Elvesztettük – terrorista lett a szemünk előtt

Elvesztettük – terrorista lett a szemünk előtt

Magyar idő szerint hajnalban érkezett a hír, hogy a kanadai rendőrség még azelőtt végzett egy férfival, hogy az öngyilkos merényletet tudott volna végrehajtani. A hír már önmagában megdöbbentő, mert bár érte korábban támadás az észak-amerikai országot, de mégsem jellemző célpontja a dzsihadistáknak. Az igazi mélyütés mégis az, ha megismerjük az elkövető kilétét.

Mielőtt a Habony-művek bele kezdene egy újabb “Tudta?” plakát tervezésébe, az elkövető nem migráns volt. Még csak a felmenői között sincsenek azok, már amennyiben a kanadai fehér lakosságot, az indiánok földjén nem nevezhetjük bevándorlónak.

Aaron Driver, a fehér keresztény közösség tagja egy házilag készített pokolgéppel akarta felrobbantani magát augusztus 10-én. A férfit azonban már korábbról figyelte a kanadai titkosszolgálat (CSIS), sőt tavaly le is tartoztatták, mert a világhálón nyíltan kiállt a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet mellett. Akkor végül nem emeltek vádat ellene, ugyanakkor folyamatosan be kellett számolnia hollétéről; s a társadalmi berendezkedésükre jellemzően a Manitoba tartománybeli Winnipeg bírósága egy különleges kanadai büntetés-végrehajtási törvény alkalmazva jó magaviseletre kötelezte.

Aaron Driver (foto: cbc.ca)

Egyelőre még vizsgálják azt a kérdést, hogy Driver valóban kapcsolatban állhatott-e az IÁ-val, ugyanakkor ha ez meg is történt volna, “mindössze” világhálós levelezésben merült volna ki az érintkezése a terroristákkal.

Homeland

Driver sohasem járt se Szíriában, de még külföldön se. Egy hányattatott gyermekkorú, fiatal felnőttként céltalanul sodródó fehér alsó középosztálybeli állampolgár volt, kiüresedett társadalmi, családi és vallási kapcsolatokkal.

A reménytelen helyzete önpusztításhoz vezetett, először drogokhoz nyúlt, majd az internetes-gyorstalpalóval megismert Iszlám vallás téves értelmezése után, ténylegesen is elpusztította önmagát.

Ha Driver történetéből nem azt a tanulságot vonjuk le, hogy a magát fejlettnek mondó civilizációnk értéksemleges/értéktagadó fogyasztói társadalma egyre kevésbé alkalmas arra, hogy megtartsa az egyént, valóban nem fogjuk megérteni, hogy miért olyan könnyű például az európaiak ellen fordítani még a harmadgenerációs bevándorlókat is.

Egy kanadai srác története

A 24 éves Driver egész életében a Torontótól 225 kilométerre lévő Saskatchewan településen és annak környékén élt, a távoli Alberta tartományban. A család keresztény volt – mint ahogy arrafelé mindenki.

Driver anyja a fiú hétéves korában meghalt, az apja később újraházasodott, de a mostohaanyjával sosem volt felhőtlen a viszonya a gyereknek.

Miután Aaront 2015-ben letartoztatták, a kanadai sajtó foglalkozni kezdett a fiú történetével. Akkor az apja elmesélte, hogy Driver soha nem tudta feldolgozni anyja halálát, dacos tini lett belőle, 16 évesen lelépett otthonról, és szociális otthonokban élt.

A kezdeti zülléséből a Biblia olvasásával talált kiutat, Isten szavát kereste, 2011-ben hazaköltözött. Viszont kiutat találni egy szétszabdalt társadalomban nehéz, főleg akkor ha az összekötő szövet szálai oly vékonyak.

Miközben a világháló segítségével keresett spirituális válaszokat, az egymással ütköztetett érvek alapján úgy tűnt neki, hogy az Iszlámban rejlő, az életére gyakorolt radikális változással, egy új, biztos alapra lel. A fiú egyre zárkózottabbá vált, a családi élet megint feszültséggel telt.

“Eltűnt, elveszett, nem tudtam rajta segíteni”

– sóhajtott fel az apa.

Aaron számítógépe – egyedül a válaszkeresésben (fotó: cbc.ca)

Szélsőséges iszlamista, a távolból

Torokszorító, de amikor megkérdezték az apját, a mohamedánná vált Driver, mikor lett úgymond szélsőséges, az volt a válasz, hogy amikor közel-keleti portálokon követni kezdte a szíriai helyzetet.

Tehát nem személyes tragédiából, nem a családi háttérből táplálkozott, pusztán a képernyő előtt ülve “radikalizálódott” Driver.

A CSIS twitter-figyelőmonitora kiszúrta, hogy Driver az Iszlám Állam lefejezős videói alá kommentben hozzáfűzte:

“megérdemelte!”.

A nyomozók a gépén lefejezett keresztény gyerekekről készült képeket is találtak.

A 24 éves fiatalembert 2015. júliusában őrizetbe vették, kihallgatták, majd óvadék ellenében kiengedték, 2016. februárjában megszüntették a vádat ellene, és megszorításokkal ugyan, de szabad ember lett (írásos engedéllyel tudott csak mobiltelefonhoz, számítógéphez jutni, s mivel a radikális iszlámmal csak a világhálón volt kapcsolata, ezzel akár vége is lehetett volna ennek a történetnek), azonban augusztus 10-én mégis úgy gondolta, hogy csapást mér az (őt is elutasító) kanadai társadalomra.

A róla készült 2015-ös riport végén így vallott magáról,

“nincs erőszakos múltam, egész életemben talán ha néhányszor verekedtem”.

Ki is az ellenség?


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »