A 20. század embere a radioaktivitást a legnagyobb csodának és a legnagyobb veszélynek is tartotta. Csernobil után nyilvánvalóan inkább az utóbbinak. Ám az urán 19. század végi felfedezése óta a mai napig vannak olyan helyek, ahol a radioaktív sugárzást valami jó dolognak fogják fel. Nem, nem gyógyászatról beszélünk.
A BBC riportja a radioaktív tárgyak elterjedéséről érzékletesen mutatja be, hogyan vált a sugárzó tárgyak utáni hajsza hobbivá. Teljesen hétköznapinak tűnő tárgyak is sugároznak. Persze nem a normális szintű háttérsugárzásról beszélünk (az ember is radioaktív bizonyos mértékig, mert szervezetében van Kálium-40 izotóp).
Andrew Walker azok közé tartozik, akik hobbit űznek e a sugárzó anyagok kereséséből. Elbeszéléséből kiderül, a legelképzelhetetlenebb és leghétköznapibb dolgok is sugározhatnak határérték felett. Ennek oka, hogy az uránium felfedezése utáni évtizedekben a sugárzást az emberek kezdetben varázslatos dolognak, a tudomány csodájának nevezték.
Walker szerint – aki az USA-ban kutatja a radioaktív tárgyakat – az amerikai régiségkereskedések hemzsegnek a sugárzó „ereklyéktől”. Urániumot tartalmazó festékkel színezett szobrocskák, vagy sugárzó, sárga illetve zöld színű üvegből készült vázák és tálak esetében jelzett „veszélyt” a Geiger-Müller-számláló. A kétes üvegtálak használatát egyébként az USA jogrendje tiltja tárolása céljából.
A begyűjtött és lefotózott tárgyakat aztán a Twitter vagy más közösségi oldalakon megosztják a hobbi „sugárvadászok” egymás közt. Walker kedvtelése során ismerte fel, hogy kis mennyiségben uránt és plutóniumot tartalmazó salakot használtak a betonhoz az építkezéseknél Idaho államban.
De talált olyan órákat és karórákat, amelyeket fekete, uránnak szennyezett festékkel vontak be. A gyárakban többnyire nők dolgoztak, és festés közben gyakran vették szájukba az ecsetet, így az sugárzó festék miatt sokan súlyosan megbetegedtek: jellemző volt náluk például a csontrák kialakulása az álkapocsban.
Persze a radioaktivitás felfedezésétől eltelt időszakban az emberek lelkesedése a sugárzásért alább hagyott. Megnövekedett a rákos megbetegedések száma, a hidegháború alatt állandóan ott lógott a levegőben az atomháború apokalipszise, és persze ott voltak az atomerőmű-katasztrófák, amelyek közül a legismertebb a csernobili és a fukusimai voltak.
Pedig nem mindig volt ez így. A 20. század első felében a radioaktivitás olyannyira divatba jött, hogy már bizarr üzleti fogásokat is eredményezett. Például a sugárzó kúpot, amely állítólag a férfiasságra volt jótékony hatással, de készítettek szándékosan radioaktív óvszert is.
A BBC cikke beszámol egy osztrák városról is (Bad Gastein), ahol az ottani termálfürdőben radioaktív radon gázzal próbálják „növelni” a wellness élményt.
BBC.com, Körkép.sk
Nyitókép: BBC.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
