Emlékmű a sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás áldozatának

Nonfiguratív szobrot állítanak az 1984-ben 12 évesen, egy robbanásban elhunyt Vaszi Jánoska emlékére Sepsiszentgyörgyön. Bíró Blanka 2022. június 07., 17:25 Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1984. június 5-én 12.35 órakor Sepsiszentgyörgyön felrobbant egy szerkezet, amely kioltotta Vaszi Jánoska életét – így kezdte kedden a 38 évvel ezelőtti szoborrobbantás helyszínén tartott sajtótájékoztatót Antal Árpád.

A város polgármestere bejelentette, hogy nonfiguratív szobrot állítanak a 12 évesen elhunyt gyermek, a kommunizmus áldozatának emlékére.

„Keveset tudunk arról, hogy mi történt akkor, azt viszont igen, hogy meghalt egy ártatlan 12 éves gyermek, aki idén októberben töltötte volna az 50. életévét. A Securitate az iratcsomót titkosította, és bár az elmúlt évtizedekben sok próbálkozás volt, nem lehetett kideríteni, ki helyezte el a robbanószerkezetet, ki a felelős az ártatlan gyermek haláláért.

Az biztos, hogy Vaszi Jánoska a kommunizmus egyik áldozata – fogalmazott a polgármester.

Hozzátette, mivel a téma és a helyszín is „kényes”, csak akkor állítják ki az emlékmű felállításához szükséges építkezési engedélyt, amikor erre minden jóváhagyás megérkezik a bukaresti hatóságoktól. A nonfiguratív alkotást Sárpátki Zoltán szobrászművész már elkészítette, a tervek szerint még idén nyáron, de legkésőbb ősszel elhelyezik a téren, ott ahol a robbanás történt. Rögtön a rendszerváltás után megjelent a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Kovászna megyei szervezeténél egy mindig feketében járó, gyászoló asszony, Vaszi Jánoska édesanyja, idézte fel a sajtótájékoztatón Puskás Attila volt politikai fogoly, a Kovászna megyei szervezet alelnöke.

Azóta éveket töltött el, hogy kiderítse a robbantás körülményeit, a kutatásba bekapcsolódott néhai Simó Erzsébet újságíró is, folyamatosan leveleztek a különböző hatóságokkal, akkor azt a választ kapták, hogy minden iratot, amit a robbantás után az akkori belügyminisztérium tisztjei összegyűjtöttek, átadtak a brassói táblabíróságnak. A brassói főügyész asztalán egyszer látták is a vaskos iratcsomót, de nem tekinthettek bele, aztán a merénylet után 15 esztendővel a nyomozást lezárták, arra hivatkozva, hogy az ügy elévült.

Hírdetés

Puskás Attila valószínűsíti, hogy a robbantás az akkori állambiztonsági szervek diverziója volt, hogy a Bukarest szerint nem elég hatékony magyar vezetőket leválthassák, ez meg is történt.

Puskás Attila sejti, ki volt az a szekus tiszt, aki a robbantószerkezetet elhelyezte a szobornál, de nem nevezi meg, mert nincs rá bizonyítéka.

„Majd a halálom óráján”, mondta az egykori politikai fogoly, hozzátéve, hogy az akkori szekus tiszteket más megyékbe helyezték el, a magyar nemzetiségűek egy része azóta kitelepedett Magyarországra.

Szétszakadt egy virág, elhunyt egy világ – így foglalta össze a nonfiguratív alkotás koncepcióját Sárpátki Zoltán szobrászművész. Elmondta, a mű vörös andezitből és fekete bazaltos andezitből készült. Az In memoriam Vaszi Jánoska emlékmű állítását kezdeményező Váry O. Péter, a Hármas Alapítvány képviselője hozzátette, az alkotás sepsibükszádi kőből készült, hiszen Vaszi Jánoska szülei sepsibükszádiak voltak, a rendszerváltás után oda is költöztek vissza, hat évvel ezelőtt mindketten elhunytak, a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőbe, a fiúk mellé helyezték őket örök nyugalomra.

Az emlékművet QR-kóddal látják el, amely arra az oldalra irányít, ahol megtekinthető Filep Farkas és Vörös T. Balázs Emlékmű helyett című dokumentumfilmje. A film 2017-ben készült a sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás áldozatának tiszteletére. Szemtanúk, Jánoska osztálytársai, játszópajtásai, helytörténészek, újságírók szólalnak meg az alkotásban, valamint a kisfiú meghurcolt, azóta elhunyt szülei. Felidézik, hogy a tragédiát követően rengeteg embert kihallgattak, politikai nézeteiket firtatták, házkutatásokat tartottak.

„A film célja elindítani a társadalmi párbeszédet egy olyan témáról, amely a pártállami diktatúra megszűnése után is tabunak számított. Az igazság feltárása szinte lehetetlen, de a következmények sorára emlékezve ma is érzékelhetővé válik a társadalmi és etnikai feszültség, melyektől csak a hallgatás megtörésével lehet szabadulni” – vallottak a film bemutatása kapcsán az alkotók.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »