Néhány órával a moratórium kezdete előtt zajlott az elnökválasztások első fordulója előtti utolsó nagy vita a tíz államfőjelölttel az RTVS műsorán. Cikkünk írásakor még mindig zajlik a vita, amelynek voltak feszült pillanatai is. Peter Pellegrini a számára erős szociális agendával érvelt, Ivan Korčok a tőle megszokott módon az euroatlanti irány fenntartásának fontosságát hangsúlyozta, Igor Matovič a számára legközelebb eső antikorrupciós retorikát folytatta. Forró Krisztián a magyar ügyekre valamint Dél- és Kelet-Szlovákia érdekeire hívta fel a figyelmet, és egy a kitelepítések kapcsán helyre is kellett tennie egyik vitapartnerét. Ján Kubiš óvatos centristaként viselkedett, és módszeresen kerülte a konkrét, később számonkérhető állásfoglalásokat. Štefan Harabin és az esélytelenebb jelöltek többnyire a háború miatti félelmeket akarták meglovagolni és a NATO-ból való kilépéssel érveltek.
Elöljáróban el kell mondani, hogy az egyébként unalmas elnökválasztási kampányhoz érdemben ez a vita nem tett hozzá. Forró Krisztián, a Magyar Szövetség jelöltje viszont teljesítette azt a célját, hogy a magyar témákat és ügyeket megnyissa a választási vitákban.
Újra beszámolt a déli és keleti régiók nehézségeiről, elmondta, hogy pártjának sikerült megállapodnia a kormánykoalícióval a kisebbségügyi kormánybiztos személyéről.
Elmondta, hogy államfőként minden lehetőséget kihasználna arra, hogy felhívja a figyelmet a regionális különbségekre, hogy egész kistérségek vannak, ahol az alapvető infrastruktúrák sincsenek kiépítve.
Elmondta, hogy még ma is kísért a kollektív bűnösség elvének szelleme, és még mindig fenyegeti az embereket, hogy egyszer arra ébrednek, hogy elvették tőlük ingatlanjukat, hogy aztán uniós pénzből autópályát építsenek a helyére.
Emlékeztetett, hogy a szlovákok és magyarok ezer éve élnek együtt a Kárpát-medencében, és hangot adott abbéli reményének, hogy további ezer év együttélés áll előttünk.
Ugyanakkor jelezte azt is, hogy a magyarok kitelepítésének emléke még mindig nyílt sem a két nemzet közös történelmében.
Azt is kiemelte, hogy miközben a magyarok sokat tanulnak a szlovákokról, a szlovák irodalomról és történelemről, a szlovákok nagyon keveset vagy semmit sem tudnak az itt élő magyarokról.
Forró felemelte hangját a gyermeksürgősségi rendelők megszüntetése ellen. Hangsúlyozta a V4-es együttműködés fontosságát a külpolitikai kérdésekben.
Róbert Švec elnökjelölt nagyjából ezen a ponton próbált beleszállni Forróba. Először szóvátette neki, hogy nem „mi Szlovákiánk”-ként hivatkozik Szlovákiára, aztán kijelentette, hogy Szlovákiában vannak a szlovákok, mint államalkotó nemzet, és aztán vannak a többiek, a nemzeti kisebbségek. Végül hézagos történelmi ismereteit bizonyítandó kijelentette, hogy „soha nem volt semmilyen kitelepítés, csak lakosságcsere volt”.
Erre reagálva Forró kellő indulattal a hangjában keményen helyretette Švecet:
„Maga keveri a körtét az almával. Maga a Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcserét emlegeti, de az nem egyenlő a kitelepítésekkel. Tudja mi volt a kitelepítés? Magyar embereket vagonokra tettek, csak ingóságaikat vihették magukkal, a ingatlanjaikat elvették tőlük, és akaratuk ellenére elvitték őket Csehországba. El kellett hagyniuk a szülőföldjüket. Ez magának a megállapodás? Jobb lenne, ha jobban utána nézne”
mondta Forró.
Úgy tűnt, hogy a verbális pofon hatott, Švec a viszontválasz lehetőségénél jobbnak látta nem reagálni Forró érveire.
Forró az elnöki jogkörök kapcsán elmondta, hogy nem lenne ördögtől való, ha az államfő is terjeszthetne be törvényjavaslatokat a parlamentnek. Ebben egyébként Peter Pellegrinivel is egyetértettek.
Forró a kormány közmédia-reformjára közvetlenül nem akart reagálni, elmondása szerint a törvény végleges formája még nem dőlt el. Azt azonban hangsúlyozta, hogy olyan törvénymódosításra van szükség a közmédia kapcsán, ami szavatolja az objektív tájékoztatást.
Forró azzal érvelt, hogy a közmédia gyakran magyarokat érintő kérdésekben meg sem hívta a magyar pártot, helyette másokat kérdezett meg az őket érintő kérdésekben.
Próbáltak vele vitázni a közmédia műsorvezetői, akik azt állították, hogy a meghatározó tényező az, hogy az adott párt parlamenti párt-e és hogy milyen pártpreferenciákkal rendelkezik.
Erre Forró odaszúrt, hogy azok, akiket meghívtak a stúdióba a Magyar Szövetségnél jóval gyengébb támogatottsággal rendelkeztek.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi parlamenti választások előtti kampány során a közmédia is csatlakozott a mainstream sajtó megtévesztő narratívájához, miszerint a Dzurinda vezette Modrí-Most-Híd és a Simon Zsolt féle Magyar Fórum (plusz szlovák és roma mikropártok) magyar pártoknak számítanak.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
