És mégis élünk címmel, magyarországi kormánytámogatással jelent meg a 110 évvel ezelőtt Komáromban megalakított, majd 2000-ben újraindított Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület – JKME jubileumi krónikája. A nagymúltú egyesület kettős jubileuma alkalmából, annak vezetői sajtótájékoztatón mutatták be az általuk szerkesztett, 200 oldalas ünnepi kiadványt.
Keszegh Margit egyesületi elnök elmondta:
bár a tervezett nagyszabású jubileumi ünnepségüket tavaly a világjárvány miatt nem tudták megtartani, de december 16-ra elkészült, és fél évig a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli részlegén volt látható az Újra élünk! – a komáromi Jókai Egyesület jubileuma (2000 – 2020) című emlékkiállításuk, amelyet a Duna Menti Múzeummal közösen, Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Nyitra Megyei Önkormányzat anyagi támogatásával rendeztek.
A sajátos időutazás a négy kurátornak: Keszegh Margit egyesületi elnöknek és helyettesének, Kustyán Ilonának, valamint Vanya Péter és Galo Vilmos történésznek, s nem utolsó sorban Csütörtöky József múzeumigazgatónak volt köszönhető.
Majd beszélt az egyesület megalakulásának 1886-1911 közti előzményeiről és az 1911. március 5-i létrejöttéről, amely helyszíne a vármegyeháza kisterme volt.
Hültl Dezső budapesti egyetemi tanár tervei alapján, Nagy Mihály komáromi építőmester irányításával, hozzávetőleg nyolc hónap alatt 1913-ban emelték a Kultúrpalota impozáns épületét, amely avatóünnepségére az év november 29-én került sor.
Az ingatlan egyesület székházául szolgált 1945-ig, amikor a csehszlovák kormány feloszlatta az áldásos munkát végző csoportosulást, a vagyona pedig az államé lett, így „némaságra ítéltettek“. Majd a patinás épületbe az 1948-ban létrehozott Duna Menti Múzeum költözött be.
Hangsúlyozta:
az egyesület újjáalakítását annak örökös tiszteletbeli elnöke, az időközben elhunyt Szénássy Zoltán helytörténész – nyugalmazott gimnáziumi tanár kezdeményezte, s azt 2000 szeptemberében hivatalosan bejegyezték a minisztériumban.
Az első elnökévé Szabó Iván vált, 2005 óta pedig Keszegh Margit látja el az elnöki feladatkört. Minderről annak megálmodója a 15. évforduló kapcsán Alapy Gyula egyesületi főtitkár, a 25. alkalmából Fülöp Zsigmond, a centenárium tiszteletére pedig Szénássy tanár úr állított össze egy-egy jubileumi kiadványt, amelyek megtekinthetők voltak a sajtótájékoztatón.
A sorozat legújabb, sok fotóval gazdagított példányában pedig a bevezető után nem csak a kiemelt, hanem a minden évben rendszeresen megtartandó rendezvényekről is olvashatunk. Mivel az említett Újra élünk!… című kiállítást a pandémia miatt a vártnál kevesebben láthatták, annak anyaga is szemrevételezhető az 500 darabban kiadott kötetben. Abban sok más mellett az egyesület által Komáromban elhelyezett több emléktábla (Egressy Béni, Kossuth Lajos, Szinnyei József, aradi és komáromi vértanúk, illetve Szent István király emlékoszlopa, Alapy Gyula, Beöthy Zsolt, Damjanich János) fotója és a Jókai-díj 2006. június 2-i keltezésű alapító okirata szintén megtalálható. Ezen összmagyar irodalmi díjon kívül 2003-ban a Selye János Gimnázium diákjai számára Jókai-pályadíjat is létrehoztak.
Majd a könyv nyelvi korrektúráját ugyancsak vállaló Kustyán Ilona Komárom kultúrtörténetébe helyezte be a szervezet egykori munkáját, kiemelve: a „Jókai Egyesület“ története Jókai Mór története is, hiszen az olvasóvá nevelés az írófejedelem nevéhez kötődik. Megtudtuk, hogy a JKME fénykorát a Trianon utáni évek jelentették, amikor kiteljesedhetett a szakosztályai tevékenysége. Azok közül a 2 legfontosabb a Harmos Károly festőművész által vezetett képzőművészeti s a kiváló zenei szakember, Farkas Ferenc és Polony Béla orvos által irányított zeneművészeti szakosztály volt.
Eközben az író-olvasó találkozókat, előadásokat és előadóesteket szervező irodalmi és közművelődési szakosztály is nagyon agilisnak bizonyult. Említésre méltó az egyesület 13 ezer kötetes könyvtára, amelyet a jeles helytörténész, Baranyai József vezetett.
A magyar széppróza napjának megrendezését 2018 óta minden évben Jókai születésnapjára időzítik. Az egyesület ugyancsak fontosnak tartja az aradi és komáromi vértanúk emlékezetének őrzését, valamint a Szent István napi ünnepség rendszeres megtartását. Nem feledkezett meg a Kultúrpalota centenáriumának, illetve a 2015-ös évi Jókai Mór-emlékévnek és a különféle kerek évfordulóknak a méltóképpen történő megünnepléséről sem.
Emlékesteket hívott életre Arany János, Petőfi Sándor, Illyés Gyula, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, valamint jeles helyi személyiségek, így Csík János, Dobi Géza, Szénássy Árpád meg nem élt jubileumai alkalmából. Egressy Béni emlékének ápolásához pedig a 2001 óta sorra kerülő műsoros estek is hozzájárulnak.
A Klapka-induló szerzőjével kapcsolatban még nagyobb eseménynek számított a 2019-es évi szoboravatás és az a tény, hogy a Városi Művelődési Központ felvehette Egressy nevét.
A JKME a legkisebbek lokálpatriotizmusát 2013 óta a magyar népmese napjának Kossuth téri megünneplésével erősíti (idén szeptember 30-án lesz), amely ekképp a saját tagutánpótlását is próbálja biztosítani. Ellenben fájó pontnak tartja, hogy bár Komárom egyetemi város, de a fiatalok mégsem mutatnak kellő érdeklődést a Jókai-pályázatuk (az idei jelentkezési idő október végéig tart) és a rendezvényeik iránt. Ez ügyben Szarka László egyetemi adjunktus segítségével próbálnak javulást elérni, valamint a jubileumi tárlatuk anyagát majd a magyar egyetemen is kiállítják.
Ahogy a Kultúrpalota, úgy az udvara ékének számító Jókai-szobor léte is az egyesületnek köszönhető.
Berecz Gyula (1894 – 1951) helyi szobrászművész alkotásának alapkövét 1937. június 20-án, Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök jelenlétében tették le, az avatóünnepségére pedig 1937. november 28-án került sor. Bár a szoboravatás még a csehszlovákiai magyar kisebbség összefogásának és a szlovák-magyar megbékélésnek a jelképe volt, ám 1946-ban a művet eltávolították. Csupán 1952-ben állították vissza az eredeti helyére, ahol ma is idézi Jókai Mór emlékét.
Kérdésünkre, hogy a nemrég részben felújított Erzsébet-szigeti Jókai-filagória tetőzetének javítására mikor kerül sor, az elnök elárulta: a városi önkormányzat az idei költségvetésében e célra jóváhagyott bizonyos összeget, s a közbeszerzési folyamat lezárulta után, vélhetően a jövő év első felében restaurálják azt.
Keszegh Margit Kustyán Ilona és Szénássy Tímea tördelőszerkesztő közreműködését is megköszönte. Megemlítendő, hogy a könyv borítótervét Keszegh Balázs készítette, felelős kiadója a helyi KT Könyv- és Lapkiadó Kft., nyomta a Nec arte Kft.
Mivel a jubileumi ünnepség, amelyen az egyesület tagjait és támogatóit a kötet egy-egy példányával szerették volna megajándékozni, elmaradt, ezért az érintettek az e célra félretett 100 darab kiadványból egyet-egyet szeptember 15. után ingyen vehetnek át a Jókai utcai Madách Könyvesboltban. Ezenkívül minden helyi iskola és a JKME-vel együttműködő civil szervezet is kap ajándékba tiszteletpéldányokat.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
