Nem igaz például, hogy ha hét közben nem tudunk eleget aludni, majd hétvégén bepótolhatjuk a hiányt, vagy hogy mindenkinek napi 8 óra alvásra van szüksége. Melyek azok a tévhitek, amiknek még nem szabad bedőlni?
A rendszeres és pihentető alvás létfontosságú az egészségünk, a fizikai és a mentális állapotunk szempontjából is. Nem véletlen, hogy az alvás gyakori beszédtéma szinte minden családi, baráti társaságban – és ezzel együtt számos tévhit is kering az alvással kapcsolatban Dr. Neil Stanley alvásszakértő szerint. A szakember a leggyakoribbakat cáfolja meg a Healthista cikkében.
Az alvással kapcsolatban fontos tudni, hogy az alvásidőre vonatkozóan nincsenek kőbe vésett szabályok, mivel az egyes emberek szükségletei nagyban függnek a genetikájuktól, életkoruktól, életmódjuktól, nemüktől. Éppen ezért, ha nem tudunk nyolc órát aludni egyben, hanem általában csak hetet szoktunk, de ez alatt ki tudjuk magunkat pihenni, nincs miért aggódnunk. Az is teljesen normális lehet, ha valakinek ehhez napi kilenc órára van szüksége – írja a Házipatika.com.
Egyeseknek alapjáraton kisebb az alvásigénye, mint másoknak, ez tény, de mivel ez nagymértékben múlik a genetikán, nem lehet a szervezetet arra tréningezni, hogy kevesebb alvással is megfelelően funkcionáljon. Ha valamiért egy ideig nem tudunk annyit aludni, mint amennyit szoktunk, illetve amennyire szükségünk van, akkor is át fogjuk vészelni a napokat, de érezhetően energiaszegényebbek, gyengébbek, fáradékonyabbak és ingerlékenyebbek leszünk. Romlani fog a munkahelyi teljesítményünk, nem marad energiánk mozogni, és hosszú távon a fizikai és mentális egészségünk is meg fogja sínyleni az alváshiányt.
Van, aki úgy alszik jobban, ha a párja karnyújtásnyira van tőle, és hallja a szuszogását, és van, aki úgy tud igazán jól pihenni, ha nem osztozik az ágyon senkivel. Mindkettő teljesen normális és természetes, és önmagában semmit nem árul el a két ember kapcsolatának minőségéről. Ugyanakkor ha valaki nem piheni ki magát éjszakánként, és a fáradtságtól, mindig ingerlékeny és fáradt, az biztosan előbb-utóbb a kapcsolatára is negatívan fog hatni.
Sajnos ez nem így működik, és jobb nem is próbálkozni vele. A szervezetünk jobban reagál arra, ha van egy bejáratott alvásrutinunk, aminek a részeként mindennap nagyjából ugyanakkor kelünk és fekszünk, legyen akár hétköznap, akár hétvége. Persze néha alakulhat úgy, hogy ez nem sikerül, de a hétvégi „alvásbepótlás” hosszú távon egész biztosan nem fog működni.
Tény, hogy az alvással töltött órák első harmadában történik a mélyalvási szakasz, amely során a regenerációs folyamatok nagy része végbemegy. Ugyanakkor ez nincs ennyire szigorúan időhöz kötve. Ez a mondás inkább az alvás minőségére vonatkozik, nem az időzítésre, hiszen nem csak az tudja kipihenni magát, aki már órákkal éjfél előtt lefekszik.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
