Ki kap energiasegélyt és ki nem? Kérdések és válaszok, számítások és példák

Ki kap energiasegélyt és ki nem? Kérdések és válaszok, számítások és példák

A kormány szerdán elfogadta a régóta várt energiasegélyt. Ez az új évtől kezdve a háztartások 90 százaléka számára kedvezményes számlákat jelent. A fennmaradó 10 százalék az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése alapján fizeti majd az energiát.

Eredetileg a támogatás költségét 435 millió euróra becsülték, de az állam végül 385 millió euróra csökkentette a becslést, azzal érvelve, hogy korábban maximális becslésekkel számoltak. Az állam azzal szerint, ha nem szankcionálták volna a számlák felső határát, akkor jövőre a villamosenergia-árak 22 százalékkal, a földgáz végfogyasztói ára közel 30 százalékkal, és a távhő ára is hasonló mértékben emelkedne.

A HN (Hospodárske noviny) 12 alapvető kérdést és választ közöl a jövő évi energiasegéllyel kapcsolatban.

1. Hogyan tudom meg, hogy jogosult vagyok-e a támogatásra?

A kormány által meghatározott képlet lényegében azt jelenti, hogy például az alkalmazottak esetében összeadják a háztartás bruttó jövedelmét, majd elosztják a tagok számával, amelyeket egy koefficienssel korrigálnak. A család első 14 év feletti tagjának koefficiense 1, a másodiknak 0,7. Ezen korhatár alatt (gyermekek esetében) a koefficiens 0,5.

Példa: Ha egy háztartásban csak két ember él, összesen 3300 euró havi jövedelemmel (bruttó 1600 euró alkalmazottanként), akkor ezt a jövedelmet elosztják az 1,7-es koefficienssel. Az így kapott energetikai bonitás 1941 euró lenne. Ez éppen meghaladja a kormány által 1930 euróban meghatározott határt, így nem lennének jogosultak a támogatásra.

Ezzel szemben, ha ugyanez a pár 3200 eurós jövedelemmel rendelkezik, a bonitás 1882 euró lenne, amivel jogosultak lennének a támogatásra.

A gazdasági minisztérium kalkulátort tervez indítani a weboldalán, ahol a háztartások kiszámíthatják a bonitásukat, és megtudhatják, hogy jogosultak-e a támogatásra.

A kisebb gyermekkel rendelkező családok esetében még magasabb jövedelmű háztartások is beletartoznak a kormányzati energiasegélybe. Két foglalkoztatott felnőtt és két 14 év alatti gyermek esetében a családfenntartók fizetési lapján szereplő bruttó jövedelem havi határa a támogatás megszerzéséhez együttesen körülbelül 5238 euró (havi bruttó 2619 euró fejenként).

Ha az említett házaspárnak ilyen jövedelemmel csak egy 14 év alatti gyermeke lenne, már nem kapnának energiasegélyt, mivel a bonitásuk havi 2494 euró lenne. Egy gyermek esetén a család bruttó jövedelme a támogatás megszerzéséhez legfeljebb havi 4050 euró lehetne (legfeljebb bruttó 2050 euró a két alkalmazottra).

A gazdasági minisztérium szerint Szlovákiában az emberek 90 százaléka belefér ebbe a bonitásba, ezért állították be ezen a szinten a határt.

2. Minden nyugdíjas kap energiasegélyt?

Nem. Ez attól függ, hogy milyen jövedelemmel rendelkeznek a lakóhelyükön állandó lakcímmel bejelentett személyek. Ha egy kétfős nyugdíjas pár, akik a fogyasztási helyen állandó lakcímmel rendelkeznek, dolgozik is, és havi jövedelmük (nyugdíjukkal együtt) meghaladja a körülbelül 3300 eurót, már nem kapnak energiasegélyt. A jövedelembe csak a 13. nyugdíjat nem számítják bele. Más nyugdíjformák, beleértve az özvegyi, árvasági vagy szolgálati nyugdíjakat, beleszámítanak.

Az is érvényes, hogy ha a nyugdíjas szülők otthonában a velük lakó dolgozó felnőtt gyermekük is be van jelentve állandó lakcímmel, a háztartás nem mindig felel meg a támogatás feltételeinek. Például ha két nyugdíjas nyugdíjának összege 1200 euró havonta, és felnőtt fiuk bruttóban több mint 3450 eurót keres munkaviszonyban, a háztartás kiesik a támogatási rendszerből.

3. Kötelező az állandó lakcím?

A kedvezőbb árak eléréséhez fontos, hogy a fogyasztási helyen valaki be legyen jelentve. A kormányrendelet rögzíti, hogy ez állandó lakcím lesz. Azonban ha valakinek van egy lakása, ahol állandó lakcíme van, és egy másikat bérbe ad, a jövedelmi feltételek teljesülése esetén mindkét ingatlanra kaphat energiaszolgáltatási utalványt vagy kedvezményes energiát.

A kormányrendelet ugyanis kimondja: „Ha a fogyasztási hely címén nincs nyilvántartva az energetikai háztartás egyetlen tagjának állandó lakcíme sem, feltételezhető, hogy a fogyasztási helyet ahhoz az energetikai háztartáshoz kell hozzárendelni, amelynek tagja van nyilvántartva, mint háztartási villamosenergia-fogyasztó, háztartási gázfogyasztó, vagy a végső hőfogyasztó vagy a végfelhasználó.”

4. Még megváltoztathatom az állandó lakcímemet?

Hírdetés

Nem, az idei évre a rendszer már frissítve lett, és az energiaárak dotálására kijelölt rendszer már nem rögzíti az állandó lakcím változását. A határidő november 27. volt. Érvényes, hogy aki nem tudta időben megváltoztatni az állandó lakcímét, az a 2026-os támogatás céljára már nem tudja ezt korrigálni. Még annak ellenére sem, hogy az energiasegélyről szóló törvény kimondja, a tartózkodás típusát a kormány rendelettel határozza meg, és ezt a rendeletet csak december 8-tól tették érvényessé.

5. Bérelhető lakásban élek, kapok támogatást?

A válasz kissé bonyolult. Ha bérelt lakásban élsz, és a lakás tulajdonosa jogosult az energiasubvencióra, akkor a bérleti díjban szereplő energiaárak nem emelkednek. Ezzel szemben, ha a bérbeadó nem tartozik a támogatott körbe, a lakás nem kap segítséget. A gazdasági minisztérium azonban azt üzeni, hogy ilyen esetben a bérlő kérheti a panasz kivizsgálását, és lehetséges, hogy a kedvezményes energiát megítélik neki. A jövőben ezeket az eseteket az átmeneti tartózkodási helyekkel tervezik kezelni.

6. Nem kaptam támogatást, hová forduljak?

Az állam közölte, hogy december 8-tól indít egy telefonközpontot, ahol a fogyasztók telefonon tehetnek fel kérdéseket az energiasegéllyel kapcsolatban. Ezen kívül az energiaszolgáltatók is tudnak tájékoztatást adni.

Ha ez nem elegendő a háztartásnak, a számlájukkal kapcsolatos információkat a járási hivataloknál kellene megkapniuk. Az állam tervei szerint az interneten is lehetőséget biztosít a háztartásoknak, hogy ellenőrizhessék, jogosultak-e a támogatásra.

A minisztérium 30 napon belül intézi a kifogásokat, ha pedig más intézmények bevonására van szükség, a határidő 60 nappal meghosszabbodhat.

7. Milyen munkavállalói jövedelem számít bele a bonitásba, és mi a helyzet az egyéni vállalkozókkal?

A háztartás bonitási képletébe a bruttó bér számít bele. A jövedelmeket a 2024. július és 2025. június közötti időszakból kell igazolni. Az egyéni vállalkozók (SZČO) esetében az adóbevallásban szereplő adóalapot veszik figyelembe. Ezután a képlet szerint kiszámítják a bonitást. Ezzel szemben a nyugdíjasoknak fizetett nyugdíjakat nettóban ítélik meg.

8. Mit nem vizsgálnak a háztartás bonitásánál?

Számos tényezőt nem vizsgálnak a háztartás bonitásánál. Az állam meghatározta, hogy a végső képletet nem befolyásolják a betegbiztosítási, balesetbiztosítási, garanciális biztosításból származó bevételek. A bonitást nem befolyásolja a második pillérből származó jövedelem, a 13. nyugdíj és a gyermekpótlék sem.

9. Elvesztettem a munkám, és a bonitásom megváltozott, mi a teendő?

Az energiaszubvencióra kijelölt rendszer adatai évente kétszer frissülnek. Tehát, ha egy család elveszít egy bevételi forrást, és az új bonitás alapján jogosulttá válik az energiasegélyre, a frissítés után megkaphatja a támogatást.

Ugyanakkor a támogatás elvesztésére is van lehetőség, ha a bonitás meghaladja az 1930 eurós határt, és a család elveszíti a támogatásra való jogosultságát. Várhatóan a támogatások egy része kiesik az év során, amikor a részvénytársaságok osztalékai befolynak.

10. Miért kapok utalványt a fűtéshez, de a gázhoz és az áramhoz nem?

Az állam jövőre először célozza meg a támogatást, és a fűtés helyzete bonyolultabb. Szlovákiában több száz hőszolgáltató van. Például egy városban több szereplő működik, akiknek eltérő gázárai vannak, és így más költségeik is vannak a hőtermelésre.

Ezért az állam energiutalványokon keresztül támogatja a hőt, hogy célzottan tudjon segíteni azoknak a háztartásoknak, amelyeknek megnőttek a fűtési költségei. Ez azt jelenti, hogy a háztartások januártól, az elmúlt évekkel ellentétben, megnövekedett hőárakkal találkoznak majd, de az állam utalványokat küld nekik. Az utalványok összege természetesen változik a helyszínektől függően, és ahol nagyobb a hőár emelkedése, ott magasabb az utalvány is.

A gáz- és villanyszámlák esetében a rendszer a régi módon folytatódik, és a számlák ismét automatikusan csökkentve érkeznek.

11. Mikor érkezik az utalványom, és hol vehetem át?

A hőszolgáltatási utalványok évente kétszer érkeznek. Az első csekk januárban, a második hat hónap múlva érkezik. A háztartások a postán vehetik át azokat, a csekk egy konkrét névre lesz szólítva. Az állam azonban nem tudja ellenőrizni, hogy a háztartás valóban kifizette-e vele a megnövekedett fűtési költségeket. Várhatóan az átlagos csekkek összege körülbelül 400 euró lesz.

A csekkeket a lakás alapterülete alapján számolják, de a meleg vizet a személyek száma szerint.

12. Nem kaptam támogatást, mennyit fogok fizetni?

Denisa Saková gazdasági miniszter számításai szerint a jelenlegi támogatott árakhoz képest ezeknek a családoknak a következőképpen változnak az árak: a villamos energia 20 százalékkal, a földgáz végfogyasztói ára közel 30 százalékkal, és a hőenergia is körülbelül ennyivel emelkedik. A pontos szabályozott árakat a hálózati iparágak szabályozásáért felelős hivatal jelenti be holnap.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: Getty Images


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »