Ahogy azt Kijev ultimátumában megígérte, január 1-jén, helyi idő szerint reggel 7:00-kor elzárta az Oroszországból Európába menő gázszállítást. Nem sokkal később a szlovák gázvezeték-kezelő, az EUSTREAM is hivatalos bejelentésében erősítette meg, hogy a nagykaposi belépési pontnál nem érkezik már gáz.
Hogyan jutottunk idáig
Az orosz-ukrán háború ellenére még mindig érkezett orosz gáz Európába. Ennek több oka is volt. Az egyik, hogy 2022 szeptemberében felrobbant az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékszála (állítólag az ukránok voltak, valójában az USA a legvalószínűbb elkövető). Lengyelország pedig szankciókat vetett ki a rajta keresztül haladó gáztranzitra, így a Jamal gázfolyosó sem működik.
Két vezetékszál maradt: a Török Áramlat és a ukrajnai gázfolyosó. A többi vezeték ellehetetlenülésével az ukrajnai vezeték felértékelődött, jelentős alkupozíciót és anyagi bevételt biztosítva ezzel a nyugat által támogatott Ukrajnának. Becslések szerint 800 millió és 1 milliárd euró közötti bevételre tett szert Ukrajna az orosz gáztranzitból.
A háború furcsasága volt, hogy az oroszok nem lőtték szét az ukrán gázellátási pontokat, gyakorlatilag ez egy megállapodás volt arra vonatkozóan, hogy az ukrán gázinfrastruktúrát megkímélik, cserébe az ukránok lehetővé teszik a gáz Nyugatra szállítását. Hozzátesszük, hogy ez az ukránok érdeke is volt, nem csak a tranzitbevétel miatt, hanem mert jelentős gázmennyiséghez jutottak hozzá az orosz gáz visszaáramoltatásából.
2024-ben az ukrán kormány kilátásba helyezte, hogy nem fogja meghosszabbítani az Oroszország és Ukrajna közötti gáztranzitszerződést, amely december 31-én járt le. Szlovákia jelentős erőket mozgatott meg annak érdekében, hogy az ukránokat meggyőzze a tranzit folytatásáról.
Robert Fico (Smer) kormányfő felajánlotta Ukrajnának, hogy Szlovákia már az orosz-ukrán határnál megvásárolja a gázt, így Kijevnek nem kell Moszkvával tranzitszerződést kötnie, csak Szlovákiával, és így folytatódhatna a szállítás. Ukrajna elutasította ezt a lehetőséget.
Sőt, Volodimir Zelenszkij kifejezetten arrogáns stílusban esett neki Fico kormányfőnek, amiért az nyilatkozatban beszámolt az ukrán elnök Szlovákia érdekeit semmibe vevő álláspontjáról.
Szlovákiának fáj majd a legjobban
Márpedig az ukrán gáztranzit leállítása Szlovákiának lesz a legfájdalmasabb, de Európa is ráfizet, több okból is.
Brüsszel a kisujját sem mozdította az ügy érdekében, pedig Robert Fico nyílt levélben kérte erre az Európai Bizottság vezetését. Több közép-kelet-európai gázszállító és gázdisztribútor vállalat is nyílt levélben kérte Brüsszel beavatkozását. Ez azonban nyilvánvaló – lejjebb kifejtésre kerülő okok miatt – nem tett semmit. Jelenleg ott tartunk, hogy az európai gázár Zelenszkij EU-csúcson történő kirohanása óta folyamatosan emelkedik.
Nyílt propaganda megy az amerikai LNG érdekében
Ma már teljesen világos, hogy az orosz-ukrán háború fenntartása komoly amerikai gazdasági érdek. Nem csak az eladott fegyvereken keresztül, hanem a háború kapcsán kierőszakolt szankciós politikán keresztül, amely tönkretette Európa versenyképességét, és az Egyesült Államokba irányította át az európai működőtőkét – és vele a beruházásokat, munkahelyeket, innovációs képességeket.
Az elmúlt napokban elhangzott kijelentések ezt támasztják alá. Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök például azzal vádolta meg Fico kormányfőt – amiért az orosz gáz tranzitjának fenntartását szorgalmazta – hogy „ki akarja szorítani az amerikai gázt Európából”. Ez a kijelentés félig hazugság. Nem az orosz gáz szorítja ki az amerikait, hanem fordítva.
Ma Nyugat-Európa még mindig rengeteg, sőt, rekordmennyiségű orosz LNG-t vásáról (erről a múlt héten a Financial Times számolt be). Ugyanakkor az amerikai LNG, amit a méregdrága és ezért évekig piacképtelen palagázból állítanak elő, ma már az EU importjának 20 százalékát teszi ki, holott a háború előtt tizedszázalékokban volt csak mérhető a piaci részesedése.
Ezzel párhuzamosan Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is bejelentést tett, és a Financial Times fent említett cikkére alapozva kijelentette, hogy Európának ki kell tiltania az orosz LNG-t, és az amerikai LNG-re kell támaszkodnia.
Ennél világosabb gazdasági lobbitevékenységet folytatni nem lehet.
Mi lesz most Szlovákiával?
Az Ukrajna irányából érkező gáztranzit nagyjából 50 év után leállt. A káros következmények ellenére a szlovák kormány azt állítja, hogy gázhiányra nem kell számítani, mert vannak alternatívák.
Denisa Saková (HLAS) gazdasági miniszter elmondása szerint a szlovák gáztárolókban 20 százalékkal több molekulát tároltak be, mint tavaly. A legnagyobb szlovák gázbeszállító, az SPP tárolói decemberben 100 százalékos töltöttségi szinten álltak.
Az SPP ezen kívül öt nemzetközi beszállítóval áll szerződéses viszonyban az orosz gáz pótlása céljából. A cégek listája beszédes:
Körkép.sk
Nyitókép forrása: AFP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
