Kormányzati és pénzintézeti szinten is egyre nagyobb a konszenzus abban, hogy szükség van egy kvázi-önkéntes magánpénztári nyugdíj- és/vagy egészségpénztárra. A megtakarítók közül ugyanis épp a pályakezdő korosztály a „hiányzó generáció”. Ez volt a Pénztár-konferencia 2019 legfontosabb kérdésköre, melyet több előadó is érintett. Lapunk is a konferencián járt.
A rendezvény elején a házigazda, Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke köszöntötte a résztvevőket, aki bevezetőjében a munkavállalók, a munkaadók és az állam öngondoskodás kialakításában közös felelősségéről beszélt. Felidézte, a nyugdíj- és egészségpénztárak az idei első három negyedévben kiugró hozamot produkáltak, melyek meghaladták a Magyar Állampapír Plusz néven bevezetett szuperállampapír hozamát is.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a pénzügyi tudatosságon belül az adótudatosságra hívta fel a figyelmet.
Ha van lehetőség mentességre, kedvezményre, vegyük igénybe!
– hívta fel a figyelmet Izer hozzátéve, tavaly önkéntes pénztári befizetéseik után 762 ezer ember vett igénybe adójóváírást.
Azt is megemlítette, hogy az első házasok adókedvezményét 85 ezer adózó vehette igénybe, de csak felük élt azzal a lehetőséggel, hogy azt havonta igényelje, másik felük adóbevalláskor egy összegben érvényesítette. A családi adókedvezménnyel hasonló a helyzet: az 1,1 millió jogosultból csak 754 ezren veszik igénybe havonta a fizetéssel együtt, több mint 300 ezren csak a következő adóbevallás idején. Izer úgy vélte, ők
jobban jártak volna, ha a kedvezményt hónapról hónapra igényelték volna,
ennek az adótudatosságnak fejlesztésében is van még feladat.
Kihívásokkal teli környezetnek nevezte az önkéntes pénztári szektort Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. Úgy látja, viharfelhők is gyülekeznek, ide sorolta a kereskedelmi háborút, a német gazdaság lassulását és a Brexitet is. Ugyanakkor lehetőségeket lát a digitalizációban, a pénzügyi tudatosság fejlesztésében és a „zöld pénzügyekben”.
Kandrács azt mondta, az adóváltozások erőteljes alkalmazkodási kényszerre sarkallták a pénztárakat. Mind ismert, idén január óta a cafetéria keretében nyújtott munkáltatói hozzájárulások kedvezményes adózását eltörölték, igaz, azok után is jogosult a munkavállaló az adójóváírásra. A változtatások miatt az MNB úgy várta, tavalyhoz képest a nyugdíjkasszáknál 30, az egészségkasszáknál 12 százalékos csökkenés lesz a munkáltatói befizetéseknél. Ám az első két negyedév számai – valamint az év végi megnövekvő befizetési kedv – miatt várhatóan „csak” 10, illetve 12 százalék lesz a visszaesés.
„Mi lesz velem öreg koromra?”
Kravalik Gábor ÖPOSZ-elnök az átaluk végzett reprezentatív közvélemény-kutatás adatait ismertette. Mint fogalmazott,
az emberek szoronganak a jövőtől,
a megkérdezettek 50 százaléka tart az időskori anyagi nehézségektől. Ennek ellenére a felmérés szerint az egészségügyi kiadásokra történő megtakarítás csupán 3. a nyugdíjcélú megtakarítás pedig 5. a megtakarítási célok között. (Az élen az „előre nem várt élethelyzet” végzett.)
A kutatás kimutatta, 10-ből 8 ember ismeri a nyugdíjcélú megtakarításokat, 10-ből 4-nek még sincs ilyen jellegű félretett pénze. A nyugdíjmegtakarítással rendelkezők 22 százaléka önkéntes pénztári tag, ám
33 százalékuk a „megtakarítást” bankszámlán vagy készpénzben tartja.
9 százalékuknak nyugdíjbiztosítása van, ugyancsak 9 százalék azok aránya, akik állampapírban tartják idős korukra félretett pénzüket.
A „miből él majd nyugdíjasként?” kérdésre mindössze 34 százalék válaszolta a nyugdíjcélú megtakarítást. 63 százalék az államra számít, 51 százalék pedig dolgozna is. 15 százalékuk ingatlant szeretne kiadni, míg 11 százalék a gyermekeire számít segítségképp. (A válaszadók természetesen több forrást is megjelölhettek.)
Fontos szám, hogy
a megkérdezettek 55 százaléka hasznosnak tartaná az automatikus megtakarítást,
azaz hogy munkába lépéskor egy 5 és 20 ezer forint közti összeg bármi külön adminisztráció nélkül az ő megtakarítási számlájára kerüljön.
Kravalik úgy vélte, ez az automatikus pénztártagság lehet az egyik ösztönző, amivel növelni lehetne a megtakarítási lefedettséget. Ugyancsak ösztönző tényező lenne a munkáltatói kiegészítés (a felmérés szerint a megkérdezettek 67 százaléka fokozná a befizetését, ha a munkaadója ugyanennyivel járulna hozzá), valamint az átjárhatóság a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítások között.
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások aránya a GDP 4 százaléka alatt van, ezzel pedig az uniós sor végén vagyunk. Igaz, szerinte emiatt nagy növekedési potenciál is van az ágazatban. Felhívta a figyelmet, hogy a portfóliók részvénykitettsége rendkívül alacsony, kevesebb, mint 5 százalék, szemben a lengyel szektor 85 vagy a finn szektor 60 százalékával.
A tőzsdei szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban a boomer generáció 66, az X generáció 65, míg a millenial (1990-94 között születettek) 58 százaléka rendelkezik nyugdíj-megtakarítással.
Elsőként hívta fel a figyelmet az új lengyel nyugdíjpillérre, mely a már említett automatikus csatlakozást alkalmazza. Ezt most júliusban vezették be, és hasonlóságot mutat az MNB versenyképességi programjában említett jóléti számlák rendszerével. A szakmai konferencia résztvevőit megszavaztatva azt az eredményt kapta, hogy
a fiatalokat úgy lehetne leghatékonyabban bevonzani a nyugdíj-megtakarítások rendszerébe, ha az automatikus csatlakozáshoz egy kilépési lehetőség járulna
(ez az úgynevezett opt-out).
Vissza a magánnyugdíjrendszert?
Nagy Koppány, az MNB vezérigazgatója Megatrendek – fokozódó nyomás a nyugdíjrendszeren című előadásában felidézte, 1916-ban a születéskor várható élettartam 40 év volt, 2016-ban pedig 80 év. A termékenységi ráta azonban a várható 4 gyerekről 1,5 gyermek alá csökkent. A trendből azt szűrte le, hogy 2060-ra a mostani 30 százalékról 60 százalékra ugorhat a demográfiai függőség.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben
az EU-ban a hosszú távú, életbiztosítási és nyugdíjcélú megtakarítások a GDP 46,5 százalékára rúgnak, ez az arány Magyarországon mindössze 9 százalék.
Nagy Koppány ugyancsak nyomatékosított, hogy a fiatalok az úgynevezett „hiányzó generáció” a nyugdíjkasszából. Felvetette a kérdést: hogyan lehetne növelni ennek a generációnak a részvételét? Majd meg is válaszolta, ehhez a Nobel-díjas közgazdász, Richard H. Thaler megállapítását hívta segítségül, aki szerint
a már említett opt-out rendszer nagyobb lefedettséget eredményezne.
Erre az MNB vezérigazgatója nemzetközi példákat is hozott: az automatikus csatlakozás rendszerét Olaszországban 2007-ben, az Egyesült Királyságban 2015-ben, Lengyelországban pedig idén júliusban vezették be. Ő is idézte a versenyképességi program jóléti számláit, amire épp a lengyel rendszer lehet e minta: a családbarát szolgáltatási paletta révén a megtakarítás például lakásvásárláshoz is felhasználható lenne. Az MNB versenyképességi programja azonban felvetheti
akár a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítások fúzióját is.
A Századvégtől Regős Gábor makrogazdasági üzletágvezető vett részt a konferencián, aki arról beszélt, nincs lehetőség arra, hogy egy pénzügyi válságot előre jelezzünk. Meg is szondáztatta a közönséget: vajon mikor érkezik a következő válság? A résztvevők túlnyomó többsége úgy vélte, 1-2 éven vagy 2-5 éven belül negatív folyamatok indulnak el a magyar gazdaságban.
Egészségügy: „A rendszer omlik össze”
Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára előadásában a megelőzés és a szűrés fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatban az érintettek konstruktív együttműködését szorgalmazta, és többször is utalt a kormány öt Nemzeti Egészségügyi Programjára. Célként nevezte meg a születéskor várható egészséges életévek és a várható életévek növelését is, mert – mint fogalmazott – ha a várható élettartam egy évvel emelkedik, az 4 százalékkal növeli meg a GDP-t. Kevesellte viszont, hogy az összes egészségügyi kiadásnak mindössze 1,7-2 százalékát költjük prevencióra.
Rendkívül kritikus hangot ütött meg Hiányzó források, elmaradó szabályozások a (magán)egészségügyben című előadásában Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Aláhúzta,
az Alaptörvényben nincs benne a társadalombiztosítási alapú, szolidaritási elven működő egészségügyi finanszírozás,
és ez szándékosan maradt ki, mert azóta többször is felvetődött, mégsem tették bele – tette hozzá.
Kiemelte, hogy egyes szakrendelések ma már nem érhetők el közszolgáltatásként, és átfogó kormányzati stratégiai irány nem látszik,
az egészségügyben minden mozzanat a spontaneitás jegyeit hordozza.
A rendszer omlik össze
– emelte ki Sinkó, aki szerint a szektorban átfogó stratégiaalkotás, szabályozás szükséges.
Szomorú kimondani, de szinte újra fel kell építenünk az egészségügyet tégláról téglára haladva – kidobni a feleslegesen cipelt ballasztokat, modernizálva a személyre szabott orvoslás, az egészség-központúság jegyében
– hangsúlyozta a szakértő.
A konferencia végén Holtzer Péter nyugdíjszakértő Érkezik-e a varsói gyors? címmel ismertette, milyen is lehetne itthon a lengyeleknél frissen bevezetett, de a briteknél, törököknél is alkalmazott automatikus csatlakozási rendszer. Úgy vélte, ezzel a kvázi-önkéntes, autoenroiment rendszerrel
a jelenlegi, 15-20 százalékos nyugdíj-előtakarékossági lefedettséget 60-80 százalékra lehetne feltornázni.
Ismertette, a brit mintában a csatlakozók az ottani nonprofit NEST-hez fizetik be a megtakarításaikat (ez az úgynevezett vakszámla), amely – a kizárólag saját portfóliókból válogató pénztárakkal ellentétben – a piacon elérhető valamennyi alapból válogat a befektetéshez. A szigetországban már magas lefedettséget eredményezett, amelyhez alacsony kilépési hányad társul. Ennek ellenpéldája a török minta, ahol a bizalmatlanság, valamint a munkáltatói hozzájárulások hiánya miatt több mint 50 százalék az automatikus csatlakozás után kilépők aránya.
Vagyis Holtzer szerint nagyon fontos a munkáltatói hozzájárulás és a tagdíj mértékének fokozatossága. (A túl magas tagdíj kilépést, a túl alacsony pedig alacsony nyugdíjat eredményez.)
A szakértőnek ambivalens érzései voltak a megtakarítás más célokra történő felhasználásáról. Úgy vélte, ez a lehetőség segíti a bevonzást, azonban csökkenti a várható nyugdíj összegét, és kevésbé hatékony befektetést is eredményez.
Ifjú Pénzmesterek
Először adták át az ÖPOSZ által középiskolás diákok részére meghirdetett Pénzmester verseny díjait. A pénzügyi tudatosság fejlesztése céljából indított vetélkedőn több száz diák vett részt, a legjobbak pénz-, illetve tárgynyereményekben részesültek.
Az összesített versenyt Réthy Liliána 11. évfolyamos tanuló nyerte, a második helyen Tarcsai Gábor, a harmadikon pedig Szabó Martin végzett, ők mindketten a 10. évfolyamot végzik.
További díjakat kaptak az egyes évfolyamok legjobbjai, illetve az eges kvízek nyertesei.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
