Emelkedett az Európai Unióba vetett bizalmunk, a saját kormányunk iránt táplált bizalom azonban csökkent augusztus óta – derül ki az Eurobarométer legújabb felméréséből.
Szlovákia lakosainak fele megbízik az EU-ban, legutóbb tíz éve mértek ilyen magas arányt. Tavaly augusztusban Szlovákiában a megkérdezettek 45%-a válaszolta, hogy megbízik az Európai Unióban és annak intézményeiben. Utoljára 2011-ben mértek 50 százalék feletti arányt, akkor a válaszadók 60%-a bízott az EU-ban. Iveta Radičová kormányfő viszont 2011-ben összekötötte az európai mentőcsomagról szóló szavazást a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással, mely következtében a kormány októberben elbukott, s ezzel az EU-ba vetett bizalom is megrendült – egy hónap alatt 12%-ot zuhant az unió hazai támogatottsága.
Radovan Geist politikai elemző, az Euractiv hírportál vezetője hangsúlyozta, hosszú távú trendről van szó, Szlovákiában az emberek már egy ideje jobban bíznak az EU-s intézményekben, mint az állami szervekben. Figyelemre méltó azonban a tendencia alakulása – annak ellenére, hogy Szlovákiában az uniós átlagnál magasabb támogatást élvez az EU, ez az arány fokozatosan csökkent az utóbbi években. A szakértő szerint fontos, hogy a hazai fősodorbeli politikai pártok, amelyek egyébként azt állítják magukról, hogy támogatják az európai integrációt, ne használjanak féligazságokon alapuló euroszkeptikus kritikát az EU-s intézményekkel szemben.
Az idei számok azt mutatják, hogy míg az európaiak közel fele (49%) bízik az EU-ban, addig a nemzeti kormányokba és parlamentekbe vetett bizalom mindössze a 35-36 százalékot éri el. A felmérés szerint 23 tagállamban emelkedett az uniós intézmények iránti bizalom szintje. Portugáliában állapították meg a legnagyobb növekedést, tavaly nyár óta 22%-kal lett magasabb az adott mutató. Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy az ország most tölti be az Európai Unió Tanácsának fél évre szóló soros elnökségét, Portugália júliusban adja át a stafétát Szlovéniának. Ellentétes trend mindössze három tagállamban figyelhető meg, Lengyelországban 6 százalékpontos visszaesésről árulkodnak az adatok. Az Európai Bizottság többször bírálta a lengyel kormányt, az uniós szervek elsősorban a kabinet igazságügyi reformját illették kritikával. A jogállamiság védelmével kapcsolatban felmerülő problémák miatt a lengyeleknek már az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága előtt is magyarázkodniuk kellett, amely végül döntésében kimondta, az igazságügyi törvény módosításai sérthetik az uniós jogot.
A hazai adatok szerint a többség úgy véli, az EU legfőbb problémái közé tartozik az egészségügy, a gazdaság, a tagállamok költségvetése és a migráció. Míg a klímaváltozást csupán a válaszadók 16%-a jelölte fontos kihívásnak, addig a migrációt 21 százalékuk említette. Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter néhány bapja ismertette a migrációról szóló 2020-as jelentést, melyből kiderült, a koronavírus-járvány a migrációt is megfékezte, uniós szinten 35%-kal esett vissza a beadott menedékkérelmek száma. Szlovákiában 282 kérvényből mindössze tizenegyet hagytak jóvá. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai közül Szlovákiában a legkisebb a külföldi dolgozók aránya, mindössze 2,7%, ezek egyharmadát ukránok alkotják.
„A migráció problémája teljesen fel van fújva. Ellenzéki és koalíciós politikai szereplők által egyaránt rendszeresen felkapott téma, amellyel a gyakran álhíreket terjesztő információs források is visszaélnek. A migránsoktól való félelem nincs alátámasztva semmivel, amit az elmúlt időszakban megtapasztaltunk, viszont mélyen be van rögződve a köztudatba” – fejtette ki lapunknak Geist. Hozzátette, a klímaváltozás következményeit egyre többen tudatosítják hazánkban, a politikusok körében azonban továbbra se tartozik a gyakran vitatott kérdések közé. „A klímaváltozás nem közvetlen fenyegetésként van tálalva, ami veszélyt jelent a megszokott életmódunk, életszínvonalunk és civilizációnk, vagy akár a biztonságunk szempontjából. Ha észre is vesszük, nem tartjuk égető problémának” – fogalmazott az elemző.
A válaszadók 82%-a rossznak tartja az ország gazdasági helyzetét, ez az arány jócskán meghaladja a 69%-os uniós átlagot. A kormány koronavírus elleni óvintézkedéseivel a megkérdezettek háromnegyede nem ért egyet, ebből a szempontból a vizsgált országok közül a lista végén helyezkedik el Szlovákia. A járványellenes intézkedéseket csak a csehek (76%) és a lettek (79%) értékelték nálunk rosszabbul. A megkérdezettek több mint fele úgy véli, Szlovákiában akár 2023-ig is eltarthat, míg helyreáll a gazdaság, 14 százalékuk viszont úgy érzi, soha nem fogunk teljesen kilábalni a koronavírus-járvány okozta válságból.
A magyarországi adatokat tekintve a lakosok 39%-a bízik, 56%-a pedig inkább nem bízik az Orbán-kormányban. A tavalyi számokhoz képest a bizalom 7%-kal csökkent, annak hiánya pedig 8%-kal emelkedett. A bizalomvesztés nem kerülte el a magyar parlamentet sem. Az EU-ban viszont az uniós átlagnál jobban bíznak, ez az érték elérte az 59%-ot, ami az augusztusi adatokhoz képest 6%-os növekedést jelent. Magyarországon egy év múlva esedékes a parlamenti választás.
Geist érdeklődésünkre elmondta, Orbán Viktor kormányának problémája van az intézmények demokratikus működésével, a jogállamisággal, miközben igyekszik ellehetetleníteni a civil társadalom és a tudományos intézetek, illetve a független média működését, így a demokratikus legitimitása alacsonyabb. Szerinte Orbán a múltban többször hangsúlyozta, hogy az ő vezetésének köszönhetően Magyarország erősödik, gazdaságilag fejlődik, és csökken a munkanélküliség. A jelenlegi helyzetben az ellenségképpel való riogatás nem hatékony, az érzelmek felkorbácsolása sem működik úgy, mint például 2015-ben, a migrációs válság kezdetén. Épp ellenkezőleg, az embereket más gondok nyomasztják, a koronavírus-járvány következtében veszélybe került az egészségük és a megélhetésük egyaránt. Az Orbán-kormány eredményei nem rosszabbak a többi V4-es országénál, Orbán viszont arra építette kormánya sikerét, hogy a magyarok jobban élnek. „Az efféle rendszereket általában jobban megviseli egy válság, amely következtében romlik az életszínvonal és csökken az emberek biztonságérzete. A koronavírus-járvány veszélyezteti az emberek egészségét és megélhetését, ezért úgy gondolom, az ilyen kormányok számára sokkal veszélyesebbek a krízisek. Ha jól kezelik, emelkedhet ugyan a támogatottságuk, azonban ha ez nem sikerül, elveszíthetik az emberek bizalmát. Az USA-ban így járt például Donald Trump, Brazíliában említhetjük Jair Bolsonaro elnököt, akinek népszerűsége jelentősen megcsappant a kudarcot vallott járványellenes intézkedések miatt, és úgy vélem, Orbán Viktor lehet a közép-európai példa” – magyarázta Geist.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
