Az Egyesült Államok tankokat, tüzérségi fegyvereket és más katonai felszerelést fog ideiglenesen áthelyezni kelet- és közép-európai országokba – erősítette meg Ashton Carter amerikai védelmi miniszter kedden Tallinnban.
Carter egy nappal korábban Németországban jelentette be, hogy országa nehézfegyverzetet szándékozik telepíteni a szóban forgó államokba. Emellett hétfőn úgy nyilatkozott, az Egyesült Államok fegyverekkel, repülőgépekkel és katonai egységekkel járul hozzá a NATO legújabb gyorsreagálású egységéhez, a „Lándzsahegy” elnevezésű, 5000 katonából álló alakulathoz.
A tárcavezető észtországi látogatása keretében elmondta azt is, hogy Lettország, Litvánia és Észtország, valamint Lengyelország, Románia és Bulgária beleegyezett az említett katonai felszerelések állomásoztatásába.
Nagyrészt eddig is kontinensünkön voltak
Katonai források szerint mintegy 250 páncélosról, Bradley harckocsikról és önjáró lövegekről van szó, s ezek nagyrészt olyan felszerelések, amelyek már eddig is Európában voltak. Az eszközöket átmenetileg tárolnák az egyes országokban, és egy-egy készlet egy század (mintegy 150 katona) vagy egy zászlóalj (mintegy 750 katona) ellátását tenné lehetővé.
Korábban a The New York Times írt arról, hogy a Pentagonban felmerült elképzelés szerint az Egyesült Államok nehézfegyverzetet állomásoztatna a Baltikumban és más kelet-közép-európai országokban az ukrajnai orosz beavatkozás miatt aggódó NATO-szövetségesek megnyugtatására, egyben esetleges további agressziók megelőzésére.
A Pentagon vezetője ötnapos látogatásra érkezett Európába, és útjának második állomása Észtország. A tervek szerint a héten Brüsszelbe látogat, ahol részt vesz a NATO védelmi minisztereinek ülésén.
Orosz nukleáris bővítés
A vizit nem sokkal követi Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt a bejelentését, hogy 40 interkontinentális rakétával bővítik az orosz nukleáris fegyverarzenált. Moszkvában arra is utaltak, hogy a tervezett intézkedés választ jelent az Egyesült Államok baltikumi fegyvertelepítési terveire.
Moszkva tagadja, hogy katonákkal vagy fegyverekkel segítené az oroszbarát szeparatistákat Kelet-Ukrajnában. A szomszédos NATO-tagországok, különösen a jelentős orosz ajkú kisebbségnek otthont adó balti országok – Litvánia, Lettország és Észtország – attól félnek, hogy Oroszország konfliktust szít a területükön.
Amerikai tisztségviselők úgy vélik, a kelet-ukrajnai konfliktus azt példázza, hogy képesnek kell lenni a hibrid háborúk – amely egyebek mellett azonosítatlan katonák bevetését, propaganda terjesztését, kibertámadásokat és gazdasági nyomásgyakorlást takar – elleni fellépésre.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
