Esztergom lakossága szégyenletesen viselkedett 1956-ban és 1543-ban!

1543-ban Esztergom árulással került török kézre. (Forrás: Némethy Lajos:”Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézre.”)

Esztergom idegen tollakkal ékeskedik. Esztergom város honlapja hemzseg a hazugságoktól.

Esztergom honlapján valótlanságok olvashatók a Sötétkapuban 1956. október 26-án történtekről.

Esztergomnak nem kell az igazság!

Esztergomban, 1956. október 26-án a Sötét Kapuban ávósok megöltek 13 személyt, nagy részük fiatal volt. A megöltek valamennyien a buszon vagy annak a tetején ültek. A busz tetején ült Juhos László, a reális zöldek elnöke, aki állítja, hogy az első lövés a Sötét Kapuból, nem a buszról dördült el. Juhos szerint a busz vezetője összejátszott a hősi halottakat akarókkal. Juhos feltételezését arra alapozza, hogy a busz vezetője életben maradt, és buszon ülők közül csupán a busz jobb oldalán ülők kaptak halálos lövést. Juhos a busz tetején a busz vezetője felett ült.

Hírdetés

1543-ban miután Esztergom lakossága értesült arról, hogy a török sereg megérkezett Budára, Esztergomnak lakossága menekülni kezdett.

Ötven hajdú, akik a török érkezésének voltak kiküldve Nagymaros felé nem tértek vissza.

Várdai Pál, esztergomi érsek III. Pál pápától kért segítségét.

Az ostrom idején 1600 katona volt, lovas azonban nem volt köztük. Az őrség tisztán idegenekből állt: spanyolokból, olaszokból, és nemetekből. Magyar egyáltalán nem volt köztűk.

„Nem csak valószínű, hanem egészen bizonyos, hogy a Habsburg-nagyhatalom segítsége nélkül mi is a balkáni államok sorsára jutottunk volna, felszabadulásunk a XIX. század elejénél korábban nem történt volna meg, de arra az ország fele se lett volna már magyar, hanem talán csak egy negyedrésze. Világos, hogy az így történt felszabadulás után se oláhjaink, se szerbjeink, se horvátjaink nem maradtak volna nálunk (németjeink nem is igen lettek volna), hanem a szomszédos testvéreik államának részeivé váltak volna. Trianon tehát 100 évvel előbb valósult volna meg, nem is szólva gazdasági és kulturális színvonalunk balkáni voltáról.”(Pezenhoffer Antal)


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »