Megnyílt a Nemzetközi Rovás Alkotóközösség csoportos, valamint Szabó Ottó önálló, Update című kiállítása a Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában.
Pavol Lackanič, a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója elmondta, intézményük már hosszú ideje együttműködik a Rovással, az első hasonló kiállítás 2012-ben nyílt meg a múzeum galériájában. Örömét fejezte ki, hogy most, a járványügyi helyzet ellenére újabb kiállítást nyithatnak meg, ezúttal az eNRA 21 címűt.
Kovács Ágnes, a MaJel Rovás Központ igazgatója felidézte, a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget, az eNRÁ-t a 27 éves múlttal rendelkező Rovás Egyesület alapította 2012-ben. Ezt egy több éve összejáró csapat ösztönözte, amely évről évre, minden nyáron találkozik és együtt alkot a Rovás Nyári Szabadegyetem három képzőművészeti alkotótáborában az erdélyi Csíkban, a magyarországi Tihanyban és a felvidéki művésztelepeiken, Kassán és Debrődön.
Az ismert és kevésbé ismert művészekből, diákokból és pályakezdőkből mára létrejött egy nemzetközinek mondható, bár zömében mégis magyar alkotóközösség, az eNRA.
Tagjai minden évben több csoportos kiállításon mutatkoznak be, gyakoriak a 3-4 alkotóból álló tematikus tárlatok és az önálló kiállítások is.
A világjárvány és a bevezetett megszorítások miatt az idén nem tudták megvalósítani a szabadegyetemük erdélyi és magyarországi felvonásait, helyettük Debrődön rendeztek két művésztelepet és egyet Kassán. Ennek anyagát láthatja a közönség Rozsnyón, ahonnan az alkotások februárban Komáromba utaznak, majd márciusban Budapesten, nyáron pedig Dunaszerdahelyen lesznek láthatók.
Szabó Ottó művészetére jellemző, hogy nem arról szólnak a képei, ami legelőször szembetűnik, hanem a mondanivaló mélyebben van, sokszor a háttérben. Jellemző rá, hogy az érzéseit, értelmezéseit dolgozza fel, nyitott kompozícióit bármikor továbbgondolja, képeibe minden kiállítása előtt belefest, a nézőt közös elmélkedésre invitálja.
„Szabó Ottó képeinek kompozíciói – hasonlóan a kínai írásjegyekhez – két (néha több) elemből állnak: van a fonetikus elem, ami azt mutatja, hogyan olvassuk az írásjegyet és van a jelentés. A fonetikus elem Szabó Ottónál vizuálisan olvasható, ez az, amit legelőször felfedez az ember, ez az, ami miatt a néző megáll az alkotása előtt. A fonetikus elem a figuratív, egy szempillantás alatt képes hatást kiváltani. A jelentés-elem mélyebben van. A jelentés-elem egyfajta „Update”: a heideggeri létbevetettséget, a kierkegaardi örök szorongást és bűntudatot elemzi. A jelentéselem filozofikus elmélkedésekre hívja a befogadót. Az alkotás előtt megállított néző, amikor mindezeket felfedezi, akkor válik befogadóvá” – mondta Kovács Ágnes, majd megnyitott a kiállítást. A tárlaton Szabó Ottó vezette végig a vendégeket.
(A kiállításról a Magyar7 hetilap következő számában olvashatnak majd bővebben.)
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
