbefotózták a kiállítást, és ez a Bibliotheca Corvina Virtualis honlapján elérhető, megtekinthető. Tehát, aki lemaradt annak idején a kiállításról, az online térben visszatud kapni valamit az aurájából.
Azt tervezzük, hogy az ősszel megnyíló állandó kiállításunkról is készülni fog majd egy virtuális verzió, amelynek a segítségével be lehet járni majd a tereket. Tavaly ősszel a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából vendégül láttunk egy kiállítást, Vladimir Ghika képzőművészeti alkotásait, tevékenységét mutatta be, majd pedig az Európa ege alatt. Szemelvények a 16–19. századi magyarságképből című időszaki kamarakiállítás volt megtekinthető. A márciusban megnyílt két kiállításunkon először tartózkodott egy térben a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal eredeti kézirata. Akik később jöttek el hozzánk, ennek a nemes másolatait tekinthették meg.
Arról beszél ez a kiállítás, hogy hogyan válik e három vers nemzeti imádságunkká, illetve olyan klasszikussá, amelyet mindenki, aki magyar anyanyelvű, ismer. Ez a három vers lesz az, amelyek köré szervezni fogjuk majd az OSZK történetének első állandó kiállítását, amelyik esszenciát fog adni a magyar művelődéstörténet nálunk őrzött évszázadaiból. Ezer év írásbeliségét fogja meghívni a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal. Ennek a kiállításnak az előkészítése már zajlik, s reményeink szerint november végén az alapító ünnepünkön, a 220. születésnapunk alkalmából bemutatjuk a nagyközönségnek.
Milyen iramban folyik az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött értékek digitalizációja?
A háttérmunkák, a digitális tartalom szolgáltatási munkák elég nagy elánnal folytak a pandémia és a távmunka időszakában is. Számos új tartalomszolgáltatással jelentkeztünk, a kollégák a katalogizáló munkát otthonról is tudták végezni. Elindítottuk a webarchiválási folyamatot is 2021 elején. A háttérmunkák a nagyközönség számára kevésbé látványosak, a könyvtár működése szempontjából viszont nagyon fontos feladatok valósultak meg. 2017-ben indult, és 2021 december 31-én zárult le egy infrastrukturális projekt, az úgynevezett Országos Könyvtári Rendszer projekt.
A 10 milliárd forint összköltségvetésű projektet a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel közösen bonyolította le az OSZK. Ennek köszönhetően kiépült egy olyan háttérinfrastuktúra, amely lehetővé teszi, hogy a következő években keletkező tartalmakat biztonságosan és korszerű módon tudjuk szolgáltatni, illetve azt is lehetővé teszi, hogy ide költöztethessük az OSZK összes szolgáltatását. Az épület nyolcadik emeletén létrejött Közép-Európa egyik legnagyobb digitalizáló központja. Ahhoz, hogy hasonlót lássunk, Münchenig kell elutazni. Itt kialakult egy olyan géppark, amelynek a segítségével mindenféle dokumentumtípust digitalizálni tud az OSZK. A legkorszerűbb gép tavaly év végén érkezett, ez egy robotszkenner. Egy vákuumtechnológiával működő robotszkenner, a kifejezetten érzékeny dokumentumok digitalizálására.
Ami legalább ennyire fontos, hogy a 2022-es év elejére állt össze az a workflow, amely lehetővé teszi, hogy optimálisan tudjuk kihasználni ezt a gépparkot. Az OSZK-nak lényegében húsz évig problémát okozott, hogy bár voltak eszközei, az ipari léptékű termelés nem tudott megvalósulni. Keveset digitalizáltunk ahhoz képest, hogy milyen eszközök álltak a rendelkezésünkre. Mert nem volt meg a munka szervezési háttere, nem voltak meg a megfelelő folyamatok, és nem volt megfelelő kultúra sem hozzá.
Mennyi idő kellett ahhoz, hogy összerakják a rendszert a digitalizáláshoz?
Bő másfél évbe telt, míg összeraktuk a rendszert úgy, hogy ma a digitalizáló központban a kollégák 40-50 ezer oldalt d0igitalizálnak egy nap. Ez iszonyatosan nagy mennyiség. Ez a termelési láb, a rengeteg tartalmat oda is tudjuk adni a használóknak. Alapvetően két lehetőségünk van, egyik a házon belüli szolgáltatás. Szerzői jogi okokból nem tudunk mindent szolgáltatni, ez érvényes a webaratással, webarchiválással lementett tartalmakra, és a digitalizálás útján előálló tartalmakra is. A másik lehetőség pedig az online közzététel.
Az elmúlt két évben egy sor tartalomszolgáltatást indítottunk, térképeket, röplapokat, grafikus plakátokat, metszeteket, gramofonlemezeket, kéziratokat. Babits kéziratokat tettünk elérhetővé az interneten, ez a manufakturális lába a tartalomszolgáltatásunknak, ugyanakkor iszonyatos mennyiségben állítja elő a digitalizáló központunk a tartalmakat.
A következő hónapoknak a feladata lesz, hogy ezt hasonló sebességgel tegyük elérhetővé a felhasználók számára is. Ezen a téren idén is áttörést várok. Mindezt a Magyar Elektronikus Könyvtárnak a keretein belül, amely az OSZK-nak a legismertebb márkája.
Lezárásra került az Irodalomtudományi – Történettudományi – Hírlaptári kézikönyvtár, mint a könyvtár legnagyobb szakgyűjteményi egységei. Mikor tudják ismét használatba venni a kutatók?
Szerettük volna elérni, hogy az OSZK újra olyan nyitvatartással tudjon üzemelni, mint sok-sok évvel ezelőtt. Első feladat az volt, hogy térjen vissza a hétfőtől szombatig tartó, illetve az estig tartó nyitvatartás. Április elsejéig tudtuk visszavezetni. Meg kellett újítani a beléptető rendszerünket, lecseréltük a korábbi ruhatárat öltözőszekrényekre, modernizáltuk a belépőkártyákat is, ugyanis mindez előfeltétele volt annak, hogy hosszabb nyitvatartásunk lehessen.
A következő lépés az lesz, hogy ésszerűsíteni fogjuk az OSZK-nak az olvasótermi rendszerét. Két nagy és sok kisebb olvasóteremből állnak az olvasói termeink, a kihasználtsága és a használati módja is más, mint 37 évvel ezelőtt, amikor ideköltözött a nemzeti könyvtár, a Budavári Palotába. Nyilvánvalóan a látogatói létszámhoz kell alakítanunk, hogy mely termeket milyen funkcióval működtetjük tovább. Egyszerre, egyidejűleg nem működik, hogy több nagy olvasótermet is nyitva tartsunk azért, hogy 10-15 ember üljön bennük. A következő lépés az lesz, hogy ősszel újra kinyitjuk majd a történettudományi, irodalomtudományi olvasótermet.
Az úgynevezett Általános Olvasóterem a különgyűjteményeknek lesz az összevont kutatóhelye, a Történeti Fénykép- és Videótárnak pedig tavaly tavasszal hoztuk létre a dedikált kutatótermünket, ami addig hiányzott, és a kollégák irodájában kaptak helyet a kutatók. Ez lesz az a három olvasóterem, amely ősztől használható lesz, de néhány hónapos előkészítő munkát igényel. A szakolvasóknak az állományát a kutatói javaslatok figyelembevételével fogjuk átrostálni. Egyébként az OSZK teljes dokumentumállománya a hét 61 órájában kutatható.
Jelen állás szerint arról van szó, hogy a könyveket nem a szabadpolcról tudják elérni, hanem ki kell kérni, s ez némi plusz időt igényel. Ősztől viszont egy sokkal jobban fenntartható rendszerben fogunk tudni működni, négy helyett két olvasóteremben. Azért nem négyben, mert azokat felügyelni kell, és mert nem lehet olyan óraszámban nyitvatartani, mint a törzsgyűjteményt. A különgyűjteményi olvasótermünk már most hosszabb időtartamban várja a látogatókat, mint bármikor korábban.
(folytatjuk)
Nagy Erika
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
