Amerika 2001 szeptember 11. után polgárai megvédésének értelmében felülírta még az emberi jogokat is – fogalmazott az alkotmányjogász az M1 esti műsorában. Ifj. Lomnici Zoltán szerint el kellene dönteni, hogy Európa is megteszi-e ezt a polgáraiért vagy sem, ugyanis az unió szabályozása és a nemzetközi egyezmények ezt jelenleg nem engedik meg.
Három éve rohamozták meg a migránsok a magyar határt. Az évforduló kapcsán arra figyelmeztetik Magyarországot a szakemberek, hogy a legújabb brüsszeli terv szerint elvennék Magyarországtól a határőrizet jogát, amely lényegében a 3 évvel ezelőttihez hasonló helyzetet jelentene – hangzott el az M1 Ma este című műsorában.
Ifjabb Lomnici Zoltán érhetetlennek nevezte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is érdeklődött az eljárás iránt – az amerikai külügy konkrétan aggodalmát fejezte ki az elsőfokú ítélet miatt 2016-ban – noha annak lefolytatása – mint az alkotmányjogász mondta – a magyar bíróság dolga.
Nem szólhatnak bele a független magyar igazságszolgáltatásba
„Az eljárás Magyarországon történik, így tehát ez egy független magyar eljárás, amelyhez sem az EP-nek, sem az amerikai külügynek nincs semmi köze” – szögezte le, hozzátéve, hogy a fő kérdés az, hogy hogyan lehetséges, hogy már másodszor szólnak bele a független magyar igazságszolgáltatás döntéshozatali mechanizmusába. Gyarmati István megjegyezte, hogy előfordul, hogy a politikusok véleményt mondanak bírósági eljárásról, amit a szakértő szerint nagyon helytelenül tesznek, mert a bíróságokat ki kellene hagyni a bel-és külpolitikai csatározásokból, még akkor is, ha ez hozzátartozik manapság a politikához. Hozzátette, hagyni kell a bíróságot, hogy meghozza a döntését.
Európa eldönthetné, hogy megvédi-e az állampolgárait
Ifj. Lomnici Zoltán arról is beszélt, hogy jogalkotási fronton 2015 óta rendkívül csekély eredmény történt ahhoz képest, hogy mi történt Amerikában 2001. szeptember 11. után. Hozzátette, utóbbi események után Amerikában olyan jogi normákat hoztak, amelyek a büntetőjogi kereteket szétfeszítették, és az állam a polgárai megvédésének értelmében felülírta még az emberi jogokat is. Megjegyezte, el kellene dönteni, hogy Európa is megteszi-e ezt vagy sem, ugyanis az unió szabályozása ezt jelenleg nem engedi meg, és azok a nemzetközi egyezmények sem, amelyek az unióra vonatkoznak.
„Magyarán, hogy a saját „embereiket” ezek a közösségek, amit nevezzünk leegyszerűsítve Európai Uniónak, ez a vezetés meg tudja-e védeni. Az Egyesült Államok akkor hozott egy döntést, és azt mondta, hogy – bár lehet, hogy hátborzongatónak tűnik –, de mégis az a valóság, hogy például ellenséges fegyveresként kell kezelnünk mindenkit, aki veszélyt jelent az Amerikai Egyesült Államokra, vagy annak polgáraira ” – részletezte, hozzátéve, hogy teljesen más filozófiát vezettek be akkor, mint ami az unióban jelenleg érvényes.
Arra a felvetésre, hogy mivel 28 önálló szuverén tagállam alkotja az uniót, nehezebb ilyen intézkedéseket meghozni, Gyarmati István úgy reagált: a francia belső szabályozása bizonyos szempontból szigorúbb, mint az amerikai Patriot Act, de amikor ez nemzetközi színtérre kerül, és az unión belül kell megegyezni, ez sokkal nehezebb, hiszen vannak, akik ezzel nem értenek egyet. Hozzátette, vannak országok, akik rákényszerülnek arra, hogy ne az uniós szabályokat alkalmazzák saját védelmükben egészen addig, amíg meg nem hozzák az uniós szabályokat.
„Mi már évek óta mondjuk, hogy a vitának nem arról kellene szólnia, hogy az egész menekültügy az uniós szabályozás vagy nemzeti szabályozás alá tartozik, hanem inkább megbeszélni, hogy melyek azok a részkérdések, amelyek nemzeti szabályozással oldhatók meg, mi az, ami uniós szabályozással, és ezt hogyan lehet egymással összeegyeztetni” – szögezte le.
Jöhet egy racionálisabb eljárás
Rávilágított arra is, hogy elég határozottan elmozdulóban vannak az álláspontok, hiszen sok állam politikájában következett be változás, amely alapján elképzelhető, hogy lehetséges lesz egy racionálisabb eljárásnak a megvalósítása.
Ifj. Lomnici Zoltán erre úgy reagált: érdekesnek tartotta Angela Merkel beszédét, amelyet a Sargentini-jelentés elfogadása után mondott, amely szerint az illegális migrációt legálissá kell tenni és meg kell oldani azt a problémát, amelyet úgy tűnik, hogy néhány tagállam megakadályoz. „Minden, ami az elmúlt három évben történt, ennek a kettősségnek a mentén alakul, hiszen az vitathatatlan, hogy Svédországtól kezdve Ausztrián át, Olaszországon át, Spanyolországban a migráció a top három témában mindig benne van, akár a közélet témáit, akár a választásokat nézzük” – részletezte.
Példának hozta, hogy megpróbálják visszaszorítani a bevándorlásellenes politikusok számát, így Németországban is napok óta az tematizálja a közéletet, hogy elmozdítsák-e a helyéről az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét vagy sem, aki Horst Seehofer embere, amely meggyengítheti a politikus pozícióját is. „Kicsit úgy érzem, hogy most az elkövetkező hónapokban nagyon sok ilyen személyi kérdés fog még előkerülni, és megpróbálják majd visszaszorítani a bevándorlásellenes politikusokat” – magyarázta.
A Frontex megvédi Európa határait?
A Frontex megerősítéséről Gyarmati István úgy vélekedett: „Nagyon helyes, csak felmerül itt néhány kérdés. Tízezer emberrel Európa határait nem lehet megvédeni. Hogyha valaki azt gondolja, hogy a Frontex meg fogja védeni Európa határait, hát bocsánatot kérek, nem fogja” – szögezte.
Úgy vélekedett továbbá, hogy lehetetlenség tízezer embert elhozni a munkahelyéről. „A katonákat el lehet hozni, mert ők gyakorlatoznak, legfeljebb üres a laktanya, de a rendőrt nem lehet elhozni, azt ki kell képezni, pénz kell hozzá, és egyelőre jogi keretek sincsenek erre” – magyarázta a professzor.
Ifj. Lomnici Zoltán ehhez annyit fűzött hozzá: az idő rövidsége miatt valószínűleg még kiképezni sem tudnák a rendőröket, nemhogy a jogi kereteket létrehozni. „Az ötlet szépen hangzik, de nagyon nehezen megvalósítható”
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
