Az elmúlt hónapokban egyre több hír szólt arról, hogy az ukrán dróntámadások súlyos csapást mértek az orosz olajfinomító-kapacitásra, egyes jelentések szerint akár 38%-os kiesést is okozva. Független energetikai elemzők szerint azonban ez a szám félrevezető lehet. A valós helyzet ennél jóval árnyaltabb, és a tényleges termeléscsökkenés valószínűleg kisebb, bár így is érezhető Moszkva számára – írja az bne Intellinews régiós hírportál.
A probléma gyökere a kapacitás és a tényleges termelés összekeverése. Oroszország névleges finomítói kapacitása évi 327 millió tonna, és az augusztusban és szeptemberben eltalált 16 létesítmény ennek valóban a 38%-át teszi ki. Az ország azonban jellemzően csak 270 millió tonna kőolajat dolgoz fel évente, ami azt jelenti, hogy kapacitásának legalább 22%-a folyamatosan kihasználatlanul áll.
A valós károk és a gyors helyreállítás
A helyzet értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a támadások ritkán okoznak teljes pusztulást. A szovjet-korszakból örökölt finomítók jelentős részét ellenállóbbá tették a hidegháború alatt. A jelenlegi ukrán drónok még nem rendelkeznek elegendő robbanóerővel egy teljes komplexum megsemmisítéséhez.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb megtámadott üzem részlegesen tovább működik. A helyreállítás is viszonylag gyors, gyakran csak heteket vesz igénybe. A volgográdi finomító például egy sorozatos dróntámadás után 11 napon belül újra teljes kapacitással üzemelt.
Ennek ellenére a kiesés valós, amit jelez, hogy az orosz kormány az év végéig meghosszabbította a benzin exporttilalmát, és korlátozásokat vezetett be a gázolaj kivitelére is. A statisztikák is visszaesést mutatnak: a benzin termelése például 10%-kal csökkent. Ez azonban messze elmarad a 38%-os kapacitásvesztésből adódó drámai forgatókönyvtől.
Szergej Vakulenko energetikai elemző szerint az orosz finomítók helyzete olyan, mint egy emberé, akit folyamatosan ütlegelnek: egyetlen ütés nem öli meg, de idővel teljesen kimerül. A valódi veszélyt az ukrán drónok fejlődése jelenti, amelyek egyre messzebbre jutnak, nagyobb töltetet hordoznak és sűrűbben csapnak le. A kérdés az, hogy Kijev képes lesz-e fokozni a nyomást, és Moszkva meddig tudja elnyelni a folyamatosan érkező csapásokat.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Governor of Bryansk Region Alexander Bogomaz telegram channel AV BogomaZ via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
