Az egyiptomi Tell Abu Sifi erőd évszázadokon át játszott kulcsszerepet az ország keleti védelmében. A legújabb régészeti feltárások alapján most egyre világosabban kirajzolódik, hogyan alakult a térség katonai, ipari és stratégiai jelentősége az ókori Egyiptomtól a római kor végéig.
Új fényben az elfeledett erőd
A Sínai-félsziget északi része évszázadok óta stratégiai térség. Kereskedelmi útvonalak, katonai erőd és konfliktusok színtere volt. Most egy egyiptomi régészcsoport új megvilágításba helyezte Tell Abu Sifi elfeledett erődjét, amely a fáraók, a ptolemaioszi uralkodók és a rómaiak idején is fontos szerepet játszott.
Az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium közleménye szerint a lelőhely egyszerre szolgált katonai bázisként, ipari központként és stratégiai átjáróként Egyiptom északkeleti határán.
Erőd, út és vályogkörök: épített történelem
A legfrissebb ásatások falmaradványokat, kapuk alapjait és lakóépületeket hoztak felszínre. A legkülönlegesebb lelet egy több száz vályogkörből álló sor, amely egy ősi kőburkolatú utat szegélyezett. A körökbe fákat ültettek – ritka látvány egy sivatagi környezetben, ám annál beszédesebb a korabeli vízgazdálkodás fejlettségéről.
Az út több mint 100 méter hosszú és 11 méter széles volt. Nagy mészkőlapokkal burkolták, és közvetlen kapcsolatot biztosított az erőd központja és külső részei között. Az alatta húzódó régebbi út a ptolemaioszi korszakhoz köthető, ami többszöri átalakításra és hosszan tartó használatra utal.
Római katonák nyomában
Az ásatások során számos lakóépület került elő, melyek a Kr. u. 3–4. századra, Diocletianus és Maximianus korára datálhatók. Az elrendezés alapján ezekben nemcsak katonák, hanem családtagjaik vagy kiszolgáló személyzetük is élhetett.
Az egymással összekapcsolódó, téglalap alaprajzú házak szervezettségről tanúskodnak. A belőlük előkerült kerámiák, szerszámok és építészeti elemek bepillantást engednek a mindennapi életbe az egyiptomi határvidéken.
A terület keleti szélén a kutatók egy több mint két méter mély árkot tártak fel. Elhelyezkedése alapján az erőd aktív védelmi rendszerének része lehetett, amelyet támadás esetén akár vízzel is eláraszthattak. Az árok a „Castillo de Oro” bejáratát védte – ez volt az egyik fő római erődítmény a térségben.
A lelet még izgalmasabb része a mélyebben fekvő, négy pilléres szerkezet, amely valószínűleg egy még korábbi erőd maradványa. Ha bebizonyosodik, hogy ez a fáraók korából származik, Tell Abu Sifi akár több mint ezer éven át is lakott katonai központ lehetett.
Ipari fordulat a megszállás végén
A római megszállás utolsó időszakában Tell Abu Sifi arculata megváltozott. Négy nagyméretű, égetett mész előállítására használt kemence tanúsítja, hogy a terület ipari központtá alakult. A termelés mértéke alapján feltételezhető, hogy regionális szintű közmunkákhoz vagy új erődök építéséhez is innen szállították az anyagokat.
Tell Abu Sifi felemelkedése Tharu hanyatlásával párhuzamosan zajlott. A Nílus változó folyása és a partvonal visszahúzódása következtében Tharu (Tel Habwa) stratégiai szerepe csökkent. Ezzel párhuzamosan Tell Abu Sifi vált a keleti határ védelmi központjává.
A térség ellenőrzése mindig is kulcsfontosságú volt Egyiptom számára – akár külső támadások, belső lázadások, akár kereskedelmi útvonalak miatt.
A jövő ígérete: feltáratlan rétegek
A régészek szerint még rengeteg felfedezés várható. A részlegesen feltárt épületek, a kapuk, valamint más közeli erődítmények létezésének gyanúja alapján Tell Abu Sifi a hadtörténet egyik kulcslaboratóriumává válhat. A további ásatások újabb lakóterületeket, templomokat, raktárakat és adminisztratív helyiségeket tárhatnak fel, amelyek teljes képet adnak e sokarcú enklávéról.
A felfedezés bejelentését az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium tette.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
