A uniós vezetők lemondtak az éghajlati ügyekben való karakteres kiállásról. Az érintett diplomaták szerint az Európai Uniót már nem lehet rávenni arra, hogy olyan elszántsággal foglalkozzon klímaügyekkel, mint amikor még a szakpolitika kiszolgálta az EU geopolitikai érdekeit. Ebből Kína profitál.
A 2019-es európai parlamenti választásokon az EU jogilag elköteleződött amellett, hogy 2050-ig eléri a zéró kibocsátást. Azóta lényegi előrelépés nem történt, mivel az EU-tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy milyen gyorsan kell ezt kivitelezni. A tagállamok tehát az év nagy részében az európai jogról és a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény által előírt új éghajlati célokról vitatkoztak, azonban döntésre nem jutottak, az ENSZ által adott határidőket pedig figyelmen kívül hagyták.
Szerdán az ENSZ-csúcsra Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így csak ígéretekről tud majd beszélni. Az Unió tétlensége csalódást okoz majd, különösen azoknak, akik azt remélték, hogy az EU képes kitölten az űrt, amit Donald Trump az Egyesült Államok Klímaegyezményből való kilépéstetésével okozott.
„Itt az ideje, hogy a szavakat tettek kövessék, és a vezetők valóban tevékeny szerepet vállaljanak ebben a rendkívül összetett geopolitikai helyzetben”
– türelmetlenkedett a Politiconak Ilana Seid, az óceániai Palau nagykövete, aki egy 39 országból álló tárgyalócsoportot képvisel. Az általa képviselt országokat közvetlenül fenyegeti a tengerszint emelkedése és a korallzátonyok pusztulása.
Euronews
Nyitókép: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
