Ez nem lesz könnyű: kvótát vezetnének be a Bostoni Szimfonikusoknál, hogy ne csak fehér férfiak zeneműveit játsszák

Ez nem lesz könnyű: kvótát vezetnének be a Bostoni Szimfonikusoknál, hogy ne csak fehér férfiak zeneműveit játsszák

Határozott hangú nyílt levélben szólították fel a világ egyik leghíresebb zenekarát, a Bostoni Szimfonikusokat a városban és környékén élő zenészek, hogy ne kizárólag "fehér férfiak" zenéjét játsszák ezentúl. Egyenesen kvótákat is felállítanának: a Boston Globe-ban közzétett követelésük szerint azt akarják, hogy már a kész, idei évad programját is változtassák meg, és a tervezett egy női zeneszerző helyett legalább öt, színes vagy női zeneszerző művét játssza a zenekar. Jövőre pedig 20%-os kvóta legyen. Azaz, a zeneművek ötödét ne fehér férfi zeneszerző írja. Ezt követelik. Vagyis, a komolyzene világában is megjelent a "politikai korrektség" őrülete.

Politikai korrektség ide vagy oda, objektív tény, hogy kevés a korszakos, nem fehér férfi zeneszerző. Igaz, mondjuk Clara Schumann gyönyörű dalokat írt, de nem biztos, hogy a Harvard vagy a Berklee zenei funkcionáriusainak kellene diktálni, hogy egy tőlük független zenekar milyen zeneműveket mutasson be. Vagy a követelést megfogalmazó hegedűsnek, Shaw Pong Liunak.

Normális esetben a tiltakozók két dolgot tehetnének: vagy nem támogatják a zenekart adományokkal (már amennyiben egyáltalán támogatják, mert ez nem egyértelmű), vagy nem hallgatják meg a koncerteket. A nyílt levél viszont nevetségesnek tűnik, kérdés persze, hogy lesz-e hatása. Nem lehet kizárni, hogy igen.

Hírdetés

A Bostoni Szimfonikusok egyelőre nem válaszolt, legalábbis mostanáig nem ijedt meg. Ami biztos: ez az a zenekar, amelyik a második világháború idején megrendelte Bartók Bélától a huszadik század egyik legcsodálatosabb zeneművét, a Concertót. De a világhírű zenekar az elmúlt közel másfél évszázadban olyan zeneszerzőktől is kért darabot, mint Sztravinszkij, Prokofjev, Hindemith vagy éppen Ravel. Azaz, így gondolkodtak a művészet szabadságáról.

A Bostoni Szimfonikusokat – mások mellett – Szergej Alekszandrovics Kuszevickij, Ozava Szeidzsi és James Levine vezette, néhány éve pedig a litván zseni, a még mindig csak 39 éves Andris Nelsons irányítja.

Eddig valamennyien szabadon dolgozhattak, kvóták nélkül. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a felsorolt zenekari vezetők közül csak Andris Nelsons illik a fehér férfi kategóriájába, lehet, hogy pont ez bántja egyesek vájt helyett inkább méretes fülét.

(Origó nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »