Az elmúlt hetekben az Amerikai Egyesült Államok haditengerészete négy, feltételezhetően kábítószert csempésző hajót süllyesztett el a Karib-tengeren – a legénységgel együtt. Az incidensekben összesen 21 feltételezett csempész vesztette életét. Az eset vitákat váltott ki, mivel a megölt személyek más államok polgárai voltak, akiket bírósági ítélet nélkül öltek meg. Donald Trump elnök azzal indokolta a lépéseket, hogy az USA „nem állami fegyveres konfliktusban” áll a drogkartellekkel.
„Fegyveres konfliktus” és „törvénytelen harcosok”
Az amerikai kormány a Kongresszusnak küldött bizalmas értesítésben fejtette ki jogi álláspontját. Eszerint az elnök a kábítószer-kereskedő kartelleket „nem állami fegyveres csoportoknak” minősítette, amelyek cselekedetei „fegyveres támadást jelentenek az Egyesült Államok ellen”. A gyanúsított csempészeket pedig „törvénytelen harcosoknak” nevezte. Ez a jogi besorolás feljogosítja a hadsereget arra, hogy a kartellek tagjait megölje, még akkor is, ha azok nem jelentenek közvetlen fenyegetést.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint az egyik támadás nemzetközi vizeken történt Venezuela partjainál. Kijelentette, hogy a hírszerzés „kétségtelenül megerősítette”, hogy a hajó kábítószert szállított, és a fedélzeten tartózkodók „narkoterroristák” voltak. A Trump-adminisztráció azzal érvel, hogy évente amerikaiak tízezrei halnak meg kábítószer-túladagolásban.
Jogi aggályok és bizonyítékok hiánya
Számos nemzetközi jogi szakértő megkérdőjelezte az amerikai kormány érvelését. Szerintük egy veszélyes termék, mint a kábítószer árusítása, jogilag nem minősül fegyveres támadásnak. A kormány a Kongresszus kérése ellenére sem mutatott be nyilvános bizonyítékokat arra, hogy az elsüllyesztett csónakok valóban drogot csempésztek volna. A Kongresszusnak küldött értesítés nem nevezte meg konkrétan azokat a kartelleket, amelyekkel az USA állítólag konfliktusban áll.
A venezuelai belügyminiszter tagadta a vádakat, mondván, a vizsgálataik szerint az eltűnt személyek nem voltak drogkereskedők. Kritikusok rámutatnak, hogy az amerikai droghalálozások többségét a fentanil okozza, ami főként Mexikóból származik. Ezzel szemben Venezuela elsősorban a Kolumbiából és Peruból származó kokain tranzitországa.
Inváziós félelmek és katonai realitások
Az események nyomán felerősödtek a találgatások egy esetleges venezuelai amerikai katonai beavatkozásról. A caracasi rezsim mozgósította a milíciákat egy invázió visszaverésére. A térségben állomásozó amerikai erők azonban nem elegendőek egy ilyen nagyszabású hadművelethez. Az USA jelenleg nyolc hajóval, egy tengeralattjáróval és 4500 katonával rendelkezik a Karib-térségben.
Összehasonlításképpen, a 2003-as iraki invázió első szakaszában több mint 160 000 katona vett részt. Bár az amerikai elnök nem zárta ki a szárazföldi csapatok bevetésének lehetőségét, egyelőre nem támogat egy inváziót a Maduro-rezsim megdöntésére. Az amerikai közvélemény többsége szintén ellenzi a katonai beavatkozást Venezuelában.
Növekvő feszültség a térségben
A helyzetet bonyolítja, hogy az Egyesült Államok 2020 óta eljárást folytat Nicolás Maduro venezuelai elnök ellen kábítószer-kereskedelem vádjával, és 50 millió dolláros nyomravezetői díjat tűzött ki a letartóztatásáért. Az amerikai kormány a Maduro-rezsimet „narkoterrorista rezsimnek” tekinti. A feszültség tapintható: az egyik csónak elsüllyesztése után venezuelai vadászgépek köröztek az amerikai flotta felett. Trump elnök figyelmeztetett, hogy ha az amerikaiakat veszélyes helyzetbe hozzák, a gépeket lelövik.
Körkép.sk, NYTimes.com, BBC
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Jesus Vargas/A Képen Nicholas Maduro venezuelai elnök éppen azt magyarázza, hogy az USA-ba menő kábítószerszállítmányok mindössze 5 százaléka halad át a Karib-tengeren, miközben 87 százaléka a kontinens nyugati partjai felől jut el az Egyesült Államokba.
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
