Harci drogokat, többek között amfetamint már a II. világháborúban is használtak; a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatótanára, Somkuti Bálint az InfoRádióban kiemelte, manapság is alkalmaznak szereket, még ha erről kevés szó esik is.
Az igazi klasszikus harci drogok megjelenésére a világháborúkig kellett várni; mint Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatótanára az InfoRádióban elmondta, a XX. századból már rendkívül jól dokumentált esetek vannak arról, hogy amfetamin tartalmú anyagokkal fokozták a harcolók koncentráló képességét, kitartását.
„Amerikai-angolszász oldalon benzedrinnek, német oldalon pervitinnek hívták a szert, ezzel
növelték a frontkatonák állóképességét, fájdalomküszöbének szintjét”
– mutatott rá Somkuti Bálint.
A vegyipar fejlődésének köszönhetően ezek a szerek (is) egyre többször és egyre több helyen jelentek meg a különböző hadseregek eszköztárában, és a repülőt vezető pilóták figyelmét, éberségét is fenn kellett tartani valamivel, valamint szabályozni a fiziológiai folyamataikat, amikor egy nap adott esetben akár 12 órát is ülniük kellett egy kis székben, a módszereket persze „nagy mértékben titkosították”.
„Extrém helyzetekben nem is inkább fizikai, mint inkább pszichikai terhelést jelent egy modern háború. Már az első világháborúban megjelent a bombasokknak nevezett poszttraumás stressz, ami súlyos problémákhoz vezetett, ezek kezelésére is kellett valamit alkalmazni. Azóta a mai napig élnek ilyen eszközökkel akár az amerikai hadseregben is, vadászpilótáknál, különleges műveleti katonáknál, egyéb, rendkívül felkészült specialistáknál” – fejtegette.
Szerinte a stresszhelyzetekben azok oldására „könnyű drogokat igyekeznek alkalmazni”,
Az izraeli háborúban megölt Hamász-fegyvereseknél captagontablettákat találtak, erről is elmondta a véleményét. „Egy ilyen öngyilkos bevetésben, mint amilyenbe a Hamász-harcosok indultak, rendkívül hasznos megoldás volt, de itt most tegyünk félre minden törvényi vagy erkölcsi megfontolást; ami egy öngyilkos merénylő testének megacélozásához vezet, bármilyen eszköz igénybe vehető. Nagyon fontos ezt kihangsúlyozni, mert az iszlám tanítása kifejezeten tiltja bármilyen tudatmódosító szer használatát, a tiltás feloldása pontosan a művelet öngyilkos jellege miatt volt lehetséges” – ecsetelte Somkuti Bálint.
Ukrajnában? Vodka!
A közel-keleti konfliktus mellett másfél éve zajlik az ukrajnai háború, nagy számban harcolnak egymás ellen szárazföldi alakulatok is, amely során felmerülhet, hogy tudatmódosítókkal „acélozzák” a katonákat. Erről a szakértő azt mondta, „a hagyományos, klasszikus megoldásra, a vodkára” gondol, erről már a második világháború után hazatérő magyar katonák is beszámoltak; amikor valahol vodkát osztottak, sejteni lehetett, hogy roham készül.
„Biztos, hogy vannak olyan, enyhébb hatású készítmények, amelyeket alkalmaznak, és lehetnek a gyógyszercsomagban opiátok, amelyek a sebesültek fájdalmát csillapítják, de nagyobb tömegben nem alkalmaznak kábítószereket, csak alkalomszerűen és szűk körben” – vélekedett Somkuti Bálint.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
