„A számítások szerint egy bérlakásban 50 százalékkal olcsóbb lesz az élet, mint egy olyan lakásban, amelyet jelzáloghitelért vásárol valaki” – jelentette ki Štefan Holý miniszterelnök- helyettes a hétfői sajtótájékoztatón. A kormányrendelet javaslatát, mely meghatározza, az egyes régiókban legfeljebb mennyi lehet a bérleti díj, a héten bocsájtják tárcaközi egyeztetésre. A lakásállomány bővítésére azonban még várni kell.
Boris Kollár (Sme rodina) házelnök szerint az első államilag támogatott bérlakások már 2023-ban a lakosok rendelkezésére állhatnak, konkrét ütemtervet azonban ezúttal sem mutatott be. Az viszont elhangzott, az állam összesen 6 milliárd eurót költ erre a célra, ami a politikus szerint 40 ezer új lakást jelent. A tájékoztatásból továbbá kiderült, a bérlakás lefoglalására létrehozott rezervációs rendszer várhatóan novemberben vagy decemberben indul el, az érdeklődők ezen keresztül tudják kiválasztani az adott lakást, valamint ellenőrizni, jogosultak- e az államilag támogatott lakhatás kérvényezésére.
Holý állítja, a teljes megélhetési költségek akár 300 euróval is alacsonyabbak lehetnek, mint a jelzáloghitel vagy a rendes bérleti díj esetén. Hozzátette, a rendelet nem konkrét számot tartalmaz, hanem egy képletet, mely alapján az egyes megyékben meghatározzák a bérleti díj felső határát. Hangsúlyozta, az ár megszabásánál több tényezőt is figyelembe kell majd venni – elsősorban a régióra jellemző bruttó átlagbért veszik alapul, de a táblázatba bekerültek a különböző juttatások, valamint a lakás mérete is. Kiemelte, a tárgyalásoknál odafigyeltek arra is, hogy a szociális szempont se szoruljon a háttérbe – kisebb, ún. startlakásokat tennének könnyebben elérhetővé a fiatal egyedülálló személyek számára, illetve abban az esetben, ha valaki anyasági vagy szülői szabadságon van, akkor enyhébb feltételek vonatkoznak a nagyobb lakás megszerzésére. „Követjük az OECD ajánlását” – mondta Holý arra utalva, hogy a lakhatási költségeknek a bruttó jövedelem 30–40%-át kellene kitennie, a legutóbbi felmérés szerint azonban Szlovákiában ez 50% volt, a jelenlegi árvágta következtében pedig már a 60%-ot is meghaladta. Holý egy mintapéldán szemléltette a dolgot: Pozsonyban egy 3 szobás lakásért havonta 658 eurót kellene fizetni (rezsivel együtt), miközben Besztercebánya megyében ugyanekkora lakást 440 euróért, Eperjes megyében pedig 390 euróért lehetne bérelni a támogatásnak köszönhetően. A feltüntetett összeg is viszonylag magasnak tűnik, a kormányfőhelyettes szerint azonban ez a maximum, s a gyakorlatban feltehetően ennél kedvezményesebben jutnak majd hozzá a bérlők az újonnan épült lakásokhoz. „Az albérlet akkor érdekes, ha a jelzáloghitelhez képest 100-tól 300-ig terjed a különbség” – jegyezte meg.
Milan Krajniak (Sme rodina) munka-, szociális és családügyi miniszter egy felmérés megállapításait ismertette, melyet a tárca alkalmazottai körében végeztek. Rámutatott, nem egy hagyományos közvélemény-kutatásról van szó, hanem olyan emberek véleményére voltak kíváncsiak, akik valóban érdeklődnek a bérlakások iránt. Elmondta, a legnagyobb érdeklődés a 3 szobás lakások iránt mutatkozott, de arra is fény derült, az ország keleti részén többen szeretnének inkább 4 szobás otthont. A felmérésben több mint 3 ezer fő vett részt, az ország különböző pontjairól. Krajniak leszögezte: az államilag szabályozott bérlakások nem csak állami alkalmazottak részére lesznek elérhetőek. Érdekesség, hogy a kulcsfontosságú tényezők között legnagyobb mértékben azt említették, hogy ne kelljen 30 percnél többet utazni a munkahelyre. A tárcavezető meglepőnek tartotta, hogy leginkább keleten érzékenyek erre, miközben Pozsonyban sokkal kevesebben tartják fontosnak. Az adatokból megtudtuk azt is, leginkább Pozsonyban, Eperjesen, Kassán és Trencsénben van érdeklődés a kezdeményezés iránt, mely megkönnyíti a lakhatást.
A Pénzpolitikai Intézet (IFP) elemzői a legújabb tanulmányában külön figyelmet szenteltek a lakhatással kapcsolatos kihívásoknak, ami a szakértők szerint egyre nagyobb gondot jelent Szlovákiában. Az OECD tagországai közül nálunk jelent legnagyobb terhet a lakhatás biztosítása – ha a havi bérekből leszámoljuk a lakhatási költségeket, akkor átlagban az itteni lakosság zsebében marad a legkevesebb pénz.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
