Franciaországban ellentmondásos a vélemény a kétszáz éve elhunyt államférfiról és hadvezérről, Bonaparte Nepóleonról.
Emmanuel Macron francia elnök is megszólalt a bicentenárium kapcsán.
A tudatlanság elleni küzdelem, a tudás és a történelem iránti szeretetünk, illetve az az iránti vágyunk, hogy a történelmet ne törölhessék el azok, akiknek a történelem nem illeszkedik a jelenről alkotott képébe”
– indokolta, miért kell megemlékezni Bonaparte Napóleon halálának a kétszázadik évfordulójáról.
Bonaparte Napóleon mindannyiunk életének a szerves részét képezi – hangsúlyozta szerdai beszédében a francia államfő, aki megkoszorúzta a történelem egyik legnagyobb hadvezérének, a polgári Franciaország megteremtőjének a párizsi Invalidusok házában található sírját.
A baloldali aktivisták a megemlékezés bojkottjára szólították fel Macront, rámutatva a néhai császár által épített rendszer árnyoldalaira, militarizmusára és arra, hogy visszaállította a rabszolgaság intézményét. Napóleon ellentmondásos történelmi megítélése nem először vált ki vitát a nagypolitikában: Jacques Chirac egykori konzervatív francia államfő például 2005-ben nem volt hajlandó részt venni az austerlitzi csata 200. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
Törvényhozóként, harcosként és stratégaként elért eredményeiből is tanulhatunk”
– hangoztatta azonban szerdán Macron, aki a Francia Intézetben helyet foglaló fiatal hallgatóságát emlékeztette azokra a felsőoktatási intézményekre és történelmi emlékhelyekre – Diadalív, Madeleine-templom, Austerlitz híd –, amelyeket Napóleon idején alapítottak és építettek fel.
Macron felhívta a figyelmet arra, hogy a történelmet nem szabad egyetlen szemüvegen keresztül szemlélni.
Igaz, Napóleon visszahozta a rabszolgaság intézményét, de ezt a hibát a későbbi francia vezetők korrigálták.
A haladó Franciaország ezt is túlteljesítette a férfiak és nők közötti egyenlőség terén, miközben eltöröltük a halálbüntetést – mondta Macron. Mint fogalmazott:
Azért szeretjük Napóleont, mert az élete a példája annak, hogy minden lehetséges. Élete arra tanít bennünket, hogy vállaljunk kockázatot, bízzunk a képzelőerőnkben, s legyünk önmagunk. A köztársaság nem fog szobrokat ledönteni. Inkább együtt kell szembenézni a teljes történelmünkkel, és semmi esetre sem megtagadni azt, amik vagyunk.”
Az elnök az Egyesült Államokból Franciaországra is átterjedt rasszizmusellenes tüntetésekre reflektált.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »